Első hallásra talán egy új hiper-szuper zöld őrületnek tűnik a dolog, pedig igazából semmi különleges nincs benne: mindösszesen olyan tyúkok tojásait kezdték árulni, akiket nem (a nagyvállalatoknál megszokott) szójaétrenden tartanak, hanem rovarokkal etetnek. Ezek a rovarok a Morrisons szupermarketeinek gyümölcs- és zöldségtermékeiből származó élelmiszer-hulladékkal táplálkoznak, így megvalósulhat egy körkörös ellátási rendszer.
Az ötlet egy Better Origin nevű startuptól származik, aminek célja a megszakadt élelmiszerláncok újbóli összekötése. A cég olyan technológiákat árul a szupermarketeknek, gazdáknak, élelmiszergyártóknak, amelyekben a rovarok elfogyasztják a kidobásra ítélt élelmiszerhulladékokat, majd maguk is táplálékká válnak. Bevetésükkel visszaszoríthatják a sokszor kritizált túlzott szójával való etetést is. Ezeknek a rovaroknak sokkal kevesebb vízre és földre van szükségük, mint amennyit a hagyományos takarmányok előállításánál igénybe vesznek, így évente akár több mint 574 tonna szén-dioxid kibocsátást spórolhatunk meg segítségükkel. Nem beszélve arról, hogy a fehérjében és más kulcsfontosságú tápanyagokban gazdag rovartakarmány javítja az állatok jóllétét és növeli a termelékenységüket is, ami a tojás minősége szempontjából is előremutató.
A Better Origin nem titkolt szándéka felvenni a harcot az élelmiszer-pazarlás ellen, ami közvetve a világ üvegházhatású gázkibocsátásának közel 10 százalékáért felelős. Azt ígérik, hogy technológiájuk segítségével évente több mint 150 tonna hulladékot spórolhatnak meg egyetlen rovarkonténerrel. Az X1-nek nevezett fejlesztés teljesen automatizált: gondoskodik a lárvák telepítéséről, a takarmányozásról és a növekedésről, és értesíti tulajdonosát, ha a rovarok készen állnak a begyűjtésre.
A projektet megelőző kutatások szerint a cég által használt fekete katonalégy (Hermetia illucens) remek állati fehérjeforrást jelent: szárítva például akár 50 százalékban is tartalmazza a kiváló minőségű fehérjét. Szinte bármilyen szerves hulladékot megeszik, így tökéletes a fel nem használt élelmiszerek vagy mezőgazdasági hulladékok „kezelésére”. Kiemelkedő tulajdonságuk, hogy amikor elérik a felnőttkort, nem esznek, hanem a lárvaként összegyűjtött tápanyagokra támaszkodnak. Nem kórokozó-átvivők, nem terjesztenek olyan betegségeket és parazitákat, mint a szúnyogok vagy a kullancsok – ezért is tökéletes megoldást jelentenek a mezőgazdaság számára.
A baromfik ösztönszerűen szeretnek eleség után kutatni, ám a nagyüzemi tartás ezt nem teszi lehetővé. Az X1 által felnevelt lárvák fogyasztása nemcsak a tápérték, hanem maga az élmény, az ösztönök kielégítése miatt is fontos lehet az állatok számára. Az eddigi tapasztalatok alapján a lárvák fogyasztása általános egészségügyi javuláshoz vezet, és a baromfik bélrendszerének és immunrendszerének javulására is számíthatnak az állattartók. Alternatív lehetőség lehet arra az esetre is, ha csökkenteni szeretnék az antibiotikum-függőséget az állományban.
A rovarral etetett tyúkok boldogabbak, termékenyebbek, tollazatuk is lényegesen szebb.
És hogyan lehetséges pusztán egy helyben tenyésztett rovarállománnyal eljutni a karbonsemlegességhez? Egyszerűen: akármennyire is hihetetlen, de az Egyesült Királyság tojástermelésének szénlábnyoma túlnyomórészt a takarmányozáshoz kapcsolódik. Nem kevesebb, mint 85 százalékát teszik ki a takarmányozáshoz köthető környezeti terhelések. Hogy miért? A szója miatt. A baromfitápok fehérjeforrása a szója, ami elsősorban dél-amerikai országokból származik; Argentínából, Brazíliából vagy Paraguayból. Ennek az importált szójának kilója akár 15 kg szénlábnyomot is jelenthet. Ha ezt felváltjuk az állattartás helyén tenyésztett rovarokkal, akik ráadásul élelmiszerhulladékokkal táplálkoznak, akkor közel nullára csökkenthetjük a kibocsátást.
A Morrisons „Planet Friendly Eggs” olyan farmokról származik, ahol az X1 élelmiszerhulladék-eltüntető rovarjai jelentik a táplálékforrást, és ahol nem kevesebb, mint 32.000 szabadtartású tyúk biztosítja a megfelelő tojásmennyiséget. Hetente három tonna hulladék kerül ki a Morrisons boltokból, és lesz a lárvák tápláléka, ennek köszönhetően alig két hét alatt elérik a teljes érési szintet, ahonnan a tyúkokhoz kerülhetnek, helyet adva a következő milliós rovar-minifarmnak.
Ahhoz, hogy a tojástermelés valóban szénsemleges legyen, a farmokon szélturbinák, napelemek és szénmegkötő programok gondoskodnak a még fennmaradó kibocsátások ellensúlyozásáról, és a terület 20 százaléka gazdagon fásított terület. A szupermarketlánc 2030-ra csak olyan zero-emissziós farmokról szeretné beszerezni termékeit, amelyek biztosítani tudják a karbonsemlegességet, ezzel is felelősséget és szerepet vállalva a fenntarthatóság felé vezető törekvésekben.
Persze mondhatjuk, „normálisabb” volt az élet, mikor mindenki, vagy majdnem mindenki hátsó kertjében ott kapirgáltak a tyúkok, és így egészen környezetbarát tojást ehetett a család.
De vegyük észre: a régi megoldások visszasírása nem javítja majd ki a jelenlegi rendszer hibáit. Azok az újítások, amelyek a modern élet igényeihez igazodnak – amely megszokásokon egyébként egészen egyértelműen változnunk kell –, itt és most igyekeznek segíteni. Tény, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem nem lehet sikeres, amíg az emberek gondolkodása és alapvető, világról való elképzelései nem változnak, de lássuk azt is, hogy itt a nagykereskedelem éppen a régi világban ismert és elfogadott körforgáshoz nyúl vissza, hogy egy nagyon is modern problémára választ adjon. Ez pedig nem feltétlenül rossz irány.
Ajánljuk még:
