Reneszánsz pompa a Loire mentén: a Villandry-kastély kertje
A történelem híres kertjeiI. Ferenc francia király az olasz háborúk idején az olasz kultúra rabjává vált, így az ifjú uralkodó ösztönzésére Franciaország a 16. században fokozatosan új utakra tévedt a művészetek és az építészet területein egyaránt. Ferenc szerette volna „kifinomult reformmal” átformálni francia udvart, méghozzá azért, hogy versenybe szállhasson szomszédaival.
Így írta be nevét a történelembe a művészetek védelmezőjeként és az építészet mestereként
– karöltve azon olasz mesterekkel, akikkel elképzeléseit megvalósította. Olyan legendás helyek és épületek virágzása köthető a nevéhez, mint a Chambord-i kastély, a Loire-völgyben, a Fontainebleau-i kastély, az Île-de-France-ban, az Azay-le-Rideau-i kastély, a Chenonceau-kastély vagy a Beauregard-kastély – utóbbiakat „Loire-i kastélyok” néven is ismerhetjük.
A király abszolút szövetségeseként kiemelkedő szerep jutott Jean Bretonnak is, aki a király belső köréhez tartozva képviselte az uralkodó akaratát. 1532. március 4-én 35 000 fontért vette birtokba Colombiers várát (amit 1639-ben Villandry-ra neveztek át), amely az évek alatt egy igen nagy építészeti projektté nőtte ki magát: I. Ferenc ugyanis megbízta a chambordi munkálatok felügyeletével.
Az egykori középkori várnak két szárnya volt, egy L-alakú torony két oldalán: ehhez építtetett egy harmadik szárnyat is. A reneszánsz stílus szellemiségében árkádokat, gazdagon díszített pilaszterekkel körülvett, bordázott ablakokat, szoborszerű oromzattal ellátott tetőablakokat és széles, meredek palatetőket építtetett a meglévő elemekhez. „Jean Breton mesterművének lényege, hogy a kastély középkori építészeti alapjait kihasználva, reneszánsz újításokkal átültette azokat a modern világba. Az eredmény egy józan és elegáns együttes” – olvashatjuk a kastélyról szóló történeti leírásban.
„Ahhoz, hogy egy helyet kellemesnek nevezzünk, hét kritériumnak kell megfelelnie: patak, árnyék, enyhe szellő, virágok, növények, fák és gyümölcsök” – vallják évezredek óta az építészet szerelmesei.
Villandry tökéletesen megfelel ezeknek a követelményeknek: egy patak táplálja a várárkot, ami friss vizet és öntözési lehetőséget biztosít; a mérsékelt éghajlat és a lágy szellő tökéletes egységet alkot a növényzet számára; a hegyoldalt erdő borítja, biztosítva a növényzettel körülvett környezetet; és a buja növényzet megfelelő arányban biztosítja az árnyékos helyeket és a napsütötte részeket is. Breton még egy partert is kialakíttatott a déli teraszon, amely geometrikus alakzatokból áll és virágokkal van beültetve.
Breton után a birtokot a különböző tulajdonosok a maguk ízlésére átalakították: hol formális, hol romantikus kert lett belőle. Végül – Joachim Carvallo idejében –, visszatértek a Villandry-kertek gyökereihez.
Carvallo aprólékos gondossággal olyan kertet alkotott újra, amely méltó volt a történelmi örökséghez, ötvözve a középkori, a reneszánsz és a francia kertépítészetet.
Munkásságának külön értéke, hogy még halála után is nagy hatást gyakorolt a park mai képére: a napkertet például az ő tervei alapján készítették el és avatták fel 2008-ban. A gyógy-és fűszerkertet is ő tervezte, de végleges formáját csak az 1970-es években nyerte el, amikor Robert és Marguerite Carvallo, Joachim unokája és felesége felügyelték Villandry bővítését.
A Gyógynövénykert egyenesen a Konyhakertre néz: a két kert szorosan összekapcsolódik, ami nem véletlen, hiszen a Gyógynövénykert fűszernövényeit a konyhakert zöldségeiből készült ételek ízesítésére használják, megteremtve „az ízek igazi házasságát”. A Gyógynövénykert egy hosszú kerengőből áll, amit egyik oldalán fák, a másikon pedig egy indákkal borított pergola szegélyez. A növények kör alakú ágyásokban helyezkednek el, mintegy az örökkévalóságot szimbolizálva, körülöttük pedig a derékszögben egymást metsző utak „kereszteket” alkotnak.
A Gyógynövénykerten kívül azonban még számos más, felfedezésre ajánlott része van a kertnek: a Keresztek és Szerelem Kertje, az Útvesztő, a Vízi Kert és a Napkert is bőven tartogat látnivalót. A kastély egész évben nyitva áll a nagyközönség számára, a látogatáshoz pedig egy kis kedvcsináló videó is elérhető:
