A szilva rendkívül értékes gyümölcsünk: jó hatással van az emésztésünkre, támogatja az idegrendszer megfelelő működését, segíti a méregtelenítő folyamatokat, és még a meghűléses betegségeknél is segítségül hívhatjuk, hiszen képes enyhíteni vagy akár megszüntetni a hurutot. Ezen felül az egyetlen gyümölcs, amelynek bizonyított hatása van a csontsejtek regenerálásában. Áldásos hatásai miatt érdemes eltennünk belőle télire is, amire a lekváron kívül sok más lehetőségünk is adott.
A szilvát nyersen is eltehetjük, amihez nem kell mást tennünk, mint megmosnunk, kimagoznunk, és minden öt kilogrammnyi gyümölcshöz egy kilónyi cukrot és egy dekányi szalicilt mérnünk. Ezt alaposan átforgatjuk, majd egy éjszakát pihentetjük, és másnap tiszta üvegekbe töltve már el is tehetjük a kamrába.
Ezekből az eltett szilvákból a hidegebb hónapokban bátran
készíthetünk levest, gombócot vagy lepényt is, és húsok mellé is felhasználhatjuk.
Hasonlóan elkészíthetjük egy kevés borral is, azonban a boros verziót nagyanyám mindig napon érlelve készítette. Ugyanúgy öt kilónyi gyümölcshöz egy kilónyi cukrot mért, azonban ezt a szilvával rétegezve helyezte el egy nagy befőttesüvegben. Porcukrot használt, és végül három deci borral és egy kávéskanál szalicillal fedte. Többször felrázta a napon érlelés közben, majd amikor a cukor teljesen elolvadt, akkor mérte üvegekbe, és később pecsenyehúsokhoz kínálta.
Mára kissé elfeledték, pedig kiváló a szilva ecettel is. Ehhez a szilvát megmossuk, magozzuk, felezzük, majd üvegekbe rakjuk. Ízlés szerint egy vagy fél deci ecetből, negyven dekagramm cukorból, pár szem szegfűszegből, fahéjból, egy kezeletlen citrom reszelt héjából és 4 deci vízből szirupot főzünk, és a forró szirupot a beüvegezett szilvákra öntjük. Letakarva 3-4 napig állni hagyjuk a napon, végül leöntjük róla a levét, és újra felforraljuk. Az újra felforralt levet végül visszaöntjük a szilvákra, és dunsztoljuk.
A könnyed italokat kedvelő felnőttek nem feledkezhetnek meg a szilvaborról vagy a szilvalikőrről sem: mindkettő kifejezetten zamatos ital. Likőr készítéséhez összezúzták a megmosott és kimagozott szilvákat, és kilónként 35 dkg cukrot adtak hozzá. Ehhez került 3 deciliter tömény szesz és 1,5 deciliter forralt majd visszahűtött víz. Meleg helyen három napon át érlelték, majd leszűrték. A szűretet citrom levével és egy kevés vaníliával ízesítették, majd újabb másfél deciliternyi tömény szeszt adtak hozzá. Végül egy hónap múlva ismét leszűrték és üvegekbe töltötték.
A szilvabor elkészítéséhez jó érett szilvára lesz szükségünk, amit alaposan megmosunk, kimagozunk és összezúzunk. A gyümölcs mennyiségéhez mérten egyharmadnyi meleg vízzel két napig előerjesztjük, majd préselés után minden liter léhez 25 dkg cukrot, 5 g citromsavat és 5 dkg borélesztőt adunk. Nem feledkezhetünk meg a szilvamag beléről sem: az előbbiek szerint 5-10 szem összetört szilvamag belet adunk a keverékünkhöz. A kész keveréket két-három hétig 16-18 fokon erjesztjük, majd tisztulás és ülepedés után üvegekbe fejtjük. Kiváló desszertbor lesz belőle.
Gasztronómiai utazásunk végére két igazi különlegességet tartogattunk: a habos szilva és a rántott szilva receptjét.
Habos szilva készítéséhez a szilvákat kimagozzuk és a mag helyére egy fél gerezd diót vagy egy szem tisztított mandulát teszünk. Ezután tojásfehérjéből kemény habot verünk, belekeverünk két evőkanál porcukrot és egy kevés reszelt csokoládét. A magokkal megtöltött szilvákat vajjal kikent tepsibe tesszük, és ráöntjük a habot, végül megsütjük. Hidegen és melegen tálalva is kiváló édesség lesz belőle.
A rántott szilva elkészítéséhez fél kilogramm gyümölcshöz 5 dkg lisztet mérünk, és előkészítünk két tojást, 25 dkg háztartási kekszet, ugyanennyi zsírt és egy deciliter vörösbort. A szilvát megmossuk, és úgy magozzuk ki, hogy egészben maradjon. Ezután lisztbe, felvert egész tojásba majd darált kekszbe forgatjuk, végül a felforrósított zsírban kisütjük. És hogy mihez kell a vörösbor? A köretként kínált szilvaízhez, amit egy kevés vörösborral elkeverve kiváló feltétet készíthetünk a rántott szilváinkhoz.
Nyitókép: 123RF
