Az ország legszebb díszkertjeinek egyikével büszkélkedhetett, kis híján Görgei és Perczel párbajának helyszíne lett, és Festetics híres lovainak idomítópályájaként is jegyzi a történelem: a dégi Festetics kastélynak érdekességekben gazdag története van – néhányat felidézünk, mintegy kedvcsinálónak.
A leírások szerint a Festetics család a 18. század során emelkedett a Dunántúl legnagyobb birtokosai közé, és ebben nagy szerepe volt a keszthelyi kastélyt is építtető Festetics Kristófnak. Fiai az ő örökségéből vették meg a dégi birtokot, ami közülük a legifjabb, Festetics Lajos tulajdonába került. Tőle legidősebb fia, Antal örökölte meg, aki feleségével, Splényi Amáliával a természettudományok és a botanika szerelmese lett. Együtt építtették és fejlesztették a kastélyt, illetve a birtokot olyan híres hazai építészekkel és mérnökökkel, mint az akkor még pályája elején álló, de azóta nagy hírnévre szert tevő Pollack Mihály.
Az így felépült kastély kora legnagyobb és legkorszerűbb birtokközpontja lett, ami a klasszicista elemek mellett számos érdekességet és rendhagyó megoldást is magában rejt. Legfőbb újítása, hogy az ovális alaprajzú, félköríves fülkékkel bővített díszterem nem a kastély középtengelyében, hanem a nyugati oldalrizalitban, a mintegy harminc méteren át vezető teremsor végén található, és
a másik szárnyban – mintegy tükörképként – található egy kisebb ovális szoba, amiben a legenda szerint Festetics Antal a betiltott szabadkőműves mozgalom fontos iratait tartotta.
Az egykori Festetics birtok tehát nem ok nélkül vált Európa egyik legnagyobb kiterjedésű angolparkjával és a Pollack Mihály tervezte klasszicista kastéllyal büszkélkedő látványossággá, és ezt látogatásunk alkalmával lépésről lépésre végig is követhetjük. Az egészben ráadásul az a legszebb, hogy a kiállítást úgy sikerült megalkotni, hogy az a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki számára élvezhető, érdekes és értékes legyen.
A tematikus kiállítások interaktív elemei a legkisebbek figyelmét is megragadják, míg a történelem érdekességei iránt érdeklődő felnőttek elmerülhetnek a család történeteinek leírásaiban. A szabadkőművesség történetét és magyarországi vonatkozásait is felvonultató kiállítási terek kiválóan bevezetik a látogatókat az ismeretlen világ mögött meghúzódó szellemiségbe, miközben a legismertebb hazai tagokat felvonultatva, egymás után hozzák felszínre a meglepőbbnél meglepőbb neveket.
A Festetics család természettudományos érdeklődését szabadon felfedezhetjük a kastély könyvtárszobájában, de előtte még egy külön botanikai gyűjteménybe is bepillantást nyerhetünk.
Az angolpark valóban bámulatos:
ősfák és növénykülönlegességek magasodnak az ég felé, melyek közül a kastély főbejárata előtt elterülő idős tölgy tudna talán a legtöbbet mesélni.
A kiállítás utáni szabad séta a kastély másik oldalán is sok meglepetést tartogat:
az itt található tó nemcsak természeti környezete miatt fantasztikus látvány, hanem a benne és körülötte tevékenykedő több száz madár miatt is.
Az egész park a békét és a nyugalmat sugározza, és ez még az olyan kiállítási terekben is elkísér bennünket, ahol kevésbé könnyed témákkal foglalkozhatunk, mint például a Hollandi-házban helyet kapó gyógyászati tévhitekről szóló kiállítás.
A szigeten álló apró épület földszinti részében egy tehénistálló, az emeleten pedig egy szalon kapott helyet, amit a tüdőbetegségben szenvedő Festetics Andorné Pejacsevich Lenke számára alakítottak ki. Izgalmas és megdöbbentő dolgokat is megismerhetünk a pár száz évvel ezelőtti gondolkodásmódról, és arról,
hogyan függött össze a szarvasmarhatartás, az ammónia és a tej fogyasztása a tüdőbetegség gyógyításával.
Nem célunk elébe menni a felfedezésnek, így nem mélyülünk el jobban a család történetében és a helyszín emlékezetes pillanataiban: érdemes ezeket mindenkinek magának felfedeznie. Szánjunk tehát egy napot az egykori Festetics birtok bejárására, és ne hagyjunk ki egy történetmesélő táblát sem, mert egytől egyig mind izgalmas kalandokat tartogat számunkra.
Nyitóképek: Wikipedia / MGabor89 és Wikipedia / Civertan
