A legédesebb tök, amely likopintartalmával magasan veri a paradicsomot is

Gasztro

A legédesebb tök, amely likopintartalmával magasan veri a paradicsomot is

Mi sem lehetne jobb ebben a kánikulában, mint falatozni a szezon királynőjéből, a forró nyári napokon kellemes hűsítő élményt nyújtó görögdinnyéből! Nemcsak finom és édes, de egészséges is: érdemes kicsit jobban megismernünk a benne rejlő lehetőségeket.

Egy dolgot biztosan tudunk a dinnyéről: kiválóan hidratálja szervezetünket, fogyasztásával elejét vehetjük a kiszáradásnak, és ezzel olyan kellemetlen tüneteket is megelőzhetünk, mint a fejfájás, a túlzott fáradtság vagy a rossz közérzet. Mivel a görögdinnye több, mint 90%-a víz,

kiváló folyadékforrás, és számos tápláló összetevője van.

Mi mindenhez juthatunk még hozzá a fogyasztásával? Például karotinoidokhoz, amelyekben a görögdinnye igencsak gazdag. A belőle felvett béta-karotint szervezetünk A-vitaminná alakítja, ezzel bőrünk és szemünk egészségét is támogatja. Egy másik fontos karotinoid a likopin, aminek szintén kiváló forrása a dinnye: a kutatások szerint a likopin hatékonyan csökkentheti a rákos megbetegedések kockázatát, támogatja a szív egészségét, és csökkenti az olyan krónikus betegségek kialakulásának lehetőségét, mint például a 2-es típusú cukorbetegség. 

Fotó: Pixabay / Silvia Rita

 

Tovább olvasok

Az elmúlt években bizonyosságot nyert, hogy a görögdinnyék átlagosan 40%-kal több likopint (40-120 ug/g) is tartalmazhatnak, mint a nyers paradicsom,

bár a likopin mennyisége nagymértékben függ a fajtától és a termesztési körülményektől. Sőt: a paradicsom esetében a likopin nagy része csak hőkezelés után válik felvehetővé, a görögdinnyében jelen levő likopintartalom azonban az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható. 

A legújabb eredmények szerint a görögdinnyében található fitonutriensek (különösen az L-citrullin) segíthetnek a vérnyomás csökkentésében és a fizikai teljesítmény javításában, de a rendszeres dinnyefogyasztás hozzájárulhat a szív- és érrendszeri problémák  megelőzéséhez és kezeléséhez is, ezért már egészen fiatal kortól ajánlott.

Fotó: Pixabay / Mario

A nemzetközi szakirodalmi adatok alapján a dinnyékben fellelhető antioxidáns hatású vegyületek tehát nagymértékben hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez-, és ebben a görögdinnyén kívül a sárgadinnye fogyasztásának is kiemelkedő szerepe van. Utóbbiban olyan fontos forrásokra lelhetünk, mint a szuperoxid-dizmutáz és a Q10 enzimek, továbbá a karotinoidok mellett az A-, C-, B1-, B2- valamint E-vitaminok.

A kutatók már számtalan esetben bebizonyították, hogy a sárgadinnye segíthet bizonyos bőrbetegségek leküzdésében, a meghűléses betegségek enyhítésében és támogatja jó emésztést, továbbá segíti a gyomor- és bélműködést, miközben vesetisztító hatása sem elhanyagolható. 

Dinnyebefőtt – Fotó: Pixabay / Ирина Александрова 

Régi történetek között olvashatunk egy izgalmas dolgot: méghozzá a dinnyebor készítésének szokását. Az 1800-as években divatjukat élték a dinnyeszüret-ünnepségek, amiknek alkalmával „dinnyebor”-t ittak. Ez a megfogalmazás azonban kissé megtévesztő, mert a „dinnyebor” nem dinnyéből, hanem szőlőből készült, és a dinnye mértéktelen fogyasztásából származó kellemetlen hatást akarták megelőzni vele. A szokás ihlette sokakat foglalkoztatott a kérdés, hogy vajon miért nem lehet dinnyéből bort vagy pálinkát csinálni, amire a válasz igen egyszerű.

Fotó: Unsplash / Elena Mozhvilo

Dr. Dworschák Ernő, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos munkatársának 1970-ben íródott állásfoglalását idézzük:

„A görögdinnye általában 6-8 százalék cukrot tartalmaz. Legtöbb hazai gyümölcsfélénk cukortartalma ennél lényegesen nagyobb, például a szőlőben 18, a cseresznyében 14, a szilvában 13 százalékos a cukortartalom.

Ennek megfelelően a görögdinnye a kis cukortartalmú gyümölcsök közé tartozik. Hogy mégis kifejezetten édes ízű, annak oka az, hogy szerves savakból is viszonylag kevés található benne, márpedig egy gyümölcs édes ízhatása nemcsak a jelenlevő cukor mennyiségétől, hanem a cukor és a sav arányától is függ. Élesztőgombák hatására a dinnyelé éppen úgy, mint bármely más gyümölcslé, megerjed. Ennek ellenére sem dinnyepálinkát, sem dinnyebort nem készítenek. Elsősorban azért, mert a dinnye leve cukorban viszonylag szegény, másrészt mert a gyümölcs aromatartalma is kevés”. 

Fotó: Pixabay / Anastasia

Végezetül fontos kiemelnem, hogy a görögdinnye fogyasztása a legtöbb ember számára biztonságos, azonban van, akiből allergiás reakciót válthat ki, ami ráadásul keresztreaktivitás következtében alakulhat ki, így ha valakinél ez a veszély fennállhat, akkor jobb, ha óvatosan közelít a dinnyéhez.

Nyitókép: Pixabay / Conger Design

Ajánljuk még:

A virágpor örök dilemmája, avagy ideje rendet tenni a pollen-paradoxon háza táján!

Van, akinek az életet jelenti, és van, aki számára az élet megnehezítését. Tény: a virágpor nélkülözhetetlen eleme a természetnek, nélküle elképzelhetetlen lenne a növények nagy részének megtermékenyítése: ha eltűnne, valószínűleg összeomlana a teljes ökoszisztéma. És tény az is, hogy minden jósága és haszna ellenére van, akinek komoly problémákat okoz. Ideje rendet tenni a pollen-paradoxon háza táján – erre teszünk most kísérletet.