A davosi Világgazdasági Fórumon 1000 milliárd fa jövőbeni ültetéséről határoztak, az EU pedig 2030-ig 3 milliárd fa ültetésére tett ígéretet. Mivel ezek hatalmas számok, a feladatot teljesíteni még évtizedes távlatban is nagy kihívás. Ugyanakkor muszáj valahogyan felfejlődnie a világnak, hogy az elvárásoknak eleget tudjon tenni, mert a klímaváltozás elleni harc központi eleme a faültetés – akkor is, ha már bizonyított, hogy nem tudjuk magunkat „kiültetni” a globális felmelegedésből, mint azt itt megírtuk.
Számos kutató, köztük Tom Crowther, az ETH Zürich globális ökoszisztéma-ökológiájával foglalkozó professzora szerint prioritást élvez a faültetés-projekt egyéb más, klímavédelemmel kapcsolatos feladattal szemben is. Az ENSZ klímajelentése szerint a világnak legalább egymilliárd hektár szénszívó új erdőre van szüksége ahhoz, hogy elérje azt a kritikus célt, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon.
A pontos számokban itt-ott vannak különbségek, de körülbelül egy billió fa gyors elültetésére van szükség ahhoz, hogy 200 gigatonna szenet „ártalmatlanítani” tudjunk. Ez pedig hatalmas munka, és az idő sürget bennünket. Kétségtelen tehát, hogy új technológiára van szükség, ami nemcsak gyorsabb, de hatékonyabb is. És ha megnézzük, hogy mik a drónokban rejlő lehetőségek, akkor talán nem is kérdés, miért lenne hasznos számunkra, ha tovább fejlődne technológiájuk.
Hogy néz ki a faültetés – drónnal?
A drónokkal először körberepülték a kijelölt területet, adatot gyűjtöttek a talaj minőségéről, ezeket kombinálták a műholdas adatokkal, kiértékelték őket, így nagy pontossággal meg tudták állapítani, hogy mely pontokon a legérdemesebb telepíteni. További előnyük, hogy nehezebb terepeken, például domboldalakon vagy mangrove erdőkben is tökéletes helyre képesek juttatni a maghüvelyeket a sűrített levegős kilövőszerkezetnek köszönhetően, ráadásul a fafajok kiválasztásánál az eddig működő cégek helyi vetőmagbankokkal dolgoztak együtt.
A drónokkal az emberi munkaerőnél lényegesen gyorsabban tudtak ültetni, ezért sem lehetetlen például annak a kanadai startupnak célkitűzése, akik 2028-ig nem kevesebb, mint 1 milliárd fát szeretnének ültetni. A Flash Forrest csapata
két pilótával és egy drónnal napi 100 000 fa ültetésére is képes lehet.
Nemrég egy Torontó közelében leégett erdőt telepítettek újra, ahol egyetlen hónap alatt 40 000 fát ültettek. A cég munkatársai ezenkívül 18 fajt teszteltek sikerrel különböző ültetési kísérletekben 2021 során, köztük volt a douglas fenyő több fajtája, a vörös fenyő és számos lucfenyő is.
A cég idén tavasszal Ontarióban, British Columbiában és Albertában dolgozott gőzerővel a vadtüzek utáni erdősítéseken. Azon fáradoztak, hogy a leégett területek önmagukban regenerálódjanak. Ehhez egy „rövid ablakot” kell drónokkal beültetni, mindezt azelőtt, hogy az úgynevezett aljnövényzeti verseny létrejön. A korai ültetésekkel stabilizálni tudják a talajt és maximalizálhatják a rendelkezésre álló tápanyagok tűz utáni felhasználását. Jelenleg a drónos újraerdősítés az egyetlen rendelkezésre álló eszköz az ilyen jellegű munkák elvégzésére, mivel ezek a helyek biztonsági megfontolások miatt gyakran elérhetetlenek – olvasható a beszámolókban.
Végül szerepeljen egy ámulatba ejtő eredmény, az ausztrál Airseed Technology megoldása, akik Artmeis néven olyan drónt fejlesztettek, ami teljesen automatikusan szórja el a fák magjait. Andrew Walker, a vállalat vezérigazgatója szerint
ezzel a módszerrel 25-ször gyorsabban és közel 80 százalékkal olcsóbban tudnak erdősíteni.
Az Artmeis negyvenezer magtárolót tud elültetni naponta. Olyan, biomasszából készült hüvelyeket, amik nemcsak a növekedéshez szükséges tápanyagokkal látják el a magokat, hanem megvédik a madaraktól és a rágcsálóktól is. Az ültető drónok egy előre beprogramozott útvonalon, automatikusan szórják ki a magokat a kijelölt helyre, rögzítik azok pontos koordinátáit, így az AirSeed vállalat folyamatosan tudja monitorozni a fák fejlődését. A cég nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint százmillió fa elültetését 2024-ig.
Ajánljuk még:
Az útszéli gyümölcsfákat ne csak gyermekkori emlékként őrizzük!
Nem az ultramodern építményeké a jövő! – Hogyan alakítja át a klímaváltozás az építészetet?
Hó nem lesz, árvíz annál inkább? – Ilyen lehet egy tél a jövőben
