A francia kertművészet gyökerei és jellemzői
A francia kert kialakulása a késői reneszánsz és a korai barokk idejére tehető, amikor is antik mintákat követve jött létre ez a rendkívül formalizált, geometrikus mintázatairól, mértani precizitásáról híres kertstílus. Első hírmondói antik mintákat követve alakították ki az új kompozíciós elveket, amelyek a geometriai rend és a szimmetria elvén alapultak.
A barokk kertként is emlegetett francia kert alapvető jellemzője a természet teljes alávetése az emberi akaratnak és esztétikai elképzeléseknek. Ez a filozófia tükröződik a kert minden elemében: a szigorúan szimmetrikus alaprajztól kezdve a geometrikus formára nyírt növényeken át a központi tengelyek mentén elrendezett vízfelületekig és épületekig. A francia kertművészet csúcspontját a Versailles-i királyi kastély parkjában érte el, amely modellként szolgált egész Európa számára.
Az angolkert forradalmi újítása
Az angolkert vagy tájképi kert XVIII. századi megjelenése gyökeres fordulatot hozott a kertművészet történetében. Szemben a francia kert mesterséges formalitásával, az angol kerttervezők a természetes tájkép utánzására törekedtek. A korszak nagy brit kerttervezői William Kent, Lancelot Capability Brown, és később Humphrey Repton voltak azok, akik ezt az új szemléletet megteremtették és tökéletesítették.
Az angolkert filozófiájának hátterében Jean-Jacques Rousseau természetfilozófiája állt, amely szerint a kert az élvezet terepe, ahol a táj hatalmat gyakorol érzékszerveinkre és lelkünkre.
Ez a megközelítés alapvetően eltért a francia kert racionalista szemléletétől, és egy romantikusabb, érzelmekkel telített térértelmezést hozott magával.
Az angol kerttervezők olyan kompozíciókat hoztak létre, amelyek a táj természetes szépségét hangsúlyozták, gondosan elhelyezett építészeti elemekkel – pagodákkal, teaházakkal, nyári lakokkal – gazdagítva a látványt.
Európai hatások a magyar kertépítészetben
A francia és angol kertművészeti hagyományok magyarországi adaptációját számos fennmaradt kastélypark és történelmi kert példáján keresztül követhetjük nyomon. Ezek a létesítmények nemcsak a külföldi stílusok átvételét mutatják be, hanem azt is, hogyan alakultak át ezek a minták a hazai környezetben.
A fertődi Esterházy-kastély barokk kertje
A fertődi Esterházy-kastély parkja a hazai barokk kertépítészet legjelentősebb alkotása. Esterházy „Fényes” Miklós idejében alakították ki a 300 hektáros kastélypark barokk kertjét, melyben a kastély stílusának megfelelően rokokó elemek is helyet kaptak. Szökőkutak, vízesések, kínai pagoda, szobrok és mulatóerdő, mulatóház szolgálta a vendégek kényelmét.
Lúdláb alakú allérendszere, geometrikus struktúrája, a szerkezet íveit követő örökzöldek tökéletesen mintázzák a XVIII. századi francia barokk kertépítészet jellegzetességeit.A parkot a XIX. században részben átépítették angolparkká: mai formáját Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margitnak köszönhetjük, aki az 1800-as évek végén alakíttatta át.
A Brunszvik-kastély parkja, Martonvásáron
A martonvásári Brunszvik-kastély parkja az angol kerttervezés magyarországi adaptációjának egyik legkiemelkedőbb példája. A park alapítója, Brunszvik Antal gróf tudatosan az „angolnak nevezett stílusban" alakíttatta ki a területet, ahol „a művészet nem szoríthatja ki a természetet" elv érvényesült. Egy angol látogató, Richard Bright így írt a parkról 1815-ben: „Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte hazámban képzeltem magamat".
A park különlegessége, hogy egy teljesen kopár, „csak vízzel borított pusztából" alakították ki: „Amikor Brunszvik nagyapám Martonvásárt átvette, csak vízzel borított pusztát talált ott. Nyolcezer hold száraz területen egyetlen ház, néhány pásztorviskó és egy fa állott” – olvashatjuk Brunszvik Teréz naplójában. Az angolkert 1953 óta természetvédelmi terület.
A gödöllői Királyi Kastély parkja
A Gödöllői Királyi Kastély parkja, amelyet Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapott, ma romantikus tájképi kertként fogadja a látogatókat, de eredetileg Versailles mintájára franciakertnek épült. Két részre tagolták: Felső- és Alsó kertre. Az Alsó kertben kapott helyett a konyhakert, a vadaskert és a fácános, a Felső kertben mértani formák szerinti virágágyak, szökőkút és labirintus is működött.
A kastélyt a XVIII. században építtette a Grassalkovich család, majd a kastély barokk parkját a XIX. század elején alakíttatták át a kor divatja szerinti angolkertté. 1817-ben a Rákos-patak felduzzasztásával két hattyús tavat is kialakítottak a kastély előtt. Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították.
A keszthelyi Festetics-kastély parkja
1745-ben kezdődtek el a kastély építési munkálatai, a körülötte kialakított kert pedig francia mintára készült, mögötte pedig angolpark húzódik. A Festetics család parkja tehát a francia barokk formalizmus és az angol tájképi stílus sajátos ötvözését mutatja be, ahol a geometrikus kertrészek fokozatosan átmennek a természetesebb, romantikus tájkompozíciókba.
Az eredetileg 42 hektáros parkból mára csak 10 hektárnyi maradt meg. A kastélypark legidősebb fája egy 400 éves kocsányos tölgy (Quercus robur) – a kastélypark egésze természetvédelmi terület.
A nádasdladányi Nádasdy-kastély kertje
Az angol gótika és a Tudor-stílus jegyeit mutató, a historizmus legszebb magyar kastélyaként ismert Nádasdy-kastélyt eredetileg 60 hektáros angolpark vette körül, amely mára 20 hektárra szűkült. A tájképi kertben másfél holdnyi tó, mesterséges sziget és vízesések is helyet kaptak.
Ahogy a többi kastélypark életében is, Nádasdladányon is a második világháború jelentette a legnagyobb törést, utána ugyanis a park pusztulásnak indult: a kerti építmények elpusztultak, növényzete megritkult, tava kiszáradt. A Nemzeti Kastélyprogram keretében azonban az eredeti állapotok szerint újjáépítették a kertet, és a tavat is helyreállították.
A francia és angol kertművészet magyarországi hatása nemcsak történelmi érdekesség, hanem élő hagyomány, amely folyamatosan formálja és gazdagítja a hazai kerttervezési kultúrát. A kortárs magyar kertművészet egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy miként tudja megőrizni és továbbfejleszteni ezt a gazdag hagyományt, miközben válaszol a modern kor igényeire és lehetőségeire. A francia rend és az angol szabadság ötvözése, amely már a múltban is gyümölcsöző volt, ma is inspirációt adhat az új generációs tervezők számára.
A cikk megjelenését az Örökzöld Kertészet támogatta.
