Viagrával az Alzheimer-kór ellen? – Sajtószenzáció és a valóság viszonya

Egészség

Viagrával az Alzheimer-kór ellen? – Sajtószenzáció és a valóság viszonya

Nap mint nap találkozhatunk a világsajtóban újabb és újabb „csodagyógyszerekkel”, amelyek a hirdetők szerint megállítják vagy megfordítják a demenciát, miközben a dementálódási folyamatokat a gerontológia mai állása szerint legföljebb lassítani lehet, az elhalt vagy elhalóban lévő agyi területeket csak minimálisan lehet reaktiválni. Magyarország is gyakran átveszi ezeket a híreket, így a tájékozottabb demens betegek és a hozzátartozóik az indokoltnál jobban reménykedni kezdenek, hogy aztán még nagyobbat csalódjanak.

Dunát lehet rekeszteni a nem létező vagy hamis megoldásokat terjesztő cikkekkel. Vannak olyanok is, amelyek inkább elhamarkodottak, ugyanis olyan megoldásokat és innovációkat tesznek közzé, amelyek egyszer akár eredményre is vezethetnek, de abban a fázisban, amikor hírt adnak róluk, túl sokat ezekről valójában még nem tudhatunk – rengeteg további, pontosító tudományos vizsgálatra van még szükség a bizonyossághoz.

Így kapta fel a tömegsajtó 2021 decemberében a világ egyik legnevesebb kórháza, a Cleveland Clinic egyik kutatását, amelynek során többek között tanulmányozták az Alzheimer-kór és a szildenafil tartalmú potencianövelők közötti kapcsolatot, még pontosabban az utóbbi jótékony hatását. A Dr. Feixiong Cheng által vezetett kutatás elsőként egészségügyi adatbázisokat kezdett el vizsgálni, s azt nézték, hogy egyes gyógyszerek aktív használata hatéves intervallumban hogyan kapcsolható össze a demenciával, azaz: esetleg elmondható-e, hogy egyes gyógyszerek szedése csökkenti, másoké növeli a demencia esélyét.

A kiemelt vizsgálati anyag a szildenafil volt, amely például a Viagrában is megtalálható. Kiderült, hogy a szildenafilt rendszeresen használó férfiak között 69%-kal kevesebb volt az Alzheimer-kóros, mint azok között, akik nem használták ezt a gyógyszert. Az még meglepőbb volt, hogy a rendszeresen szildenafilt szedők között a betegség kockázata minden egyes más, vizsgált gyógyszerhez képest sokkal kisebb volt.

Ezen a ponton a kutatók azonban nem álltak meg, hanem klinikai agysejtkísérletekbe kezdtek, s ezek során észrevették, hogy a szildenafil jótékonyan hathat arra, hogy ne képződjenek az agyban fehérjelerakódások (ún. gubancok, plakkok). Bár a sajtó már világgá kürtölte, ám a kutatás e fázisában még semmi nem igazolja, hogy az Alzheimer-kór kialakulását megakadályozza vagy lassítja a gyógyszer.

Egyelőre annyi mondható el, hogy a lassító tevékenység sok embernél valószínűleg igaz lehet, de még rengeteg kísérlet és bizonyítás van hátra ezen a területen. Meg kell vizsgálni többek között azt is, hogy a szildenafilt szedő emberek fizikai, szellemi és lelki állapotukat tekintve pontosan milyenek voltak, illetve el kell kezdeni egy terápiát ezzel a gyógyszerrel a demensek körében is.

Sajnálatos, hogy a tömegmédia nagyon sokszor féleredményeket avat kész eredményekké, s így aztán, ha mégis kiderül, hogy egy program zsákutca volt, az emberek tudomány iránti bizalma újabb mélyütést kaphat. Ezért volna fontos, hogy a tömegmédia egy-egy téma ismertetésekor szakértőket kérjen fel, akik egy ilyen kísérlet kapcsán pontosan el tudják mondani, hogy mik a valós eredmények, és hol tart a történet. Ebben az esetben még csak ott, hogy lehetséges, hogy a Viagra gátolja az Alzheimer-kór kialakulását, s az ebben a betegségben szenvedő férfiaknál talán lassítja a folyamatot.

Lehetséges, de nem bizonyos – a bizonyosságra még várni kell pár évet, legyünk türelemmel.

Ajánljuk még:

„Amit te gyomnak hívsz, nekem haszonnövény”

Mindig csendes mosollyal az arcomon fogadom azokat a látogatókat, akik egy ökológiai gazdaság kapuján belépve leplezni próbálják csalódottságukat. Van ennek a fajta csalódottságnak egy jellegzetes mozdulata, ami általában a jobb szájzugban jelenik meg először. Ilyenkor rutinos kertvezetőként belekezdek egy történetbe.

 
X
Már követem az oldalt