Egy dolgot biztosan tudunk a dinnyéről: kiválóan hidratálja szervezetünket, fogyasztásával elejét vehetjük a kiszáradásnak, és ezzel olyan kellemetlen tüneteket is megelőzhetünk, mint a fejfájás, a túlzott fáradtság vagy a rossz közérzet. Mivel a görögdinnye több, mint 90%-a víz,
kiváló folyadékforrás, és számos tápláló összetevője van.
Mi mindenhez juthatunk még hozzá a fogyasztásával? Például karotinoidokhoz, amelyekben a görögdinnye igencsak gazdag. A belőle felvett béta-karotint szervezetünk A-vitaminná alakítja, ezzel bőrünk és szemünk egészségét is támogatja. Egy másik fontos karotinoid a likopin, aminek szintén kiváló forrása a dinnye: a kutatások szerint a likopin hatékonyan csökkentheti a rákos megbetegedések kockázatát, támogatja a szív egészségét, és csökkenti az olyan krónikus betegségek kialakulásának lehetőségét, mint például a 2-es típusú cukorbetegség.
Fotó: Pixabay / Silvia Rita
Az elmúlt években bizonyosságot nyert, hogy a görögdinnyék átlagosan 40%-kal több likopint (40-120 ug/g) is tartalmazhatnak, mint a nyers paradicsom,
bár a likopin mennyisége nagymértékben függ a fajtától és a termesztési körülményektől. Sőt: a paradicsom esetében a likopin nagy része csak hőkezelés után válik felvehetővé, a görögdinnyében jelen levő likopintartalom azonban az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható.
A legújabb eredmények szerint a görögdinnyében található fitonutriensek (különösen az L-citrullin) segíthetnek a vérnyomás csökkentésében és a fizikai teljesítmény javításában, de a rendszeres dinnyefogyasztás hozzájárulhat a szív- és érrendszeri problémák megelőzéséhez és kezeléséhez is, ezért már egészen fiatal kortól ajánlott.
Fotó: Pixabay / Mario
A nemzetközi szakirodalmi adatok alapján a dinnyékben fellelhető antioxidáns hatású vegyületek tehát nagymértékben hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez-, és ebben a görögdinnyén kívül a sárgadinnye fogyasztásának is kiemelkedő szerepe van. Utóbbiban olyan fontos forrásokra lelhetünk, mint a szuperoxid-dizmutáz és a Q10 enzimek, továbbá a karotinoidok mellett az A-, C-, B1-, B2- valamint E-vitaminok.
A kutatók már számtalan esetben bebizonyították, hogy a sárgadinnye segíthet bizonyos bőrbetegségek leküzdésében, a meghűléses betegségek enyhítésében és támogatja jó emésztést, továbbá segíti a gyomor- és bélműködést, miközben vesetisztító hatása sem elhanyagolható.
Dinnyebefőtt – Fotó: Pixabay / Ирина Александрова
Régi történetek között olvashatunk egy izgalmas dolgot: méghozzá a dinnyebor készítésének szokását. Az 1800-as években divatjukat élték a dinnyeszüret-ünnepségek, amiknek alkalmával „dinnyebor”-t ittak. Ez a megfogalmazás azonban kissé megtévesztő, mert a „dinnyebor” nem dinnyéből, hanem szőlőből készült, és a dinnye mértéktelen fogyasztásából származó kellemetlen hatást akarták megelőzni vele. A szokás ihlette sokakat foglalkoztatott a kérdés, hogy vajon miért nem lehet dinnyéből bort vagy pálinkát csinálni, amire a válasz igen egyszerű.
Fotó: Unsplash / Elena Mozhvilo
Dr. Dworschák Ernő, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos munkatársának 1970-ben íródott állásfoglalását idézzük:
„A görögdinnye általában 6-8 százalék cukrot tartalmaz. Legtöbb hazai gyümölcsfélénk cukortartalma ennél lényegesen nagyobb, például a szőlőben 18, a cseresznyében 14, a szilvában 13 százalékos a cukortartalom.
Ennek megfelelően a görögdinnye a kis cukortartalmú gyümölcsök közé tartozik. Hogy mégis kifejezetten édes ízű, annak oka az, hogy szerves savakból is viszonylag kevés található benne, márpedig egy gyümölcs édes ízhatása nemcsak a jelenlevő cukor mennyiségétől, hanem a cukor és a sav arányától is függ. Élesztőgombák hatására a dinnyelé éppen úgy, mint bármely más gyümölcslé, megerjed. Ennek ellenére sem dinnyepálinkát, sem dinnyebort nem készítenek. Elsősorban azért, mert a dinnye leve cukorban viszonylag szegény, másrészt mert a gyümölcs aromatartalma is kevés”.
Fotó: Pixabay / Anastasia
Végezetül fontos kiemelnem, hogy a görögdinnye fogyasztása a legtöbb ember számára biztonságos, azonban van, akiből allergiás reakciót válthat ki, ami ráadásul keresztreaktivitás következtében alakulhat ki, így ha valakinél ez a veszély fennállhat, akkor jobb, ha óvatosan közelít a dinnyéhez.
Nyitókép: Pixabay / Conger Design
Ajánljuk még:
