„Kiválogatván azokat a füveket, melyekből böjti levest akarsz főzni” – kezdi az 1840-ben kelt szakácskönyv a recept leírását, tudván, hogy a háziasszony vagy szakácsnő birtokolja a tudást, milyen füvek kerüljenek a fazékba. Az ibolyavirág is egy klasszikus összetevője a németföldön kedvelt zöldcsütörtöki levesnek – amikor hagyományosan zöldet eszünk.
A többi hozzávaló: zsenge cickafark, útifű, százszorszép, mezei sóska, csalán, kerekrepkény, tyúkhúr, madársaláta, medvehagyma, mind-mind a tavaszi kertből kerülhet a konyhára. Üdeségükkel, friss zöld ízükkel kényeztetnek – és nem utolsósorban vitamintartalmukkal gazdagítanak. Mivel minden kert más és más hozzávalót kínál, és az időjárás is minden évben hozzászól a kínálathoz, ezért a zöldcsütörtöki leves sose lesz egyforma. Éppen ezek az árnyalatnyi különbségek teszik izgalmassá. A zöld ízekben tényleg ott a tavasz, élvezzük minden kanálban, és ezzel egyben ráhangolódunk, bevezetjük a hagyományos húsvéti ételek sorát.
Hozzávalók:
- 2 evőkanál olívaolaj
- 3 szál újhagyma
- 40 dkg burgonya
- 3 marék friss zöld a kertből: zsenge cickafark, útifű, százszorszép, mezei sóska, csalán, kerekrepkény, tyúkhúr, pitypang levelei vegyesen
- 1 csokor ibolyavirág
- só, tarkabors
- esetleg 1 dl tejföl
- a tálaláshoz pirított zsemlekocka
Elkészítés:
Az apróra vágott újhagymát az olívaolajon megpároljuk, hozzáadjuk a felkockázott burgonyát. Felöntjük 8 dl vízzel, megsózzuk és fedő alatt addig főzzük, míg a burgonya megpuhul.
A zöld leveleket összevágjuk, és a fővő levesbe szórjuk. Kb. 3 percig forraljuk, majd a tűzről levéve botturmixszal pürésítjük az egyveleget. Kevés tarkaborssal és esetleg tejföllel ízesítjük (utóbbi el is hagyható, ha mentes változatát készítjük az ételnek), majd ibolyavirágokkal gazdagon megszórjuk.
Pirított zsemlekockát kínálhatunk mellé.
Ajánljuk még:
