Jó dolog, ha kizöldülnek a multik?

A hétvégi, multinál megejtett nagybevásárlás titka abban rejlik, hogy az ember sok-sok időt megspórol azzal, hogy egy helyen tud megvásárolni mindent, amire szüksége van: a csirkecomb mellett ott csücsül a fagyasztott bab, a következő soron a tusfürdőkből lehet válogatni, aztán jönnek a különböző kávék. Egy hipermarketben tulajdonképpen bármit megkapok, amire a hétköznapok során szükségem van, csakhogy az esetek 99 százalékában műanyagba csomagolják a földi jóságokat. Még a répa is nejlonzacskóban várja, hogy megvegyék! Legalábbis így volt ez az utóbbi időkig, ugyanis mostanra már zöldülnek a multik – ennek pedig megvan a maga előnye, s a maga hátránya is. 

Láthatóan megindult valamiféle próbálkozás a nagy üzletláncok részéről, hogy kiszolgálják a környezetbarát termékek iránti egyre növekvő keresletet: van, ahol tesztjelleggel már lehet kimérős kozmetikumokat vagy magvakat vásárolni, egyre több helyen dobja fel a mérleg a textilszatyros mérés lehetőségét és megjelentek a polcokon az zero waste háztartási eszközök is. Végre egyre több helyen és egyre emberibb áron lehet hulladékmentes alternatívákat találni, ami logikusan azt jelenti, hogy a környezetvédelmet nem lehet úri huncutságnak csúfolni többé. 

És ezzel együtt a multikba szép lassan becsordogálnak a tipikus kínai és pakisztáni gyártású tömeggyártott zöld eszközök, amelyeket viszonylag olcsón tudunk megvenni, így tömegek lesznek képesek különösebb anyagi ráfordítás nélkül lépkedni a zero waste háztartás útján.

Csakhogy döntésünk továbbra sem feltétlenül tudatos, legalábbis nem igazán az. Ugyanis ha őszinték vagyunk, – az extrém esetektől eltekintve – nincs szükségünk fém szívószálra akkor sem, ha potom 1200 forintért megvehetjük a textilszütyős répa és a papírba csomagolt mosószer mellett. Márpedig ahhoz, hogy valódi paradigmaváltás következhessen, minél több tudatos vásárlóra lenne szükség, aki nem azért vesz zöld termékeket, mert éppen ez a divat, hanem mert számol tettei következményeivel és lehetőleg minél több perspektívából megvizsgálva az adott terméket. Vagyis mérlegeli, szüksége van-e rá, megvizsgálja, hol készült, milyen anyagból, esetleg olyan forrásokat keres, ahol garantáltan etikus körülmények között készítenek termékeket. 

Mert ahogy a mondás tartja a zöld körökben, minden egyes vásárlásunkkal szavazunk. Talán elképesztőnek hangzik, de az egész társadalmat mi formáljuk azzal, hogy kinél vesszük meg hétvégén a kenyeret. Ezért is fontos bizonyos kérdéseket feltenni magunknak, mielőtt megvásárolunk egy-egy holmit. Például:

1. Szükségem van rá?
2. Honnan származik? (melyik ország, melyik kontinens?)
3. Kik készítették? (etikus körülmények között varrták/szedték/főzték?)
4. Milyen alapanyagból készült? (például: vegyszerekkel kezelték a gyümölcsöt, amiből a lekvár készült? vagy szintetikus anyagból van a póló?)
5. Milyen hatással van rám, az egészségemre? 
6. Ha már nincs rá szükségem, lebomlik, újrahasznosítható?
7. Kit támogatok a vásárlással? 

Az utolsó kérdés a multi vagy nem-multi döntésben különösen fontos lehet, ugyanis az elmúlt tíz esztendőben kialakult egy viszonylag erős, a környezetvédelemre épülő új terület a kisvállalkozások körében: csomagolásmentes boltok, kosárközösségek, kézműves kozmetikai és dekorációs üzletek kistermelői piacok alakultak szerte az országban, melyek többnyire minőségi és főleg hazai termékeket értékesítenek.

Az ilyen kisvállalkozásoknál történő vásárlás nem csupán a környezetvédelemről szólt, hanem a magyar emberek támogatásáról is. Arról, hogy az eperlekvárt nem ott veszem meg, ahol a pénzemből végül csak egy tizedik autót vesznek majd a részvényesek, hanem Mari néninél, akinek lehet, hogy csak egy autóra futja a lekvárok készítéséből, de boldog, mert a maga ura lehet és azzal foglalkozik, amit szeretetből csinál. (Egyébként egy világ túlsó felében termelt gyümölcs, s a belőle készült lekvár ideszállítása sosem lesz olyan környezetbarát, mint az, ami például egy európai fenntartható gazdálkodásból származik, esetleg mi magunk készítettünk – nyilván olyan drága sem.)

Persze jó dolog, hogy egyre több helyen tudunk a környezetvédelem szempontjait érvényesítve vásárolni. De jó volna, ha nem ez lenne az egyetlen szempontunk, mikor a pénzünket költjük. Mert igenis szavazunk azzal, mire adjuk a keresetünket. A kiló kenyérrel is, amit hetente megveszünk.