Tél vége, tavasz eleje felé a karácsony áhítata és az újévi mulatságok kavargó ünnepe már egészen távolinak tűnik, s az ember belesimul a havas (manapság inkább latyakos) hétköznapok téli rutinjába. S bár a nagytakarítások során a szőnyeg alól előkerülő néhány tűlevél egy-egy röpke pillanatra halványan visszacsempészi az elmúlt ünnep örömét, valahol legbelül mégis minden teremtett lélek érzi: a tél dereka már megroppant, s a jég és a fagy minden próbálkozása ellenére megállíthatatlanul közelít a tavasz.
Az élet megújulásához azonban erőre, energiára van szükség, melyet a tél végi „üres kamrák” időszakában sokszor nem is olyan könnyű pótolni! Bár a bevásárlóközpontok pultjai még ebben az időben is roskadoznak a különféle zöldségek és gyümölcsök alatt, a csillogó külső a legtöbb esetben minimális beltartalmi értékkel párosul. Kétségbeesésre azonban még akkor sincsen semmi okunk, ha már pincénkből is kifogyott az ősszel gondosan eltett termés, mert a friss és egészséges zöldre való vágyunkat
messzi földek üvegházaiból importált zöldség-torzók helyett akár különféle növények otthon megtermelt csíráival is könnyen és olcsón kielégíthetjük!
A különféle növények csírái rendkívül fontos és hasznos növényi vitamin- és tápanyagforrások lehetnek, amikor nem áll rendelkezésünkre friss zöldség vagy gyümölcs. A csírák a fejlődésnek induló növények első hajtásai, melyekből később a növények kifejlődnek. Minden olyan „tudás” és „képesség” ott van bennük, amely ahhoz szükséges, hogy egy apró magból hosszabb-rövidebb időn belül felnőtt növény válhasson. Rendkívül „sűrű lények”, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak különféle vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. Koncentráltságuk okán gyakran erős illat- és ízvilággal bírnak. A magas tápértékkel bíró csírák rövid időn belül hozzáférhető energiát biztosítanak a szervezetnek, rendszeres fogyasztásuk szervezetünk egészségének megőrzésében is segít.
Jó pénzért ma már friss és konyhakész csírákat is vásárolhatunk, azonban elkészítésük rendkívül egyszerű (és költséghatékony!), és bármelyik háztartásban kivitelezhető. Kulcsfontosságú, hogy alapanyagként minden esetben tiszta, vegyszerekkel nem kezelt, esetleg bio
minősítéssel rendelkező magokat használjunk. Jó tudni azt is, hogy a csírák előállításának technológiája a higiéniás követelmények figyelmen kívül hagyása esetén a különféle baktériumok és gombák számára is ideális szaporodó közeget jelenthet!
Csíráztatni tehát csak jót, s jól szabad!
A csíráztatásnak a legtöbb esetben két alapvető fázisa van. A csíráztatni kívánt magokat először néhány órára vízbe kell áztatni. Az áztatás hossza növényfajoktól függően változik, néhány órától fél-egy napig is tarthat. Az áztatást követően a magokról jól le kell csepegtetni a vizet, majd csíráztató tálcán kiterítve, esetleg befőttes üvegben is tarthatjuk. A lassan csírázni kezdő magokat naponta két-három alkalommal alaposan, de kíméletesen át kell mosni, majd újból gondosan lecsepegtetni. A legtöbb csíra két-három nap alatt már fogyasztható állapotba kerül!
Rendkívül fontos, hogy a csírázó magok átmosása kíméletesen történjen, hogy az induló csírák ne sérüljenek. Szintén kulcsfontosságú, hogy az áztatás és az átmosás után a magok alaposan le legyenek csöpögtetve, mivel nedves állapotban könnyen bebüdösödhetnek, penészesedhetnek.
Csíráztatótálca használata esetén, a csíráztatást követően a tálcákat alaposan kell elmosni, hogy a résekben ne maradjon maradék, ami a következő adag csíráztatásakor már romlani kezdene!
Vidéken a gazdálkodó földművesektől, vagy városok üzleteiben ma már szinte bármilyen (nem kezelt!) maghoz hozzájuthatunk. Érdemes többfélét is kipróbálni, mivel egészen más íz- és beltartalmi értékekkel bírnak a hüvelyesek (bab, lencse, stb.), a gabonafélék vagy éppen a különféle fű- és zöldségfélék.
Vegyünk csak néhány példát!
- A csírák közül a karácsonyi népszokások okán legismertebb talán a búza csírája. Az ünnepre kizöldülő pici hajtások nem csupán az elhalt búzaszemből születő új élet jelképei, de az emésztő- és a keringési rendszerre is kedvező hatással bírnak.
- A vöröslencse magjait elegendő 5-6 órára beáztatni, csírájának izgalmas borsos ízvilága, magas rosttartalma van.
- A napraforgó magjának csírája kellemesen lágy ízű, szintén magas rost-tartalommal bír, amiknek köszönhetően diéták kiegészítő táplálékaként szolgálhat.
- Az édeskömény csírájának fogyasztása, tejszaporító hatása miatt kisgyermekes édesanyáknak javasolt.
- A retek és a hagyma csírája antibiotikus és méregtelenítő voltának köszönhetően jelentős immunerősítő hatással bír.
Minden pozitív tulajdonságuk és hatásuk ellenére a csírákat is csak mértékkel vegyük magunkhoz! Bár termetük apró, igen koncentrált növénykék! Fogyasztásuk kicsiny gyermekek, áldott állapotban lévő nők, idős emberek számára nem javasolt!
