A több mint 600 000 m² területet magába foglaló, a Garda-tótól csupán néhány kilométernyire lévő park évente több millió látogatót fogad. Története egészen 1407-ig nyúlnak vissza, amikor egy gazdaságot alapítottak itt, és ezt alakította át angolparkká Antonio Maffei a 18. században. 1941-ben a Sigurtà család tulajdonába került, és Enzo Sigurtà volt az, aki felújította, és egy igazi botanikai és esztétikai csodává varázsolta. Végül 1978-ban nyitották meg a nagyközönség előtt, és ma már a legkülönfélébb túrák keretein belül fedezhetjük fel szinte minden négyzetméterét.
Sajnos a legnagyobb látványosságnak számító tulipánszezonról lemaradtunk: egy héttel érkezésünk előtt borították be a parkot. Azért még így is maradt egy-két ágyás, ahol a legkülönfélébb fajtákat csodálhattuk meg, és a levirágzott tulipántömegek sem szegték kedvünket, miközben szinte azt se tudtuk, merre fordítsuk tekintetünket.
A parkot ugyanis rózsakertek és sokszínű virágdíszek övezik, telis-tele tavakkal, szobrokkal és faóriásokkal.
A Rózsák sugárútja egy több ezer rózsával szegélyezett út, ahonnan romantikus kilátás nyílik a közeli Scaliger-kastélyra. A Nagy tó környéke az egyik legnyugodtabb hely a tavirózsák, vízinövénye és teknősök társaságában, a Gyógynövénykert pedig több mint 40 gyógynövényfaj megismerésére ad lehetőséget.
Utunk során több száz éves tölgyeket is megölelhetünk,
és az egyik legemlékezetesebb élményt a Labirintus nyújthatja, amibe bejutni könnyű, de a kijutás okoz egy kis fejtörést – ezt magunk is megtapasztaltuk. Hiába, nem is olyan egyszerű 1500 tiszafa között utat találni…
A hatalmas kert a világ egyik leglátogatottabb kertjének számít, és számos díjjal büszkélkedhet.
Összesen 40 000 erdei növény és 18 tó gazdagítja az élőhelyet,
kisállatfarm, gazdag eseménynaptár és elektromos biciklik is hozzájárulnak az egész napos élményhez.
De aki igazán nagy élményt szeretne, az vagy kisvonatra száll, és azzal járja be a parkot, vagy bérel egy elektromos golfkocsit – mi utóbbit javasoljuk.
A golfkocsi segítségével önállóan fedezhető fel a park, miközben a táblagépen futó interaktív idegenvezetés mindenben segít bennünket. Nemcsak térképen követhetjük nyomon haladásunkat, hanem a különböző állomások nevezetességeit is megismerhetjük, és
olyan érdekességekről hallhatunk, mint például a híres Nobel-díjasok találkozóhelye vagy a különféle dáliák és rózsák története.
A látnivalók szinte kimeríthetetlenek: a Remetelak közelében található kutyatemető a park egyik legcsendesebb helye: itt nyugszanak a Sigurtà család hűséges barátai: a belga- és német juhász kutyák, illetve a család uszkárjai is.
Az itteni tó vizének szélén Dante Carpigiani művész szobra áll, ami egy belga juhászkutyát ábrázol. A nagy Labirintus közelében lévő erdőben álló Fogadalmi Barlangban egy sarkot a lourdes-i Szűzanya tiszteletére szenteltek.
Egykor itt fogadták a Maffei márkinők legközelebbi barátaikat, akikkel filozófiáról, művészetről, költészetről és szerelemről beszélgettek.
Érdemes felkutatnunk Samuel Ullman amerikai költő szavait, a fiatalság himnuszát, amit egy sziklalapra véstek a buxusok ölelésében, és ha szeretnénk egy természeti áldást kapcsolatainkra, akkor ne hagyjuk ki a Szerelmesek Padját se.
„A föld egy ország, mi ugyanazon tenger hullámai, ugyanazon fa levelei, ugyanazon kert virágai vagyunk”
(„La terra è un solo paese, siamo onde dello stesso mare, foglie dello stesso albero, fiori dello stesso giardino”) – olvashatjuk a Castelletto közelében lévő Testvériség Üzenetét, ami egy a parkban helyenként fellelhető magvas gondolatok közül.
Egy biztos: a Sigurtá Parkban tett látogatás nemcsak egy kirándulás, egy botanikai séta lehet, hanem egy különleges lelki utazás is, ami egyszerre gyógyíthatja vagy épp építheti elménket, lelkünket és emlékezetünket.
Nyitóképek: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
