A fehér gólya védelme neked is fontos!

A egyes történelmi korszakokban más-más hatást gyakoroltunk a gólyák állományára: a középkorban az ember megtelepedése és erdőirtása kedvezett nekik, de a termelés módjának megváltozása és az iparosodás ahhoz vezetett, hogy a fehér gólya

Európa egyes részeiről szinte teljesen eltűnt.

A fajmegőrző programok és az újratelepítések miatt ma ismét megtalálható számos, korábban elhagyott területen, de a délre költöző fehér gólyák így is számtalan veszélynek vannak kitéve – elég ha az útvonalukon izgatottan várakozó sportvadászokra gondolunk, akik tömegesen lövik le őket.

Csökken a számuk

A Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület adatai szerint hazai állománya az elmúlt száz évben erősen ingadozott, jelenleg csökkenő trendet mutat még akkor is, ha úgy tűnik, idén több pár kezdett költésbe, Nógrádban például rekord mennyiségben. Sajnos, ez akkor sem tendencia, a nedves, mocsaras rétek megszűnésével eltűnnek táplálkozóhelyei, ráadásul a gyepterületek nagyságának kedvezőtlen változása is hozzájárul számuk csökkenéséhez. Az

áramütés veszélye ezt a madárfajt fenyegeti legnagyobb mértékben,

emiatt a vezetékek szigetelése stratégiai fontosságú. A fészek közelében a középfeszültségű szabad légvezetékek tartóoszlopain főleg a fiatal, frissen kirepült gólyák szenvednek áramütést – gyakran egész fészekaljak pusztulnak el így.

Mivel táplálékának jelentős részét mezőgazdasági területeken szerzi, sok egyed pusztulását okozza a termelés során alkalmazott vegyszerek általi mérgezés. Ráadásul a kedvezőtlen időjárás, az erős, viharos szél, a jégeső, a hosszan tartó esőzések következtében jelentősen emelkedhet a meghiúsult költések száma is. A fehér gólya hazánkban fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke százezer forint.

Gazdasági hasznot hoz

Az érvényben lévő jogszabályok nem véletlenül tiltják fészkei eltávolítását. A fehér gólya ugyanis nemcsak történelmi és kulturális szempontból fontos madarunk: gazdasági hasznuk is jelentős. A gólya táplálkozásában vannak úgynevezett „szűk” és „bő” esztendők, attól függően, hogy adott évben a költési helyén milyen táplálkozási lehetőségei vannak. A mezőgazdasági termelés számára az igazi hasznot a szűkebb esztendőkben hozza, ugyanis a kényszertáplálkozás idején

kártételeket okozó élőlények elfogyasztására vetemedik.

Brehm, Az állatok világa szerzőjének leírásaiból idézve: „ A köpetek tanúsága szerint ilyenkor tömegesen pusztítja a káros rovarokat s ezért a mezőgazdaságra nézve föltétlenül hasznos, tehát védelemben részesítendő madár. Mint állandóan szem előtt levő, föltűnő madárnak az életmódját a nagy közönség is igen jól ismeri, tehát minden apró-cseprő csínytevését számontartja, így például a baromfiudvarban elkövetett kártételeit; de általában véve azt tapasztaltam, hogy a gazdaközönség föltétlenül hasznosnak és érzelmi szempontok kikapcsolásával is védendőnek tartja”.

De mit eszik ez a méltóságteljes madár, amivel akkora hasznot hoz a termelők számára? Lótetűt, cserebogárpajort, gabonaszipolyt, egereket és sáskákat, pockokat, cickányokat, békákat, kígyókat és gyíkokat. Szinte mindent elfogyaszt, amit testének anatómiája lehetővé tesz, sokszor igen

érdekes jelenetekkel gazdagítva a bámészkodók mindennapjait.

Az egyik legérdekesebb vadászati epizódja minden bizonnyal az a játékos felvonás, amikor a bőséges kígyóválasztékkal bíbelődik. Brehm ezt is nagyon érzékeletesen írta le: „Nagy mohóságában a kisebb kígyókat gyakran úgy nyeli le, hogy előzőleg a legkevésbbé sem készíti el őket a lenyelésre; még sokáig vergődnek a torkában és amikor új préda fogása céljából gyorsan lehajol, a kígyó könnyen kioson megint a száján, úgyhogy ha szabad területen több kígyó van előtte, igen mulatságos vadászat folyik le”.

A környezetvédelem szimbóluma lehetne

Ahogy a legtöbb madarunk, úgy a fehér gólya is nagyon fontos szerepet tölt be a Föld egészségének biztosításában. Létezése segíti a biológiai sokféleség megóvását, a kártevőirtásban betöltött szerepe fontos része az élelmiszertermelési rendszereknek, és az élőhelyeket alakító funkciója is jelentős. Sok más madárfajtársához hasonlóan hozzájárul a környezeti egyensúly fenntartásához, az ökoszisztéma egészségének védelméhez, a tápláléklánc többé-kevésbé zavartalan működéséhez, és az antropogén – az ember tevékenységéből származó – világ negatív hatásainak mérsékléséhez. Ha nincs madár, nincs élet.

A fehér gólya nemcsak a magyar emberek, de a legtöbb európai nép kedves madara. Ezt kihasználva a faj kiválóan alkalmazható a környezeti nevelés eszközeként, nevezhetnénk a természetvédelem „zászlóshajójának” is. A gyermekkori mesés történetek, a hagyományokhoz kötődő regék és mondák, a jelképként történő ábrázolások mind abban segítenek, hogy ennek a már-már mesebeli állatnak a védelmét egyben a természet védelmével is azonosítsuk. Ennek ellenére a mai napig számos olyan esetet hallunk, amikor megmagyarázhatatlan okból kifolyólag, érthetetlen körülmények között tizedelik állományukat, vagy pusztítanak el fészkeket, pusztán azért, mert „nem tetszett, hogy ott volt”.

Rémtettek

Hogy megmutassuk mindazok számára, akiket nem érdekelnek a tőle nem messze zajló – és rá hosszútávon komoly hatást gyakorló –, elkeserítő emberi tettek, most felidézünk pár esetet az elmúlt évek Magyarországából:

• Sörétes puskával lőttek meg egy fehér gólyát Hajdúszoboszló határában.
• A fiókák még tojásban voltak, amikor a fészkelő pár mindkét tagja áramütés miatt elpusztult.
• Költeni készülő gólyát lőttek meg.
• Ezúttal mellbe lőttek gólyát... A rendőrség már nyomoz.
• Műláb készül áramütött gólya részére.
• Óriási a felháborodás: levertek egy gólyafészket 
• Levertek egy kistószegi gólyafészket.
• Leszednék egy Somogy megyei falu egyetlen gólyafészkét a koronavírus miatt 

Történik mindez annak ellenére, hogy madarainkra rendkívül nagy szükségünk van!

Ha bajba jutott gólyát látsz vagy olyan cselekedet tanúja vagy, ami veszélyezteti testi épségüket, ne habozz azt jelenteni! Abban, mikor mi a teendő, segít a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának összefoglalója.