Általában 30–60 cm magasságig is képes felnyúlni, de akár egy méteres egyedeivel is találkozhatunk. A magyar zergevirág kivételesen szép, gumós növényünk, amelynek szára pelyhes mirigyszőrökkel borított, esetleg a tőlevelekkel együtt sűrű, bársonyos szőrzettel gazdagított. Tőlevelei nyelv alakúak, és virágzáskor általában már nem láthatjuk őket. Sárga, csöves és nyelves virágokból felépülő fészek viszonylag nagy: olykor 8 cm átmérőjű is lehet.
Áprilistól gyönyörködhetünk virágzásában – nagyrészt száraz ligetes tölgyesekben és karsztbokorerdőkben. Idehaza még számos területen jól boldogul: a Bükktől, Mátrától és a Börzsönytől kezdve a Gödöllői-dombvidékek, Visegrádi-hegységen, és a Pilisen át egészen a Budai-hegység, a Gerecse, a Vértes, a Bakony, a Pannonhalmi-dombvidék, a Mecsek, a Villányi-hegység, a Tolnai-hegyhát, a Kis-Alföld, a Mezőföld, a Hortobágy, a Tiszántúl és a Nyírség területéig.
Nevének „magyar” jelzőjéből arra gondolhatunk, hogy bennszülött magyar növényről van szó, pedig nem az. Akkor mégis miért kapta megy a magyar előtagot? Azért juthatott hozzá, mert Magyarországon bukkant rá először Sadler József, a pesti egyetem híres botanika professzora. Ő hazája iránti szeretete jeléül adta felfedezettjének a „magyar” nevet.
Sok más fajhoz hasonlóan a magyar zergevirágnak is számos más elnevezése ismert. Nevezték szarvasgyökérnek, kecskegyökérnek és tarköznek is. Mivel gyakorta vélik sárga margarétának, állományait a turisták és virágkedvelők felelőtlen szedegetése és gyűjtése ritkította meg, méghozzá olyannyira, hogy bár sok helyütt találkozhatunk vele, ma már csak szórványosan fordul elő. Számos hibrid faja ismert, az egyik legismertebb talán a mecseki zergevirág (Doronicum x Sopianae), ami a keleti és a magyar zergevirág hibridje.
Mivel viszonylag jól gyűjthető és megtelepíthető kerti körülmények között is, nagy károkat okoztak azzal, hogy évtizedeken keresztül akarták feltölteni vele a magánkerteket. Ezért bármennyire is vonzónak tűnik kiásása és hazavitele: gyűjtése tilos.
1982 óta élvez védettséget hazánkban, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen példányának megkárosítása, kiásása vagy más módon történő bolygatása 50 000 forintnyi bírságot von maga után.
Virágzása nem tart sokáig, ezért ha élőben is szeretnénk megcsodálni, érdemes útra kelnünk, hiszen május végén már csak helyenként találkozhatunk még nyíló példányaival. Ne felejtsük azonban, hogy taposásunkkal is kárt okozhatunk, így a védett fajoknak helyet adó élőhelyeket csak biztos távolból szemléljük!
Nyitókép: Wikipedia / Sdjurovic
