Gombócleves
Hozzávalók
- 1 kg burgonya
- 50 dkg liszt
- 2 dl zsír
- 1 tojás
- 2 szál sárgarépa
- só
A leves ízesítéséhez:
- 2-3 dl paradicsomlé vagy 2 db friss paradicsom
- 1 db kápia paprika vagy zöldpaprika
- 1 kk őrölt pirospaprika
- 1 csokor petrezselyem
Elkészítés
A burgonyát megtisztítjuk és kockára vágjuk, majd feltesszük főni annyi vízben, hogy ellepje. Enyhén sózzuk. Amikor a burgonya puhára főtt, egy tálba szedjük, összetörjük és megsózzuk. A főzőlevet ne öntsük ki, mert ez lesz a levesünk alapja! Félretesszük és elkészítjük a gombóctésztát. Meg kell várnunk, amíg a krumpli egy kicsit kihűl, mert ha forrón adjuk hozzá a lisztet, akkor csomós lesz. Miután a tetejére szórtuk a lisztet, ráöntjük a felforrósított zsírt. Ne ijedjünk meg, kicsit sercegni fog! Ismét várunk egy kicsit hogy kihűljön, majd beleütjük a tojást és közepesen kemény gombóctésztát gyúrunk. Ezután körülbelül 5 centi átmérőjű, nagyobb gombócokat formázunk belőle. A főzőlevet közben visszatesszük a tűzre, hozzáadjuk a paradicsomlevet vagy a darabokra vágott paradicsomot, az apró kockákra vágott paprikát, az őrölt pirospaprikát, az aprított petrezselymet, és kb. öt percig forraljuk. Végül a gombócokat is belehelyezzük. Amikor a gombócok feljönnek a leves tetejére, el is készült az étel.
Olajos hal
Nem is hinnénk, mennyire könnyű házilag olajos halat készíteni. Nagyon praktikus módja ez a kifogott apróhal felhasználásának, hiszen így semmi sem vész kárba.
Hozzávalók
- 2 kg egész kárász, keszeg vagy balin (bármely más fehér húsú hal)
- 4-5 fej vöröshagyma
- 1 fej fokhagyma
- só
- szemes, fekete bors
- olaj
- babérlevél
- mustármag
- csípős paprika
- 2 db citrom
Elkészítés
A megtisztított halat centinként beirdaljuk, és alaposan megsózzuk. (Lehet bátran sózni, mert a halhús elbírja.) A kisebb testű halak egészben maradhatnak, a nagyobb testűeket értelemszerűen szeletekre vágjuk.
Az olajos halhoz rétegezve egy magas falú tepsibe vagy jénaiba tesszük a hozzávalókat.
A rétegezés lényege, hogy egy sor hagymára mindig egy rétegnyi szeletelt vagy egész hal kerül, egészen addig, míg meg nem telik az edényünk. Ha szeretjük csípősen, akkor erős paprikát is karikázhatunk rá. Ezután hozzátesszük a borsot és a babérlevelet, végül a karikára vágott citromot. A citromban lévő sav nagyon fontos szerepet játszik a szálkák lebontásában, ezért ezt semmiképp se hagyjuk ki! Ezután annyi olajat öntünk rá, amennyi ellepi, majd 100-120 °C-os sütőben 6-7 órát sütjük.
Akkor van készen, amikor az olaj szépen letisztult, és a hal csontjai, apró szálkái teljesen porhanyóssá váltak. Amint lehűlt, fogyaszthatjuk. Üvegekben el is rakhatjuk, mint egy befőttet. (Fontos, hogy a haldarabokat teljesen befedjük a fűszeres olajjal.)
Tipp: Fazékban, tűzhelyen is készíthetjük. Ebben az esetben is lefedve, lassú tűzön süssük a halat.
Csíramálé
A csíramálé elődeink közkedvelt édessége. Mivel akkoriban szinte megfizethetetlen volt a cukor vagy a méz, ezzel csillapították nyalánkság utáni vágyukat. Ez az étel ugyanis cukor nélkül is hihetetlenül édes, ráadásul rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Leginkább böjtben készítették. Európában szinte mindenütt megtalálható, nevezik kőttesnek, csiripiszlinek, de még mannának is. Akkor jó, ha a külsején barnás, karamellás burok képződik, a belseje pedig pudingszerűen krémes.
Hozzávalók
- ½ kg szemes búza (lehetőleg vegyszermentes)
- 1 ek cukor
- 1,5 l víz
- búzaliszt
Elkészítés
A búzát pár nap alatt kicsíráztatjuk; miután jó alaposan megmostuk, egy tál vagy tálca aljára terítjük kb. 1- 1,5 cm vastagon. Ezután naponta langyos vízzel újból és újból átöblítjük, nehogy erjedésnek induljon. Egészen addig teszünk így, míg jól kicsírázik, a hajtások teljesen átszövik egymást és szinte az egész „egybeáll”. A szarvasi asszonyok erre azt mondják: „fanos lesz”. A csírázás ideje egyébként a hőmérséklettől függ, hiszen minél melegebb van, annál hamarabb megy végbe a folyamat. (Átlagosan 5-6 nap.)
A kicsírázott búzaszemeket húsdarálón átdaráljuk, vagy kis víz hozzáadásával, maroknyi adagonként botmixerrel pürésítjük. Az így kapott masszát felengedjük vízzel, jól elkeverjük és egy sűrű szövésű szűrőn átszűrjük. A fennmaradó részt kézzel kicsavarjuk. A megmaradt száraz részre nem lesz szükségünk. Egy tűzálló edény, tepsi aljára 2-3 kanálnyi lét öntözünk, és még ugyanennyit egy bögrébe félreteszünk. Ezután a vizes keverékhez annyi finomlisztet adunk, hogy olyan legyen az állaga, mint a sűrű amerikai palacsinta tésztájának. A teljesen csomómentesre kikevert tésztát (amelybe egy kanál cukrot is rakhatunk, de nem szükséges), beleöntjük a tepsibe, és a tetejét meglocsoljuk a félrerakott lével. 2 nádszárat szúrunk bele, hogy sütés közben a levegő távozni tudjon a kialakuló karamellréteg alól. 180 °C-on addig sütjük, míg kemény, karamellás réteg képződik körben a széleinél. Ez kb. két órát vesz igénybe!
A cikk megjelenését a METRO támogatta.
Ajánljuk még:
Mogyorós moszkauer
Az együttlét maga a program – luxus helyett azt adom az unokáknak, amire a leginkább vágynak
„Anyám megspórolt szeretetét akartam a férfiakon behajtani”
Egzotikus téli gyógynövények, amik fűszerként is megállják a helyüket
„Nem csak gyógy-, de fűszer is!” – mondják még ma is sokszor azokra a növényekre, melyeket a gyógyászatban és a konyhában egyaránt felhasználhatunk. Az, hogy ezeket gyógyászati vagy kulináris célra vetjük be, csupán döntés kérdése, szerencsés esetben azonban a két cél egyszerre érvényesülhet! Annak ellenére, hogy a hagyományos ünnepi asztalon a régiségben – érthető okokból – elsősorban a saját környezetünkben is megtalálható növények kaptak helyet, most néhány távoli vidékeken honos fűszert listáztunk.