Ősszel érnek – télen egy lakomával is felérnek

Gasztro

Ősszel érnek – télen egy lakomával is felérnek

Nincs is annál finomabb, mint mikor a zord, hűvös napokon előkerül egy-egy nyáron, kora ősszel eltett kincs a kamrából, és a gasztronómiai élvezet mellett emlékeinkből is csemegézhetünk. Ehhez nemcsak a nyári hónapok, hanem az ősz termései is kiváló alapanyagként szolgálhatnak, hiszen elkészítésük sokszínűsége mindennapjainknak is új színeket, új élményeket adhat. 

Alma

Ki ne emlékezne nagyanyáink pótolhatatlan almás pitéjére, amit gyerekként talán jobban vártunk, mint a karácsonyfa alá érkező ajándékokat. A hagyományok, a család, a szeretet és az emlékek íze ez, ami nem maradhat ki egy örökbe hagyott recepteskönyvből sem. Elkészültéhez legfontosabb összetevő a reszelt alma, amit érdemes már előkészítve, befűszerezve, esetleg egy kis cukorban, mézben megforgatva eltenni télire. Legjobb módszer ehhez a fagyasztás, de akár steril üvegekbe töltve is próbálkozhatunk.

Fotó: 123RF

Ugyancsak felejthetetlen ízélmény a fahéjas almakompót, ami kiváló kísérője a grízes tésztának vagy a túrós gombócnak, házi rétesnek is. Sőt: a kevesebb lével készült almakompót magának rétestölteléknek is kiváló, de felhasználhatjuk leveles tésztából készült édes batyuk vagy bukták készítéséhez is. A bevállalósabbak meleg téli gyümölcslevest is főzhetnek belőle – lesz olyan ízélmény, mint a nyári, hideg gyümölcsleves megszokott üdesége.

Almapürét eltéve kiváló süteménytöltelék készíthető, ami nagyon finom gyümölcsös hatlaposokhoz vagy vaníliás piskótákhoz. Ugyancsak az almalekvár, ami egy kevés vaníliával, szegfűszeggel, szegfűborssal és fahéjjal igazi téli ínyencség lehet – próbáljuk ki puszedlik készítésekor is!

Apple jam with spices

Fotó: 123RF

 

Körte

Minden, ami almából készíthető, azt elkészíthetjük körtével is, és ez visszafele is igaz. Így, ahogyan az aszalt körtének sincs párja, úgy az aszalt almának sem, és ahogyan kiváló gyümölcslé készíthető körtéből, úgy almából is. Rosttartalmát tekintve azonban akad bőven olyan finomság, amelyben a körte magasan veri az almát: mifelénk ilyen a rostos körtelé is, aminek állítom, nincs párja a termények sorában!

Fotó: 123RF

A natúr, frissen készített körtelé szinte kötelező eleme a télire tevésnek: egy-egy poharáért az ember hetekig képes várakozással telve ábrándozni. A legjobb benne, hogy nemcsak hidegen, hanem melegen is fogyasztható: egy bögre megmelegített rostos körte egy csipet fahéjjal felejthetetlen pillanatokat tud csempészni a borongós hétköznapokba. Elkészítése nagyon egyszerű: a megtisztított és kimagozott körtéket leturmixoljuk, ha túl sűrű, egy kevés vizet adunk hozzá, összerottyantjuk, és már mehet is a tiszta üvegekbe a dunszt alá. Ha ügyesek voltunk és a körte is érett volt, akkor semmilyen édesítőre nincs szükség, cukor nélkül is biztonsággal kitart a tél végéig. Természetesen, ha valaki az édesebb ízekre vágyik, cukrozhatja, mézzel is keverheti, de amondó vagyok, hogy érdemesebb natúran eltenni, és legfeljebb fogyasztás előtt édesíteni.

Homemade pear cider and fruits

Fotó: 123RF 

Kevésbé népszerű, de körtéből szörp is készíthető, és a körte kiváló alapanyaga a chutney-knak is. Az őszibarackbefőtthöz hasonlóan a körtebefőtt is sokak számára a nélkülözhetetlen kategória: tészták és sütemények mellé gyermekkori emlékeket felszínre hozó finomság. Végül nem hagyhatjuk ki a körtelekvárt sem, aminek extra változata a karamellás fűszeres ízvilág – érdemes egy kisebb mennyiség elkészítésével ezt is kipróbálnunk!

Birs

Az első, ami eszünkbe jut róla, az a sajt. No nem a klasszikus értelemben vett tejből készült sajt, hanem a felejthetetlen birssajt, ami gyermekek generációinak jelentette az őszi ínyencségek fellegvárát. Még annak a gyermeknek is meglágyult a szíve, aki alapvetően nem rajongott a gyümölcsökért: a birsalmasajt ugyanis minden édesség után epekedő szívet meghódított.

Fotó: 123RF

Elkészítése ráadásul nem nagy ördöngösség, hiszen csak a birsre, cukorra, egy kevés citromra és dióra van szükség. A birsalmákat megtisztítjuk: a piheszőröket ledörzsöljük, megmossuk – nem szükséges meghámoznunk, sőt: valahol még a magházat is felhasználják. A feldarabolt birseket annyi vízzel feltesszük főzni, ami éppen ellepi, és amikor megpuhult, levesszük a tűzről, és leszűrjük. Érdemes a leszűrt levet is felfognunk, mert ebből ízletes birszselé készülhet, ami szintúgy számtalan fogáshoz felhasználható.

Ha nem hámoztunk és nem magoztunk, akkor a megfőtt birsdarabokat passzírozón kell átnyomnunk. Ha viszont mag nélkül tettük fel, akkor csak hámoznunk kell: ilyenkor szinte egy mozdulattal lejön róla a héja. Ha a kész darabokat leturmixoljuk, készen is van a sajtunk alapja, amit vissza kell tennünk a tűzre, és a hagyományos recept szerint a gyümölcsnek megfelelő mennyiségű (súlyú) cukorral össze kell forralnunk, míg be nem sűrűsödik. Sokan nem szeretik ennyire édesen, ezért a cukor mennyisége közel felére is csökkenthető, a szép szín elérése érdekében viszont ne feledkezzünk meg a citromléről!

Quince jam jar

Fotó: 123RF

Amikor besűrűsödött, levehetjük a tűzről, és formába önthetjük. Száraz, hűvös helyen két-három nap alatt megszilárdul a teteje, és amikor ez megtörtént, fordítsuk meg, hogy a másik oldal is megszikkadhasson! A teljes érésig 1-2 hétre is szükség lehet, közben gyakorta érdemes forgatnunk. Az így elkészült birsalmasajt sokáig eltartható. Ízlés szerint készíthetjük dióval vagy anélkül – érdemes mindkettőt kipróbálnunk!

Természetesen sok más is készíthető birsből: befőtt, kompót, püré, ivólé és lekvár is- és felnőtteknek a birspálinka vagy a birslikőr is jó szívvel ajánlható.

Quince and Honey

Fotó: 123RF 

Füge

Kevésbé felkapott, de az utóbbi években reneszánszát élő finomság, ami talán az egyik legmegosztóbb a datolya és a mazsola mellett: sokan rajonganak érte, és egyenesen a gasztronómia csúcsalapanyagának tartják, míg sokan egy szeletnyit sem tudnak megenni belőle. Bármelyik csoportba is tartozunk, a következő ötletekkel érdemes megismerkednünk – hátha egy új felfedezéshez vezethetnek bennünket!

Fresh figs on rustic vintage wooden table.

Fotó: 123RF 

A szárított fügét talán már sokan ismerik: a csokrokban a kamrában lógó finomság régóta kedvelt csemegéje elődeinknek. Nála jóval szaftosabb és fűszeresebb megoldás a tepsiben sült füge, amihez nem kell más, mint egy adagnyi fűszerezett, enyhén cukrozott vagy mézzel kevert füge, egy kevés víz, és másfél óra alatt készen is van az ízletes sült füge, amit száraz dunsztban eltéve kivételes téli csemege készíthető.

Kuriózumnak számít az aszalt, majd mézben, fahéjjal eltett füge is, ami az ünnepi asztalok dísze és egyben fénypontja is lehet – még sült húsokhoz is kiváló választás. Ugyancsak kedvelt ínyencség a karamellizált füge, amit sütőben, cukorral készíthetünk el, és feltéve a pontot az i-re, egy kevés rummal is meglocsolhatunk.

Figs and jam on wooden background

Fotó: 123RF 

Talán meglepő, de divatja van a savanyított fügének is, aminek elkészítése kiváltképp egyszerű: a megmosott fügéket lekalapolva tiszta üvegbe kell helyezni, majd felönteni az ízlés szerint elkészített felöntő lével. Ez a legtöbbször víz, méz, ecet, só és cukor keveréke, de vannak, akik chilit és fokhagymát is ajánlanak hozzá. Az üveget közel színültig töltjük a felöntőlével, majd dunsztoljuk: így készülhet az óévet búcsúztató húsok mellé egy különleges savanyúság.

Dried figs

Fotó: 123RF 

Nyitókép: 123RF