Gondoljunk csak egy nyári hőségnapon kapott jó hideg bodzaszörpre, vagy éppen a mostani télben kortyolgatott finom fűszeres forraltborokra. Nincs is olyan gyógynövény, melyet valamilyen formában ne használhatnánk a konyhában, tehát ezek a teremtmények nem csak gyógy-, de egyben kiváló fűszernövények is.
Bár a gyógy- és fűszernövényeket nagyon sokféle módon feldolgozhatjuk, kivonatolhatjuk, a legtöbben ma mégis szárított formában találkoznak velük. Legyen szó teáról, vagy éppen valamilyen fűszerről, érdemes tudni, hogy a szárítás eredetileg egy tartósítási eljárás volt! A jelenleginél sokkal természetközelibb életformának köszönhetően az emberek szinte korlátlan mértékben, bármikor hozzáférhettek az éppen termő, gyűjthető friss gyógynövényekhez, így a szárítmányokra jórészt inkább csak télen, vagy éppen hosszú útra indulva volt szükségük. A társadalom többségének mai urbanizált életmódja sajnos ettől a friss forrástól is eltávolította az embereket…
A szárítmányok legegyszerűbb felhasználási módja a különféle vizes kivonatok (áztatmányok, forrázatok, főzetek) készítése, melyek legismertebb módja a teakészítés. A szárított gyógynövényeket azonban szintén legalább kétféle alapcéllal hasznosíthatjuk: a gyógyítás mellett leginkább fűszerként. A szárított fűszernövényeket fajuktól és fajtájuktól függően egészben vagy apróra vágva is az ételekbe tehetjük, legyen szó akár egy gyors levesről, vagy éppen a napokon keresztül készített, pácolt húsételekről.
Amennyiben a fűszernövényeket finom púderré őröljük, sokféle különlegességet is készíthetünk belőlük!
A markánsabb, erősebb ízű gyógynövények porát lekvárokba is keverhetjük, melyekben hatásuk éppúgy érvényesülni fog, mintha teaként kortyolgatnánk őket, a keverék íze viszont sokkal kellemesebb.
Ezzel a módszerrel még a legválogatósabb gyerek számára is észrevétlenül adagolhatjuk a gyógynövényeket…
A porrá őrölt gyógy-fűszerekből különleges fűszersókat is összeállíthatunk! A fűszersó elkészítéséhez elegendő, ha van otthon egy egészen egyszerű, de erős késes daráló, amellyel nem csak a sót, de a roppanósra szárított fűszernövényeket is néhány pillanat alatt porrá őrölhetjük.
A fűszersók alapja a só, nagyon fontos tehát, hogy lehetőleg teljesen természetes, ásványi anyagokban gazdag sóval dolgozzunk.
Személy szerint kedvencünk az erdélyi Sóvidékről származó természetes kősó, melyhez ott akár több kilós rögök formájában is hozzájuthatunk. Ezeket a nagyobb tömböket érdemes először mozsárban apróbb darabokra zúzni, majd csak a kisebbeket beletenni a gépbe. A sót a daráló egészen púderszerűvé őröli, ami nagymértékben megkönnyíti a fűszerekkel való precíz összekeverést, de aki inkább a szemcsésebb sót kedveli, természetesen azzal is dolgozhat. Az intenzív íz elérése érdekében egységnyi mennyiségű sóhoz ízlés szerint legalább azonos mennyiségben érdemes fűszereket keverni, melyek magukhoz viszonyított arányát azonban már saját ízlésünk szerint határozhatjuk meg.
Fotó: Pixabay
A különféle fűszereket aszerint is összeválogathatjuk, hogy leveshez, hal-, vagy éppen húsételekhez készítünk keveréket, de akár egy általános, mindenben alkalmazható receptúrát is kikísérletezhetünk. Az illóolajos növények (pl. zsálya, izsóp, szurokfű) kifejezetten erős ízt adnak, de akár különféle terméseket (pl. édeskömény mag) is a keverékbe őrölhetünk. A fűszersókat a készételek ízesítése mellett egyszerű formában is fogyaszthatjuk: kedvencünk amikor a még meleg kenyérre kent hideg vajat szórjuk meg illatos-ízes fűszersóval…
Ajánljuk még:
Karácsony a kastélyban, advent Erzsébet királynénál – beszélgetés Káli-Rozmis Barbarával
Mi került a magyar uralkodók és nemesek asztalára karácsonykor?
Karácsonyfakalács
