Lehet, hogy úgy érzed, jól jönne még egy póló, de valójában nem. A világ körforgásának biztosan nem

GolfÁramlat

Lehet, hogy úgy érzed, jól jönne még egy póló, de valójában nem. A világ körforgásának biztosan nem

Egyre több ruhát vásárolunk, és egyre rövidebb ideig hordjuk őket. Ma a világon évente több mint 150 milliárd új ruhadarabot gyártanak, és ez a szám egyre csak növekszik. A gyártáshoz felhasznált víz, energia, vegyszerek és a sokszor hordás nélkül, címkével félredobott ruhaneműk miatt a textilipar a második legkevésbé fenntartható iparág a világon. De mégis hova tűnnek a megunt darabok? Milyen utat járnak be? Mi a végállomás? Szemét vagy újrahasznosítás? Ennek próbáltunk meg utánajárni.

A kiinduló probléma: túl sok a ruha

Az elmúlt 15 évben a ruhaipari termékek termelése megduplázódott.  2015-ben az Európai Unióban több mint hatmillió tonnányi ruházati cikk fogyott. Az iparág ennek megfelelő ökológiai lábnyoma 195 millió tonna szén-dioxid volt, míg a vízlábnyoma elérte a 46.400 millió köbmétert. A ’Friends of the Earth Europe’ által pár évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott jelentés szerint az EU textilipara évi 16 millió tonna hulladékot generál, míg az Európai Unión belül hulladéklerakókba vagy égetőkbe kerülő textilek mennyisége évi 9,35 millió tonna. 

2019-ben a globális számadatok szerint évi 53 millió tonna ruhát gyártottunk, ami egyben azt is jelenti, hogy ha az eddig tapasztalt ütemben folytatódik a növekedés, akkor 2050-re elérhetjük az évi 160 millió tonna gyártási mennyiséget is.  És bár kétségtelen: textilekre szükségünk van, hiszen az élet számos területén használjuk őket – így vagy úgy, de idővel megszabadulunk tőlük. A kérdés csak az, hová tesszük a felesleget.

Hova tehetjük? 

A felmérések szerint a használt textilek több, mint 70 százalékát sikerül körforgásban tartani, akár a second hand területén, akár géprongyként, párnatöltőként vagy éppen geotextilként. Az évi körülbelül negyvenezer feldolgozott használt ruha mindösszesen egy százaléka végzi a lerakókban – bár a „mindösszesen” kifejezés nem biztos, hogy találó, hiszen ez így is négyszáz tonnányi hulladékot jelent évente.

A kommunális szemét közé került ruhák előtt két lehetséges út áll: égető vagy hulladéklerakó. Vagyis: minden esetben gondoljunk az újrahasznosításra, és ne dobjunk kommunális szemétbe textilt!

Mi történik akkor, ha gondoskodunk a ruha „új életéről”?

Az országszerte kihelyezett gyűjtőkonténerek télen-nyáron várják a megunt ruhadarabokat, azonban nem minden ruha kerül innen rászorulók kezébe. Az ide bedobott holmikat átnézik, és csak a megfelelő állapotban lévő, évszaknak megfelelően felhasználható darabok kerülnek a különböző szervezetek közvetítésével azokra a helyekre, ahol nagy szükség van rájuk. 

A ruhák másik fele sok esetben utazik: távol-keleti, afrikai országokba kerül, ahol a profitot szem előtt tartva értékesítik vagy visszaforgatják őket. Így fordulhat elő, hogy a pólónk egy rövid indiai kitérő után pokrócként új életre kelve kerül vissza az anyaországba. Az utazás kezdet és vég között sokszor rendkívül bonyolult, és néha átláthatatlan is.

Azonban mindazoknak, akik szeretnének kicsit a folyamat mögé látni, ajánlom a következő dokumentumfilmet: 

Mint oly sok minden, a megunt ruhadarabjaink újrahasznosítása és feldolgozása is sokrétű. Mindenesetre talán úgy járunk a legjobban, ha igyekszünk elkerülni a túlfogyasztást, átgondoltan válogatunk, és a megunt daraboknak célzott továbblépést keresünk: magunk hasznosítjuk újra (például portörlőként), eladományozzuk, felajánljuk egy re-textil műhelynek, közösségi vásáron, garázsvásárban vagy éppen az interneten eladjuk, esetleg egy jótékonysági boltot támogatunk velük.

Lehetőség van bőven, már csak a helyes és előremutató döntést kell meghoznunk.

Az én kedvenc bevált tippjeim például ezek:

1.  Méhviaszos csomagolót készítek a másra nem alkalmas textilekből, amik így új életre kelnek szendvicscsomagolóként vagy edénysapkaként.

2. Felnőtt ingből kislány ruha. Apa pólójából kis overál. Nagyméretű felnőtt ruháinkból könnyűszerrel gyermekruhát tudunk varázsolni- nem kell más hozzá, csak egy kis fantázia.

3. Portörlő vagy mosogatórongy, avagy minden kis darab hasznos lehet! Általános takarításra, mosogatáshoz, kerti munkákhoz.

4. A legkisebb darabokat, a varrásnál leeső részeket gyűjtsük egy külön dobozban, és használjuk fel párnatöltetnek, plüssök vagy babák készítéséhez!

5. Varrjunk textilzsebkendőt! Készítsünk bevásárlószatyrot, zsákokat, tárolókat!

6. És a reneszánszát élő kreativitás: patchwork minden mennyiségben!

Forrás és további olvasnivaló: ITT

Ajánljuk még: