Hó nem lesz, árvíz annál inkább? – Ilyen lehet egy tél a jövőben

Az egész vaddisznócsalád egy körülbelül hatvan centiméteres sávban próbált kiutat találni a minden irányból közelítő áradatból, miközben karnyújtásnyira tőlük száguldoztak az autók, az út túlsó felén pedig ugyanaz a kilátástalanság várta őket: az egyre csak magasodó víztömeg. Sakk-matt, vagy legalább orosz rulett, hiszen bármikor elütheti őket egy kocsi. Szívszorító látvány volt annak ellenére, hogy tisztában vagyunk vele: végtére is a természet az úr. Nem várt helyzetek megtörténnek, áldozatok mindig lesznek, és megmenteni sem lehet mindenkit. De vajon mennyire életszerű egy árvíz télen?

A katasztrófavédelem szerint az árvíznek hazánkban három nagy csoportja van: a jégtorlódásból adódó jeges árvíz, az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz, illetve a nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár. Az ominózus, decemberi esetünk egyik kategóriába sem tartozik: 

karácsonykor országszerte árvizek voltak, ami rendkívül szokatlan.

Ennek két oka volt: nagy mennyiségű csapadék hullott, és enyhe volt az idő. Ha ugyanis az előbbi mellé becsatlakozik a tömegével olvadó hó, akkor nem kell csodálkoznunk, hogy folyóinknak és mellékágaiknak akkora mennyiségű víztömeggel kell megküzdeniük, amit medrükben már nem bírnak el. Budapesten a hazai mérések kezdete óta soha nem volt olyan meleg december 25-én, mint 2023-ban. 

Itt szeretném leszögezni: elhamarkodott döntés lenne a téli árvizek jelenségét pusztán a klímaváltozás számlájára írni. Tudnunk kell, hogy folyóink vízszintjét és annak alakulását számos tényező befolyásolja. Fontos a folyót körbeölelő terület vegetációs borítottsága, a folyószabályozás mértéke, a beépítettség, a talajnedvesség állapota, telítettsége és természetesen a lehulló csapadék mennyisége, halmazállapota is. Így tehát azt, hogy hol, miért, mennyire és milyen károkat okozva önt ki egy folyó, természeti és emberi tényezők egyaránt meghatározzák.

Az ugyanakkor biztos, hogy az enyhe idő miatti gyors olvadás és a hó helyetti nagy mennyiségű eső egyértelműen duzzasztják folyóinkat. A téli árvizek tehát szoros kapcsolatban állnak az enyhe téllel. A kialakult helyzet összefügg azzal, hogy a felső száz centiméteres rétegben szinte mindenütt telített volt a talaj, és több esetben közrejátszhatott az is, hogy nem voltak megfelelőek az infrastrukturális módszerek.

Mire számíthatunk?

A Potsdami Klímakutató Intézet legfrissebb adatai szerint az esőzésekkel kapcsolatba hozható extrémitások száma a jövőben nagymértékben meg fog emelkedni, és fel kell készülnünk arra, hogy mindennapjainkat sokkal több, ehhez hasonló eset fogja átszőni. Bár éles szakmai viták zajlanak a háttérben, a klímakutatók nagy része úgy gondolja, hogy

az évszázad végére a ránk zúduló felhőszakadások számának háromszorosával is számolnunk kell. 

A jelenlegi ismereteink és az átfogó számítások előrejelzései szerint a havazás arányaiban kevesebb lesz Európában a decemberi-januári időszakokban. A csökkenés mértéke eltér a különböző elméletekben, de akár több tíz százalékos változásokra is számíthatunk az évszázad végére. A szakemberek úgy vélik, hogy Magyarországon is kevesebb hó lesz, akár húsz százalékos csökkenést is megélhetünk.

A Copernicus interaktív térképek formájában is igyekszik szemléltetni, hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen időjárásra számíthatunk a jövőben. Három különböző forgatókönyv szerint tekinthetünk a jövőre: a térképeket optimista, közepes és pesszimista „üzemmódra” is beállíthatjuk, ezen a felületen. Közép-Európában a modellek által vizsgált időszak első felében még nincs nagy különbség az egyes forgatókönyvek között, azonban a 21. század közepére a kép nagymértékben megváltozik, és a különbségek a század végére még nagyobbak lesznek:

Az optimista forgatókönyv szerint régiótól függően 20-30 százalék lesz a havazás aránya a teljes csapadékból télen, a pesszimista elképzelések szerint azonban csak 5-15 százalék körüli értékekre számíthatunk, tehát az esetek több mint 85 százalékában valószínűsíthetően eső fog hullani, nem hó. 

Magyarországon most 10 és 40 százalék között alakul a decemberi-januári havazás aránya a teljes csapadékhoz viszonyítva. A század közepére ez mind a nyolc hazai régióban harminc százalék alá eshet, a 2090-es évekre a pesszimista forgatókönyvek szerint tíz százalék alá esik a hó részesedése a csapadékból. Mindez tovább erősítheti a globális felmelegedést is, hiszen a hó fehér színének köszönhetően jelentős sugárzás-visszaverő képességgel bír. 

A helyzet tehát egyértelmű: ha nem is jövőre vagy öt év múlva, de belátható időn belül számíthatunk az időjárás drasztikus megváltozására, ami az életünk minden területére hatással lesz, és egészen furcsa helyzeteket is hozhat – mint például a vaddisznók közelségét vészhelyzetben. Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy miképp készülhetünk fel a nem várt események kivédésére, mert ha elkerülni nem is, de enyhíteni egészen biztosan tudjuk majd a károkat.

Arról már nem is beszélve, hogy van az a pont, ameddig nem kellene eljutni...