Pótolhatatlan a méhek munkája, és már nagyon sürgős, de még lehetséges megmenteni őket

„A világon már vannak olyan területek, ahol egyáltalán nincsenek vad rovarok” – kezdte egy igencsak megdöbbentő kijelentéssel a beszélgetést Kutasi Tamás. „Az Egyesült Államokban, Kaliforniában hatalmas, Alföld-nagyságú területeken mandulaültetvények vannak, a világ mandulatermésének jelentős része innen származik. Ezeknek a növényeknek a termése kizárólag a mesterségesen, rövid ideig odatelepített méhállományok megporzó munkájától függ” – magyarázta, hozzátéve, hogy a méhész kap azért pénzt, hogy ezt a megporzó munkát elvégezteti a méheivel, a gazda valójában ezért tartja fönn az állományt, s nem azért, amiért mi is gondolnánk, vagyis hogy mézet termeltetve a mézből származó bevételéből éljen. Ezt a munkát viszont még ötven-száz évvel ezelőtt a természet magától elvégezte.

A rovarok beporzó munkája nagyon fontos a föld ökoszisztémájában: a növények fenntartása, megmaradása múlhat rajta. S mivel az emberek főként növényekkel, növényi eredetű ételekkel táplálkoznak, felbecsülhetetlennek tűnik többek között a méhek létezése is. „Az emberek által fogyasztott élelmiszerek hetven-nyolcvan százaléka a rovarok megporzó munkájának köszönhetően jön létre. De mivel az ember annyira átalakította a környezetét, hogy a természetes élőhelyükön a vad rovarok, a megporzó rovarok már nem találhatók meg olyan számban, hogy biztosítsák ezt a munkát, ezért szükség van arra, hogy az emberek által fenntartott méhállományok mesterségesen biztosítsák ezt a folyamatot.”

S bár a világ alakulása efelé tart, Magyarország egyelőre még fellélegezhet. „Nálunk még viszonylag magas a méhsűrűség, körülbelül duplája az Eu-s átlagnak. Ez többek között annak köszönhető, hogy húsz-harminc évvel ezelőtt sokan kezdtek méhészkedésbe” – magyarázta a szakember. „Manapság mégis sok méhész fordul más megélhetés felé, ezért a közeljövőben csökkenhet hazánkban is a méhállomány. A méhészkedés ugyanis az egyik legkockázatosabb állattenyésztési forma a világon. A méhészek ki vannak szolgáltatva az időjárásnak: az enyhe tél és az azt követő hosszú, hideg tavasz az idén egyáltalán nem kedvezett a méheknek, ahogyan növényvédőszerek fokozott használata sem. A szigorú ellenőrzés ellenére is előfordulnak évről évre olyan mérgezések, amikor több száz, vagy akár több ezer méhcsalád pusztul el azért, mert vagy nem engedélyezett vegyszer alkalmazása történik, vagy nem szakszerűen használják a szert – anyagi megfontolásból. Ha nem teszünk ezek ellen semmit, rövid időn belül sajnos eljuthatunk arra a szintre, hogy annyian hagynak fel a méhészkedéssel, hogy

a meglévő gyümölcsösöknek a beporzását sem tudják majd elvégezni azok a méhek, amelyek Magyarországon maradnak.”

Árérzékeny vásárlók

Magyarországon közel negyvenfajta mézet termelnek, ezt a lehetőséget azonban a fogyasztók nemigen használják ki. „Érdekes, hogy most, a pandémia idején kisebb növekedést lehetett tapasztalni az itthoni mézfogyasztásban, de nem tudni, hogy ez megmarad-e hosszú távon, s ha igen, milyen szinten. Vannak tartalékai a magyar méhészeknek, akár a kétszer ekkora fogyasztói igényt is ki tudják szolgálni” – mondta Kutasi Tamás, akitől megtudtuk azt is, hogy a mézfogyasztás tekintetében az elmúlt másfél évet leszámítva igencsak le vagyunk maradva sok más nemzethez képest. „A magyar fogyasztók árérzékenyek. Hamarabb megveszik a nem nyomonkövethető, nem ellenőrizhető eredetű, rosszabb minőségű, de olcsóbb terméket a boltban. Nincs meg náluk az a fajta igényesség, hogy egy kicsit talán drágább, de jó minőségű mézet vásároljanak. Néhány éve azonban megjelent egy olyan vevőréteg, főleg a nagyvárosok könyékén, amely már igényli a helyi területre jellemző ízvilággal rendelkező terméket. A borokhoz lehetne hasonlítani a mézeket. Attól függően, hogy milyen területről származik a méz, fel lehet ismerni a színéről, az állagáról, az ízvilágáról, például a budai virágmézet, a zselici hársmézet vagy az alföldi akácmézet is” – sorolta a szakember.

A méhész elárulta, hogy 2012 óta meglehetősen nehéz jó minőségű akácmézet előállítani hazánkban úgy, ahogyan az azt megelőző évtizedekben jellemző volt. A gazdák szokása volt ugyanis, hogy az akácvirágzást követve „vándoroltak” délről észak felé a méhállománnyal. Évek óta elmondható azonban, hogy vagy elfagy az akác (mint idén is), vagy szinte egy időben virágzik az egész országban, és nem érdemes délre menni, vagy délről északra, mert szinte mindenhol ugyanakkor virágoznak el a fák minössze tíz-tizenkét nap leforgása alatt.  

Nem minden méz, ami annak látszik

Az olívaolaj és a tej után a méz a világon a harmadik olyan élelmiszer, amit előszeretettel hamisítanak. „Vannak országok, amik kifejezetten ráálltak a hamisításra. Sajnos a kereskedelmi lobbi lehetőséget teremt arra, hogy ezek a méz jellegű készítmények mindig megtalálhatók legyenek a boltok polcain. Az úgynevezett „átlagos vevő” pedig hozzá van szoktatva mind ár, mind minőség szempontjából ehhez a jellegtelen, mézszerű készítményhez. Ilyen termékeket mindig lehet előállítani és eladni, de a méhek beporzó munkáját nem lehet pótolni semmivel,

s így előfordulhat, hogy egyes élelmiszerek termelése lehetetlenné válik, ami alapjaiban megváltoztathatja az életünket.”

Tehetünk ellene

Az egyik legfontosabb, amit tehetünk a méhek és a méz védelmében, hogy termelőtől vásárolunk. Ezt teszik például Svájcban is, ahol az emberek pontosan tudják, hogy ezáltal megmenthetnek egy szakmát, és a saját jövőjüket is. „Nagyon örül a méhésztársadalom az olyan kezdeményezéseknek, amikor valaki nem vágja le, vagy legalább nem teljesen a saját udvarán, telkén a gyepet, inkább meghagy egy-két négyzetméternyit „vadon” a méheknek. Ez a klíma egyébként is a vadvirágos réteknek kedvez. De a termelőtől való vásárlás a hosszú távú megoldás arra, hogy a méhészek fenn tudjanak maradni. Nagyon jó irány lenne, ha Magyarországon is mindenki a saját lakhelyéhez közel vásárolna a termelőtől mézet. Akár el is mehet a méhészetbe megnézni, hogy hogyan működik, hogyan készül a méz, amit majd az asztalra tesz.”

10 meglepő érdekesség a méhekről és a mézről

1. A méz az egyik legtáplálóbb élelmiszer: jelentős mennyiségű természetes antioxidánst tartalmaz, valamint kiváló kalcium-, réz-, vas-, magnézium-, mangán-, foszfor-, kálium-, nátrium- és cinkforrás. Kis mennyiségben B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és C-vitamint is tartalmazhat. Bizonyos feltételek mellett cukorbetegek is fogyaszthatják.
2. A méhek nagy családokban élnek, ezekben egy anya, hat-nyolcezer here és tíz-hatvanezer dolgozó méh van attól függően, hogy éppen milyen évszak, milyen szezon van.
3. A dolgozó méhek nagyjából harminc-negyvenöt napig élnek. Ez alatt az idő alatt kizárólag a munkára koncentrálnak és mindössze másfél kanálnyi mézet termelnek egyenként. A méhkirálynő akár hét-nyolc évig is elélhet.
4. Egy méh átlagosan 24 km/óra sebességgel képes repülni, és körülbelül ötven-száz virágot látogat meg a kaptárból való egyetlen kirepülés alkalmával. Egy liter méz elkészítéséhez nagyjából kétmillió virágra van szükség, és körülbelül 144 ezer kilométer utat kell megtenniük. Ezalatt akár háromszor is megkerülhetnék a földet. Sajnos azonban nem élnek ennyi ideig, ezért egy liter méz összegyűjtéséhez több mint ötszáz méhre van szükség.
5. Kiszámolták azt is, hogy 0,3 deciliter (6 teáskanál) mézre lenne szüksége egy méhnek ahhoz, hogy egyszer körberepülje a Földet.
6. A kutatók megállapították, hogy a méhek valóságos matematikai zsenik. Képesek kiszámolni távolságokat és szögeket a nap állásához viszonyítva és a föld görbületét is figyelembe véve. Ráadásul mindig azonos méretű sejteket építenek a kaptárban.  
7. A méhek rendkívül erősek. Egy méh egyszerre körülbelül a saját súlya felének megfelelő nektárral repül haza.
8. Egy izgatott méhnek percenként akár több mint tizenegyezerszer is rezdülhet a szárnya, ezért hallhatjuk meg azt a jellegzetesen zümmögő hangot, amit repülés során kiad.
9. A méh az egyetlen rovar a világon, amely ételt állít elő az ember számára.
10. 2012-ben elzászi méhek kék színű mézet állítottak elő. A közeli, színes cukorkák feldolgozásával foglalkozó cég telephelyén ugyanis cukormázra bukkantak. A méhészek szerint ezek a mézek eladhatatlanok.