Szinte közhelyszámba megy már, hogy az egészségtudatos életmódra törekvés világtrend, de hogy ez pontosan mit jelent, arról mér kevesebb fogalmunk van. Az ilyen globális jelenségeket csakis átfogó trendelemzéssel lehet jól felmérni és megérteni, ehhez nyújt segítséget az Innova Market Insights holland piackutató rendszeres monitoringja.
A természetes ízek trendjei a globális élelmiszer- és italpiacon (Natural Flavor Trends in the Global Food and Beverage Market) című kutatásuk érdekes eredményeket hozott.
Az étel legyen egészséges és jóízű: ez a természetes igény a vásárlói magatartásban úgy érvényesül, hogy elsősorban a természetes ízű élelmiszereket keressük a boltok polcain.
Fotó: 123RF
Mire elég a tiszta címkézés?
Sok esetben persze a természetesnek tűnő ízeket mesterséges aromákkal érik el a gyártók, de éppen a fogyasztói igények miatt ez most változóban van, ugyanis a vásárlók ma már egyre inkább előnyben részesítik az ökológiai szempontból is megbízható, ún. „tiszta címkével” (Clean Label) ellátott termékeket.
A Clean Label, azaz tiszta címke azt jelenti, hogy az ezzel jelölt élelmiszer csakis a legszükségesebb mennyiségben tartalmaz összetevőket – vagyis olyan kevés összetevőt tartalmaz, amennyire az lehetséges –, és ezek mindegyike természetes alapanyag, egészséges hozzávaló.
A tiszta címkézés ugyanakkor félreérésekre adhat okot: nem keverendő össze a „mentes”-jelölésekkel ellátott termékekkel, hiszen azok egy-egy összetevő hiányára utalnak csupán, de nem feltétlenül tesznek eleget a tiszta címkézés követelményeinek. Ahhoz, hogy a tiszta címke ne csupán marketingfogás legyen, nekünk, vásárlóknak kell tudatosabban odafigyelnünk a termékösszetevőkre: minden esetben el kell olvasni az összetevők listáját.
Három fontos kritérium szerint tekintünk tehát egy terméket tisztának: nem tartalmaz mesterséges összetevőket, adalékanyagokat, a természetes összetevőkből is csak annyit, amennyi szükséges, illetve világos és áttekinthető információkat találunk a termékleírásban. Mivel pedig az egészségtudatosabb életmód érdekében ugyancsak általánossá vált a cukor-, a zsír/olaj- és a sófogyasztás csökkentése, ezen összetevők arányára fokozottan figyelünk az élelmiszerek vásárlásakor. A tavalyi évben világviszonylatban az újonnan piacra kerülő élelmiszerek 7%-a jelent meg tiszta címkével.
Fotó: 123RF
Mesterséges aromák vagy természetes ízek?
Világszerte az új élelmiszerek és italok fele tartalmaz hozzáadott aromákat, de nem mindenhol fogadják ezt egyformán. A hozzáadott ízösszetevők aránya Amerikában, Ausztráliában és Ázsiában magas, Latin-Amerikában pedig az elmúlt öt évben nőtt számottevően. A többi régióhoz képest az európai fogyasztók sokkal kevésbé tolerálják a hozzáadott ízösszetevőket: mi igényeljük a leginkább a természetes ízeket. Ennek köszönhetően
az újonnan bevezetett termékek piacán Európában a legalacsonyabb a mesterséges adalékanyagok aránya
– Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában a termékek több mint 30%-a a természetes vagy mesterséges aromák feltüntetése nélkül kerül forgalomba, Észak-Amerikában a jogszabályi előírások miatt alacsony (8%) azon termékek aránya, amelyeken nem tüntetik fel az aromafokozó hozzávalókat.
Fotó: 123RF
Milyen természetes aromákat kedvelünk leginkább 2025-ben?
Az Innova trendkutatásaiból az is kiderül, hogy mely ízkaraktereket részesítjük előnyben idén:
egyértelműen előtérbe kerülnek a virágos aromák, reneszánszát éli a csípős, és a hagyományos, nosztalgiára csábító zamatokról sem tudunk lemondani.
- virágos jegyek
Egyértelműen a természetesség és a fenntarthatóság iránti igényünkhöz illeszkedik a virágos ízek felértékelődése a konyhában, különösen az üdítőkben, de még a kávék ízesítésében is. Tavasztól őszig, majd a liofilizált virágokat szezontól függetlenül tudjuk jól alkalmazni a gasztronómiában, nem csak dekorációként. Az egészséggel való összefüggés mellett a virágokat a fenntarthatósággal is összefüggésbe hozzák. Míg világszerte ötből három fogyasztó úgy véli, hogy a növényi aromákatat tartalmazó – például a gyógynövényes és virágos ízeket tartalmazó – élelmiszerek jót tesznek az egészségüknek, addig háromból kettő úgy gondolja, hogy a növényi aromákat tartalmazó összetevők általában fenntarthatóbbak – derül ki az Innova Market Insights Globális ízinnovációs trendek a csípős és fűszeres élelmiszerekben (Global Flavor Innovation Trends in Hot & Spicy Foods) kutatásából.
Fotó: 123RF
- csípős ízek
A csípős egyértelműen toplistás az ízpalettán: az elmúlt négy év új élelmiszeripari termékbevezetései azt mutatják, hogy a chili paprika még mindig növekedést mutat (+5%), míg a fekete bors (+6%), a curry (+8%) és a kömény (+10%) még nagyobb arányban hódít – derül ki a fentebb idézett kutatásból. A termékfejlesztésekben a csípős ízek terén egyértelműen még mindig a chili dominál.
Fotó: 123RF
- nosztalgikus ízek
Ismerős ízek iránti igényünket ma már nemcsak a hagyományos ételekkel, de a nassolnivalók ízesítésével is próbálják kielégíteni a gyártók, főként természetes fűszerezéssel, a táji jellegű konyhára jellemző ízesítéssel. A hagyományos ízek preferenciájáról alább írtunk:
A hagyományos ízekben találjuk meg a biztonságot – a világtrendek szerint
Egy, az ízpreferenciákkal kapcsolatos globális fogyasztói trendeket vizsgáló kutatás szerint a fogyasztók szinte fele a hagyományos ízeket és fogásokat részesíti előnyben, és ilyen termékeket keres a boltok és éttermek választékában is. A jelenség a biztonságra törekvés növekvő tendenciáival, az életmódunkat befolyásoló stressz mérséklésének igényével hozható összefüggésbe: az emberek egyszerűen kapaszkodót keresnek a kulturálisan jól értelmezhető, időtálló és nosztalgikus hagyományos ízekben.
Mely terméktípusokban van a legtöbb mesterséges aroma?
A mesterséges, szintetikus és természetazonos aromák a sütőipari, cukrászati, üdítőital-, snack- és tejtermék-kategóriákban vezetnek, míg a természetes aromák piaca az összes élelmiszer- és ital-kategóriára kiterjed. A természetes aromák gyorsan növekednek a növényi alapú élelmiszerek és -italok, valamint a húskészítmények előállításában:
a legnagyobb növekedést a hal és tenger gyümölcsei, a vörös hús és sertéshús, valamint a baromfihús helyettesítő alkategóriákban mutatják.
Fotó: 123RF
Mi a probléma a mesterséges aromákkal?
Természetesen elsősorban az, hogy többségük nem egészséges, de ennél sokkal többről van szó. A mesterséges aromák nagymértékben befolyásolják ízérzékelésünket, ízlelésünket, ami gátolja a természetes ízek felismerését és értékelését. Továbbá az is köztudott, hogy az ízfokozók és a mesterséges adalékanyagok nemcsak az intenzívebb ízélmény biztosítása miatt kerülnek az ételbe, hanem azért is, hogy elfedjék egyéb hozzávalók esetleg kellemetlen ízét – sok esetben az adott hozzávaló állagváltozásaiból eredő problémákat. Ez ugyancsak egészségügyi kérdés és élelmiszer-minőségügyi probléma, másrészt viszont a fogyasztói attitűdöt is érinti.
Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy a természetes összetevőkből készülő, adalékanyagoktól és mesterséges aromáktól mentes élelmiszerek rendszerint romlandóbbak, szavatossági idejük rövidebb, illetve meg kell tanulnunk, hogy a lejárati idő és a fogyaszthatóság kritériumai szerint mit mennyi ideig szabad felhasználni. A Nébih készített egy összefoglalót az alapvető élelmiszer-kategóriákra vonatkozóan:
További részletes információkat találunk az élelmiszerek optimális felhasználásáról a Maradék nélkül honlapján.
A Nébih összefoglalója szerint élelmiszereinken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel.
- Fogyaszthatósági idő: a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább dobjuk ki, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni az élelmiszert.
- Minőségmegőrzési idő: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található, azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárhatjuk a gyártó által garantált minőséget, például ízt, illatot, színt vagy állagot. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek ezek a termékek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fogyaszthatók.
Tudatosabban élni tehát azt jelenti, hogy természetesebben élni: a természet ízeiből nyerni ki az egészséges élet zamatát. Erre törekedjünk minden vásárláskor is!
Nyitókép: 123RF
