Azt hisszük, vérre megy, ezért félünk tőle, pedig hálásak lehetnénk neki – gondolatok a Denevérhét közepén

A Denevérhét egy évente nemzetközi összefogással szervezett programsorozat, melyet idén október 24-31 között tartanak. A „denevérünnep” célja, hogy felhívja a figyelmet e különleges állat védelmére, és próbálja minél többekkel megszerettetni ezeket a szőrös, madárszerű emlősöket. Szeretnék, ha minél többen felismernék, hogy a denevérek igenis csodálatosak, nem mellesleg létfontosságúak környezetünk és boldogulásunk szempontjából. Ritkán látjuk őket, ezért nem is tudjuk, hogy minden éjjel keményen dolgoznak: rovarok millióit fogyasztják el szerte a világon, virágokat poroznak be, és magokat szórnak el, amelyekből új növények fejlődnek.

Egyetlen denevér akár a testsúlyával azonos mennyiségű rovart is képes elfogyasztani az éjszakai túrája során, és ezzel hatalmas segítséget nyújt élelmiszernövényeink és erdeink védelmében. Közel 70 százalékuk rovarvadász, de vannak húsevő fajok is, akik rágcsálókat, békákat és halakat fogyasztanak.

Mindösszesen három denevérfaj táplálkozik állati vérrel, ezek közül is kettő a madárvérre specializálódott. Felejtsük hát el a vérszívó történetek balgaságait, és fedezzük fel a denevérek igazi arcait! 

Számos denevérfaj a virágporra specializálódott: ők nektárt vagy gyümölcsöt esznek, magvakat terjesztenek, segítenek az ökoszisztéma fenntartásában, a növények megmentésében. Több mint 500 növényfaj támaszkodik a beporzásban legalább részben a denevérekre: ilyen a vadon élő banán, avokádó, kókuszpálma, vanília, papaya és agave is. 

Az élelmiszerboltok polcain és a konyhai kamrákban található élelmiszerek nagy része a denevérek és a természet közötti kölcsönhatások terméke. Például: a denevérek szeretik a lédús fügéket, és amikor ezeket eszik, kiköpik a magjukat, vagy egyszerűen hagyják, hogy természetes úton távozzanak azok testükből, ezzel pedig segítik a több száz különböző fügefaj fennmaradását!

Denevérveszély másképp

A denevérek száma a világon szinte mindenütt csökken. Szenvednek az élőhelyek elvesztésétől, a vegyszerek, permetszerek használatától, az éghajlatváltozástól, a vadászoktól, és még számos más veszélytől. Az összes állat közel egynegyede kritikusan veszélyeztetettnek, veszélyeztetettnek vagy sebezhetőnek minősül. Ez pedig, éppen a fent leírtak okán igen nagy gondot jelent ránk, emberekre nézve is.

Mit tehetünk a denevérekért?

Elég egy kis odafigyelés környezetünk kialakításakor, és máris sokat segítettünk repülő emlőseinknek a túlélésben. A denevérek nagyon lassan szaporodnak, és az épületekből elűzött egyedek gyakran kénytelenek elhagyni kicsinyeiket, akik így éhen halnak. Minden anya vagy kis denevér halálával a potenciális leszármazottak is elvesznek, ezért felelősségteljesen kell gondolkodnunk.

Az első, amit tehetünk, hogy nem háborgatjuk, nem űzzük el őket, és semmi esetre sem romboljuk le otthonukat, ha épp a közelünkbe költöznek.

A denevéreket nagymértékben megzavarják felesleges éjszakai fényeink, és az sem mindegy, hogy kertünkben milyen növényeket ültetünk. Hatással vagyunk rájuk az invazív fajok behozatalával és az öreg fák kivágásával is. 

Ha szívesen osztanánk meg otthonunkat ezekkel a csodálatos élőlényekkel, akkor számos denevérodú és -ház közül válogathatunk: egészen professzionális megoldás a Lubee denevérház programja, de kitűnő odúkat érhetünk el a Magyar Madártan és Természetvédelmi Egyesület oldalán is.

 A mi denevérházunk

Ha szeretnénk megszerezni a legjobb denevérház építési leírást, akkor kerekedjünk fel, és látogassuk meg az abaligeti Denevérmúzeumot, ahol nemcsak a magyarországi denevérfajokról tudhatunk meg rengeteg érdekes dolgot, hanem az otthonunk rejtekeiben megbúvó szárnyas vadászok apró titkairól is.

Ha nagyon lelkesek vagyunk, még örökbe is fogadhatunk elárvult denevérgyerekeket vagy félszárnyú repülő emlősök életét segíthetjük támogatásunkkal. 

Ha pedig van a háznál gyermek, izgalmas, denevérekhez kapcsolódó online programokkal is előrukkolhatunk. Egyik kedvencem ezek közül a Junior Cave Scientist barlangkutató program, ami rendkívül izgalmas és szemléletes módszerekkel ismerteti meg a fiatalokat a barlangok világával. Egy hátránya van: nem a magyar barlangokra specializálódott, ráadásul csak angol, illetve spanyol nyelven érhető el, de kis angoltudással már boldogulhatunk a felületen, és rengeteget tanulhatunk! Offline denevéres-elfoglaltságként bevált már nálunk a denevéres színező, de lehet, a héten még a denevéres ujjbáb elkészítésére is ráveszem magam. Ha pedig rákapnak a fiúk, jöhet a bakonyi denevérkutatás, a denevéres tanösvény Abaligeten vagy éppen a jászsági Denevér Program.

Bármilyen megközelítést is érzünk testközelinek, ne habozzunk, próbáljunk mihamarabb cselekedni. Végső soron a denevérhét is erre buzdít bennünket: vigyázzunk a denevérekre, és tegyük meg, amit meg tudunk!