Zöldcsütörtöki leves

„Kiválogatván azokat a füveket, melyekből böjti levest akarsz főzni” – kezdi az 1840-ben kelt szakácskönyv a recept leírását, tudván, hogy a háziasszony vagy szakácsnő birtokolja a tudást, milyen füvek kerüljenek a fazékba. Az ibolyavirág is egy klasszikus összetevője a németföldön kedvelt zöldcsütörtöki levesnek – amikor hagyományosan zöldet eszünk.

A többi hozzávaló: zsenge cickafark, útifű, százszorszép, mezei sóska, csalán, kerekrepkény, tyúkhúr, madársaláta, medvehagyma, mind-mind a tavaszi kertből kerülhet a konyhára. Üdeségükkel, friss zöld ízükkel kényeztetnek – és nem utolsósorban vitamintartalmukkal gazdagítanak. Mivel minden kert más és más hozzávalót kínál, és az időjárás is minden évben hozzászól a kínálathoz, ezért a zöldcsütörtöki leves sose lesz egyforma. Éppen ezek az árnyalatnyi különbségek teszik izgalmassá. A zöld ízekben tényleg ott a tavasz, élvezzük minden kanálban, és ezzel egyben ráhangolódunk, bevezetjük a hagyományos húsvéti ételek sorát.

Hozzávalók:

• 2 evőkanál olívaolaj
• 3 szál újhagyma
• 40 dkg burgonya
• 3 marék friss zöld a kertből: zsenge cickafark, útifű, százszorszép, mezei sóska, csalán, kerekrepkény, tyúkhúr, pitypang levelei vegyesen
• 1 csokor ibolyavirág
• só, tarkabors
• esetleg 1 dl tejföl
• a tálaláshoz pirított zsemlekocka

Elkészítés:

Az apróra vágott újhagymát az olívaolajon megpároljuk, hozzáadjuk a felkockázott burgonyát.  Felöntjük 8 dl vízzel, megsózzuk és fedő alatt addig főzzük, míg a burgonya megpuhul. 

A zöld leveleket összevágjuk, és a fővő levesbe szórjuk.  Kb. 3 percig forraljuk, majd a tűzről levéve botturmixszal pürésítjük az egyveleget. Kevés tarkaborssal és esetleg tejföllel ízesítjük (utóbbi el is hagyható, ha mentes változatát készítjük az ételnek), majd ibolyavirágokkal gazdagon megszórjuk. 

Pirított zsemlekockát kínálhatunk mellé.