GolfÁramlat

Láthatóvá tesszük a terhet, amivel a Földre nehezedünk!

A Földön az emberek által alkotott tömeg – az épületek, utak és egyéb objektumok, eszközök, valamint tárgyak összessége – 2020-ban haladta meg először a Föld összes élőlényének száraz tömegét. Az antropogén tömegnek nevezett emberi „oldal” körülbelül a 20. század első éveitől húszévente megduplázódik, és mára már felülmúlja a globális biomassza összességét is. Hogyan halmozódott fel az ember a Földön?

Mindez azt jelenti, hogy a világon élő minden ember hetente a saját testtömegénél nagyobb antropogén tömeget „termel”. Az antropogén tömeg pedig nem más, mint az ember által előállított, élettelen szilárd tárgyakba ágyazott tömeg. Az emberi tevékenység, az általunk épített környezet teljesen új arculatot adott a természetnek. Pedig bolygón élő emberek tömege a globális biomasszának mindösszesen 0,01 százaléka, de ennyivel mégis elértük, hogy az első mezőgazdasági forradalom óta a felére csökkentettük a növények földi tömegét: két teratonnáról mindösszesen egyre…

ember-biomasszaConcrete – Beton; Bricks – Tégla; Aggregátumok (kavics, homok, agyag); Metals – Fémek; Asphalt – Aszfalt; Other – Egyebek. Forrás: visualcapitalist.com

 

És bár a mezőgazdaság egyre több természetes területet emészt fel, egyre intenzívebben folytat növénytermesztést, az erdőirtás, az erdőgazdálkodás és más földhasználati változások sokkal nagyobb növénytömeg-veszteségeket okoznak. A kávéscsészék, laptopok, kocsibeállók és kisházak 1,1 billió tonnányi terhet rónak a bolygóra,

a világ műanyagai pedig önmagukban kétszer akkora súlyúak, mint a bolygó tengeri és szárazföldi állatainak össztömege.

Az épületek és az infrastruktúra felülmúlják a fák és cserjék össztömegét. 

És ha azt hinnénk, hogy ez sok, a következő fontos részleten még jobban meglepődünk: ebbe a felmérésbe nem számolták bele a hulladékokat. A hulladékokkal együtt az antropogén tömeg már 2013-ban elkezdte meghaladni a földi biomassza tömegét, és jóval elkeserítőbb arányokat mutat.

És hogy miből áll ez az emberi tömeg? Körülbelül fele beton, a maradék nagy része kavics. A tégla, aszfalt, fémek, műanyagok és egyéb anyagok az összmennyiség mintegy 19 százalékát teszik ki. 

Földünkön körülbelül 8,7 millió faj él, ebből körülbelül 82 százalék növényi, közel 13 százalék baktérium, és alig fél százalék az állatvilágé! Ez a csodálatos összetettség, ez a sokszínű földi lét biztosítja életünket is, és minden tevékenységünk, amivel ez ellen teszünk, veszélyezteti a rendszert és benne a mi jövőnket is.

Ha a jelenlegi tendenciák megmaradnak, az antropogén tömeg 2040-re a világ biomasszájának háromszorosára növekszik. És nagyon valószínű, hogy ez be is fog következni. Évente ugyanis közel 90 milliárd tonna nyersanyagot termelünk ki a Földből.

Egyetlen okostelefon például a periódusos rendszer stabil elemeinek 80 százalékát is képes hordozni.

Ma körülbelül 30 gigatonna az éves antropogéntömeg-felhalmozásunk, és már azt is tudjuk, hogy a jelenlegi gyors kitermelést tartva a fosszilis tüzelőanyagok és ásványi anyagok készletei kevesebb, mint 100 éven belül kifogyhatnak. Az europium és az indium például kulcsfontosságú a televíziók és az érintőképernyők számára, és lítiumra, kobaltra van szükség az elektromos járművek akkumulátoraihoz, tellúrra a napelemekhez és diszpróziumra a szélturbinákhoz. De ezeket az elemeket nem tudjuk előállítani, ezért még intenzívebben bányászunk…

Amivel tulajdonképpen fosztogatjuk a Földet, környezeti változásokat idézünk elő, így nem csoda, hogy olvadnak a jégtakarók. Ez az emberiség számára sem előnyös, gondoljunk csak a szilárd jeges utak, infrastruktúrák megszűnésére az Északi-sarkon.

Így aztán majd az ember végül kilép a Föld nevű bolygóról, és tovább folytatja kizsákmányoló munkáját a messzi-messzi galaxisban… 

Ajánljuk még:

Fél Föld Projekt: felosztanák a bolygót, hogy míg mi az egyik felét romboljuk, a másik fele életben tartson minket

Bármennyire is elegünk van az állandósult világvége-hangulatból, és unjuk, hogy mindenhol a klímaváltozásról beszélnek, a tények annyira aggasztóak, hogy nem lehet nem foglalkozni velük. Csakhogy olykor a megoldási javaslatok még sötétebbnek láttatják a képet, mint amilyennek elsőre tűnik. Akkor látszik igazán, mennyire elrontottuk a dolgokat, mikor még a javítási javaslatok is szörnyűek. Ilyesmiken gondolkodom, mikor a Fél Föld Projektről olvasok.