A városokban megvalósuló zöldtetős megoldások nemcsak közérzetjavító hatásuk miatt fontosak, hanem olyan humán értéket teremtenek, amely segít beépíteni mindennapjainkba a környezettudatos gondolkodás alapjait. A betonrengetegből kiemelkedő zöld felületek közvetlenül a városi lakókörnyezetben biztosítják a feltöltődést, a pihenésre hangolódást, mindemellett jelentős ökológiai és ökonómiai jelentőséggel is bírnak. Többek között szerepük van a csapadékvíz visszatartásában, a csatornahálózat tehermentesítésében (a lehullott csapadék 50-70 százaléka ugyanis a tetőn marad), a természetes víz-körforgás fenntartásában, a mikroklíma javításában és a károsanyagelnyelő-képesség biztosításában is. Ezekkel az előnyökkel pedig kéz a kézben járhatnak olyan pozitív hatások is, mint a csatornadíj csökkenése, az élettér minőségi színvonalának növekedése, a hőszigetelő képesség fokozása és az energiamegtakarítás.
A hazai helyzet viszont nem igazán bíztató. A fővárosban az egy főre jutó zöldterület nagysága mindösszesen 6,2 négyzetméter, az elmúlt húsz évben pedig több, mint 3 százalékkal csökkent a zöldterületek aránya. Ez az átlag. De vannak olyan kerületek is, ahol még az egy négyzetmétert sem éri el az egy főre jutó természetes környezet nagysága. Sajnos a jelenlegi szabályozási keretben pusztán az önkormányzatok jóindulatán múlik a városi zöldfelületek sorsa, akik többnyire „ellenérdekeltek” a témában. Az új irányvonal képviselői pedig úgy gondolják, hogy nincs más megoldás, minthogy azt a zöldet, amit a beépítésekkel elvettek a lábunk alól, a fejünk felett adják vissza zöldtetők formájában. Végülis logikus, ha jobban belegondolunk…
Azonban egy ilyen zöldtető megálmodása és megvalósítása közel sem olyan egyszerű, és számos szempont figyelembevételét igényli. Egy többlakásos társasház tetejére például ideális elképzelés lenne egy intenzív zöldtető kialakítása,
amely tökéletes közösségi használatra, rekreációs célokra, és nagy a biológiai aktivitása.
Csakhogy ennek bekerülési költsége nagyon magas lenne, intenzív ápolást igényel, és automata öntözőrendszer kiépítése nélkül gyakorlatilag fenntarthatatlan. Az extenzív zöldtetőnek ezzel szemben előnye, hogy alacsony beruházási költséggel jár, és összességében kis ráfordítást igénylő beruházás, azonban ez a fajta kialakítás olyan felületet eredményez, ahol nem sétálhatunk, vagyis aktívan nem vehetjük birtokba a területet. Mielőtt tehát belevágnánk beültetni a háztetőt, alaposan járjunk utána a tudnivalóknak, és igyekezzünk életstílusunknak és mindennapi szokásainknak megfelelően megtervezni a felületet, kiemelt figyelmet fordítva az elérni kívánt célokra.
A zöldtetők városokban való térhódítása ugyanis rengeteg pozitív hatással járhat, amit nagymértékben befolyásolni tudunk a növényállomány kiválasztásával és a terület beültetésének alapos tervezésével. Egy megfelelően átgondolt zöldtető az előzőekben említetteken túl segíthet mérsékelni a belvárosi hő-sziget effektust, segíthet jelentős mennyiségű szén-dioxid megkötésében (az extenzív zöldtetők 375 gr/m2/év CO2 megkötésére képesek), ezáltal tisztíthatja a levegőt, nem mellesleg a szálló por mennyiségét is nagy hatékonysággal csökkentheti. Egyetlen négyzetméternyi zöldtető-felület éves szinten átlagosan 5 kg szén-dioxidot képes megkötni. Ez a mennyiség további 3,2 kilogrammal növelhető éves szinten fosszilis-energiahasználat esetén, hiszen a zöldtetők egyik járulékos előnye, hogy alkalmazásukkal csökken az ingatlan energiaigénye.
A zöldtetős rendszerek növelik a biodiverzitást (rovaroknak, madaraknak nyújtanak életteret, amely a városi ökoszisztéma teljességéhez nélkülözhetetlen), és nem utolsósorban az ingatlan értékét is – mindezt úgy, hogy megfelelően átgondolt tervezéssel egy kifejezetten gazdaságos beruházást tudhatunk magunk mögött (egy linzi felmérés szerint az azonos típusú lakások közül a zöldtetővel készültek átlagosan 30 százalékkal drágábban keltek el tíz évvel a beépítés után). A National Research Council of Canada (Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács) kimutatása szerint nyáron 75 százalékot, télen akár 25 százalékot is képesek lehetünk megtakarítani a zöldtető segítségével.
Most joggal mondhatnánk, hogy szép álom, mert Magyarország még igencsak gyerekcipőben jár a zöldfelületek városi felemelkedése terén. Igen, valóban így van: a jogi háttérben komoly hiányosságok vannak, a nem megfelelő szabályozási rendszer sokszor szakszerűtlen kivitelezéseket eredményez, kevés a megfelelő szakember, és a szakképzés sem ismerte még fel a problémakör jelentőségét. De minden út az első lépés megtételével kezdődik, és ha egyre többen foglalkozunk komolyan a városi környezet átalakításának igényével, akkor a keresletet azonnal követni fogja a kínálat is.
És hogy mit érhetünk el vele? A Levegő Munkacsoport felmérései alapján, ha a kihasználatlan, meglévő lapos tetőket zöldesítenénk, akkor Budapest zöldfelületének mutatói akár 15 százalékkal is javulhatnának. Igen, nagy szám, és jelentős életminőség-javulás a gyakorlatban is. Nem beszélve más olyan praktikus szempontról, ami talán eszünkbe sem jut. Ilyen például a tetőre gyakorolt kiemelkedően pozitív hatás. Mivel a zöldtető egyfajta védőréteget képez a talajréteg alatti tető anyagjain, megóvja azokat a szélsőséges hőmérséklettől, a Nap ultraibolya-sugárzásától, vagy akár a mechanikai sérülésektől is. Ha tehát zöldtetős házban lakunk,
várhatóan háromszor hosszabb ideig tart majd a tetőnk, mint szomszédainké, azaz a karbantartásra is a harmadát költhetjük majd.
És a sornak még közel sincs vége. Hosszasan sorolhatnánk a zöldítés környezeti és társadalmi előnyeit, a jövőnk alakításában elfoglalt kiemelkedő helyét és szerepét. De ami talán a leglényegesebb: érdemes időt szánnunk a lehetőségek felderítésére, és a következő felújításnál vagy építés előtt elgondolkodnunk a fenntartható lehetőségek alkalmazásán. Mert a környezet visszaépítése, a tisztább levegő, a kiegyensúlyozottabb élettér kialakítása mindannyiunk érdeke, és egy olyan előremutató folyamat, ami alapjaiban fogja meghatározni gyermekeink jövőbeni mindennapjait. Sok kis zöld pedig – egyszer majd a talán a nem olyan távoli jövőben – egy nagy, dinamikusan és gördülékenyen együttműködő rendszert fog kialakítani, amelyet mindannyian élvezhetünk majd.
A beton veszélyesebb, mint hinnénk!
Ajánljuk még:
7 gyönyörű, légtisztító hatású növény otthonra
1677 veszélyeztetett fajért vagyunk felelősek Európában – miközben egyre jobban terjednek az invazív fajok
Buja pompával hálálja meg a gondoskodást a hortenzia
