A növekvő ökológiai kihívások közepette egy figyelemre méltó innováció, az „Erodium Copy” nevű robot reménysugárként jelent meg bolygónk ostromlott ökoszisztémái számára.
A Morphing Matter Lab zseniális szakemberei által kifejlesztett találmány képes újraerdősíteni a Földet, megóvni a veszélyeztetett fajokat és pótolni létfontosságú természeti erőforrásainkat.
A természet saját mechanizmusaiból merítve ihletet, meghökkentő egyszerűséggel működik: a földre helyezve és egy maggal összekapcsolva mélyen a föld alá temetkezik, és a természet ihlette megoldást kínál az emberiség egyik legégetőbb kihívására, a nagyobb területek légi vetéssel történő újraerdősítésére.
A légi vetés a nagy kiterjedésű és egyébként megközelíthetetlen területek lefedésének kulcsfontosságú módja: megkönnyítheti a tűz utáni erdőtelepítést vagy a vadon élő területek helyreállítását. Ha azonban a vetőmag a felszínen fekszik, az időjárási körülmények miatt megsérülhet, vagy a vadon élő állatok megehetik, ami alacsony csírázási arányt eredményez.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban egy új, biológiailag lebomló maghordozó kialakítását írják le, amelyet a bürökgémorr (Erodium cicutarium) magok önfúró viselkedése ihletett. A vetőmaghordozónak nagyobb a beültetési sikeraránya, mint a bürökgémorr magoké. Ez a technológia javíthatja a légi vetés hatékonyságát.
Így működik a bürökgémorr magja a természetben:
A Morphing Matter Lab csapata olyan faalapú, biológiailag lebomló maghordozót tervezett, amely utánozza a bürökgémorr magjait – egy olyan növénynemzetségét, amelynek magjai feltekeredő farkukkal fúróként működnek a talajba ültetéskor.
A maghordozóhoz három tekercselt farkat csatoltak, amelyek nedvesség hatására kitekerednek, így olyan nagy magokat képesek szállítani, mint a fehértörzsű fenyők magjai, melyek hossza 11 mm, súlyuk pedig körülbelül 72 mg.
A kitekeredő farkak számának növelése biztosítja, hogy a fúrószár jobban hajlik a beásáshoz. A tesztek során a maghordozók 80 százalékos sikerrel juttatták a magokat a talajba sík terepen, csökkentve annak kockázatát, hogy elfújja őket a szél vagy az állatok megeszik. Ugyanilyen terepviszonyok mellett a természetes bürökgémorr magok sikerességi aránya értékelhetetlen eredményt mutatott. A hordozókat növényvédő szerek vagy más anyagok (például érzékelők) kijuttatására is fel lehetne használni, amelyek hasznosak lehetnek a mezőgazdasági és természetvédelmi alkalmazásokban – állapítják meg a szerzők.
Bürökgémorr (Erodium cicutarium) – Fotó: Pixabay / Wikimedia
Ez az önbeásó vetőmaghordozó „robot” várhatóan javítja a légi vetés hatékonyságát a mezőgazdasági és környezeti stressz enyhítése érdekében.
Ami ezt a robotot megkülönbözteti a többitől, az a természetes folyamatok utánzása.
Figyelemre méltó, hogy
az építéséhez használt elsődleges anyag a szilárdságáról és környezetbarátságáról ismert tölgyfa.
A további szintetikus anyagok mellőzésével minimalizálja a környezeti ártalmakat, így valóban fenntartható megoldás az újraerdősítéshez.
Így működik az Erodium Copy:
A bürökgémorr önbeásó maghajtási mechanizmusa által inspirált innováció kritikus lépést jelent a globális újraerdősítés felé, új életet lehelve törékeny ökoszisztémáinkba, és újjáélesztve a zöldebb, fenntarthatóbb jövő reményét. Ez a forradalmi módszer nem csupán a szántóföldek klasszikus beszórását képes forradalmasítani, hanem olyan mikroorganizmusok kiültetését is lehetővé teszi, mint a gombák vagy a ragadozó fonálférgek, amelyek létfontosságúak egy egészséges talajművelés szempontjából.
A módszer további előnye, hogy az elérhetetlen, például meredek hegyoldalakat is be lehet vele ültetni.
Ez a gyakorlat nem csak zöldít, hanem megelőzheti a földcsuszamlásokat, illetve kordában tarthatja az inváziós fajok terjeszkedését is. Csak képzeljünk el egy drónt, amely ezeket az önbeásó magokat pontosan, gyorsan és nehézségek nélkül juttatja ki, megkönnyítve ezzel a nehéz terepekre történő ültetést.
De a technológia nem áll meg itt! Elképzelhető, hogy a közeljövőben hasonló eszközökkel olyan szenzorokat helyeznek ki a szántóföldekre, amelyek valós időben mérhetik a környezeti viszonyokat, segítve ezzel a mezőgazdaság fenntarthatóságát és a termések optimalizálását. Az önbeásó magvak megalkotása és használata tehát nem csupán egy új vetőgép, hanem egy sokrétű eszköz, amely úttörő lehet a precíziós mezőgazdaságban és ökológiai rendszerek védelmében.
Nyitókép: Wikipedia / Didier Descouens
Ajánljuk még:
Mi újrahasznosítható és mi nem az? Teszteld, tudod-e!
Körforgásos gazdaság: álom vagy megoldás?
Ökotemetkezés: lehetsz még fa s a fán virág
