Pajzsmirigybetegségek és mentális zavarok: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?

A pajzsmirigybetegségben érintettek száma jóval nagyobb lehet annál, mint hinnénk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben 755.623 új beteget, leginkább nőt regisztráltak. A téma tehát sokak számára fontos. Ha tudjuk, hogy a hormonrendszer és egyes pszichológiai tényezők erős kölcsönhatásban állnak egymással, felmerül a kérdés, mi volt előbb? Mi befolyásol mit? A pajzsmirigy betegszik meg különböző mentális eredetű okokból (tehát tulajdonképpen egy pszichoszomatikus betegség) vagy pedig a pajzsmirigy megbetegedése vezet mentális változásokhoz? Jó kérdés!

Azt már több kutatás is igazolta, hogy pajzsmirigyet érintő nehézséggel küzdők esetében a betegség alakulása összefügg például a depresszió és a mentális fáradtság mértékével. Vagyis a depresszióban szenvedőknél nagyobb a valószínűsége a pajzsmirigy-tünetek ismétlődő megjelenésének, akár egy kezelés után is. Ezzel együtt van adat arra is, hogy a pajzsmirigybetegségekkel élők gyakrabban szenvednek mind a depresszió, mind a szorongás különböző típusaitól is.

Ez tehát még önmagában nem segít a tyúk vagy a tojás kérdés eldöntésében. Szerencsére azonban ez egy feltörekvő kutatási terület, amihez Mashhood Ahmed Sheikh, az Oslói Egyetemi Kórház Belgyógyászati ​​Kutatóintézetének orvosa fedezett fel egy érdekes összefüggést: 2018-as adatai szerint

a gyermekkorukban bántalmazásnak kitett felnőttek 42 százaléka pajzsmirigy-alulműködéssel él.

A trauma tehát a stresszhormonokon keresztül az egész hormonrendszerre hat.

A marosvásárhelyi egyetem 2021-ben publikált orvosi vizsgálatában pedig 31 olyan, újonnan diagnosztizált pajzsmirigybetegtől gyűjtöttek adatot, aki még nem kapott gyógyszeres kezelést. A résztvevők között pajzsmirigy-elégtelenséggel (alulműködés – hypothyreosis) és túlműködéssel (hyperthyreosis) élők is helyet kaptak, pszichológiai vizsgálatoknak vetettek alá őket kezelés előtt és után is. Fontos kritérium volt, hogy ne szerepeljen az egyén élettörténetében pszichiátriai diagnózis, különösen depresszió, és ne szedjen egyéb hormont tartalmazó gyógyszert. A kutatás érdekes eredményt hozott: a szorongás magas szinten volt jelen mind a két csoportnál, ahogy a depresszió is, viszont utóbbi mértéke jelentősen súlyosabbnak bizonyult azoknál, akik pajzsmirigy-túlműködéssel élnek. A szorongás és a depresszió szintje is csökkent valamelyest a gyógyszeres kezelés után mind a két csoportban, de még így is átlagon felül maradt a szintjük.

Tehát nem fogjuk tudni megválaszolni, melyik volt előbb, a pajzsmirigy rendellensége vagy a mentális nehézség, de az biztos, hogy szorosan összefüggenek egymással.

Pajzsmirigy-elégtelenség (hypothyreosis)

Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy nem termel elengedő mennyiségű hormont, vagyis alulműködik. Ritkán, de okozhatja genetikai eltérés, vagy akár jódhiány és egyes gyógyszerek is. A tünetek sokfélék lehetnek: az anyagcsere lelassul, megjelenhet székrekedés, a vérnyomás alacsony, a végtagok hidegek, a bőr száraz, a haj hullik. Jellemző, hogy a testsúly gyarapodik, még a legtudatosabb odafigyelés ellenére is. Állandó fáradtság, és mellette álmatlanság, rossz közérzet, gyengeség, ingerlékenység mind-mind jellemző lehet. Felborulhat a menstruáció rendszeressége is, valamint jelentkezhet libidócsökkenés is.

Egy 2021-ben publikált, magyar nők körében végzett vizsgálat eredménye szerint a pajzsmirigy elégtelenségben érintetteknél gyakrabban mutatkozik meg érzelmi labilitás, ahogy az impulzív reakciók, akár agresszió is jobban jellemző náluk. Bár ez látszólag ellentmond annak, mint ahogy a tünetek alapján képzeljük őket, mégis ezek azok a tulajdonságok, amik például a pszichiátriai betegségeknél (mint például a borderline személyiségzavar) igen gyakran láthatóak. A vizsgálatot végzők szerint a pajzsmirigybetegségek közül ez az a típus, amelyik a leginkább ki van téve a pszichés jóllétet veszélyeztető állapotoknak, nehézségeknek.

Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis)

Ilyenkor a pajzsmirigy túl nagy mennyiségű hormont termel valamilyen okból, ami lehet genetikai, de szerepet játszhatnak benne környezeti faktorok is, például jódgazdag étkezés vagy akár pszichés tényezők. De az is előfordul, hogy különösebb kiváltó ok nélkül, spontán alakul ki. A tünetei feltűnőbbek, mint az alulműködés esetében, így általában könnyebben diagnosztizálható betegség. Gyakori, hogy az érintett heves szívdobogásról, magas vérnyomásról számol be, nehezen alszik, ingerlékeny. Előfordulhat normál étkezés melletti fogyás is, és gyakori a megnagyobbodott pajzsmirigy, amit a szakzsargon struma néven emleget.

A betegséggel kapcsolatos kutatások egy része összefüggést talált például az ADHD (vagyis figyelemzavaros hiperaktivitás zavar) tüneteivel, hiszen pajzsmirigy-túlműködés esetén éppúgy jelen lehet a szétszórtság, a túlmozgás, és a figyelem koncentrációjára való nehézség, mint az ADHD esetén. Ugyanakkor a már említett, 2021-ben publikált vizsgálat ezt az együttjárást nem mutatta ki, sőt az ADHD-jeleit inkább az alulműködéshez kapcsolta.

A két autoimmun változat

Graves-Basedow-kór

Ez tulajdonképpen a túlműködés krónikus, autoimmun változata. A pontos kiváltó okát még a tudósok sem tárták fel, de gyakori, hogy családi halmozódást mutat, tehát feltételezhetően genetikai háttérrel is bír. Ez a leginkább feltűnő betegségtípus a négy közül, mert az egyik leggyakoribb tünete, hogy az érintett szeme elkezd kifelé dülledni, nehézkessé válik a becsukása, mert a szemizmok is gyulladásba kerülnek. Ez nemcsak látványban, hanem érzetként is feltűnik: kellemetlen, szúró érzés tapasztalható a szemben, mintha valamilyen idegen test lenne benne. A többi tünet, és így a pszichés nehézségekkel való együttjárások is jellemzően megegyeznek a túlműködésnél leírtakkal. Egyes megfigyelések szerint, néha már a diagnózis előtt 4-5 évvel jelentkezik pánikbetegség.

Hashimoto Thyreoiditis

Vagyis krónikus pajzsmirigygyulladás. A pajzsmirigy általában megnagyobbodott, a folyamat pedig egy négy stádiumból álló változáson megy keresztül addig, amíg nem véglegesedik: általában túlműködéssel indul, majd jön az alulműködés és a regeneráció időszaka. Ez nagyjából egy év alatt lezajlik, míg végül negyedik stádiumként állandósulhat akár normál pajzsmirigyműködésben is, de leggyakrabban az alul-, ritkán pedig a túlműködés marad meg. Nem véletlen, hogy a hypothyreosishoz hasonlóan itt is az impulzivitást és az érzelmi élet labilitását mutatják gyakorinak a kutatások.

A 29 éves Judit 12 éves kora óta él Hashimoto Thyreoiditis-sel, ő így írja le a betegségét: „Én is az alulműködésben állandósultak körét gyarapítom. Kora tizenévesként sok mindent nem értettem belőle, azt viszont tudtam, hogy háromhavonta vérvételre és endokrinológushoz kell mennem. Ez nem volt túl jó, bár a vérvételt meg lehetett szokni, de mindig napközben kellett elmennem az iskolából 1-2 órára orvoshoz, így esélyem sem volt titokban tartani a betegségem. Na, meg persze ott volt a gyógyszer, amit minden reggel be kellett vennem, és megmondták, hogy sosem fogom tudni elhagyni. Egy jó kis hormon, éhgyomorra, ami után legalább fél órán át nem szabad enni, különösen nem tejes, kalciumot tartalmazó dolgokat, utána viszont muszáj valamit, hiszen mégiscsak gyógyszer van az ember gyomrában. Ezzel némiképp átalakult a reggeli rutinom, mert addig elég volt összesen fél óra alatt összekészülni reggel, és belefért egy bögre kakaó is. Idővel megértettem, hogy bizonyos dolgok, amiket tapasztalok magamon, ehhez a betegséghez kapcsolódnak: állandóan le akarnak fagyni a kezeim és a lábaim, folyton fázom.

Nekem a nyári 38 fok a komfortos, de lehet, csak azért, mert a betegség velejárójaként nem tudok izzadni: simán lenyomok egy 60 perces kardioedzést egy csepp nélkül.

Gyakran vagyok nagyon fáradt, mégsem tudok aludni. Sokszor vagyok minden különösebb ok nélkül ideges, ingerlékeny, időnként könnyen változik a hangulatom. Néha csak úgy idegesítenek dolgok, és nem tudom megmagyarázni, miért. De vannak azért különös tünetek is, például magas a pulzusom, ami nem illik bele a képbe. És elvileg hízásra hajlamos lennék, hiszen alulműködésben vagyok sok éve, mégis inkább fogyok, vagy legalábbis tartom a relatíve alacsony súlyom. Bár lehet, hogy ebben már valami tudattalan tudatosság van, emlékszem, a kezelőorvosom sokszor mondta, figyeljek oda, mit eszek, és kerüljem a magas szénhidráttartalmú dolgokat. Akkoriban minden vizsgálatnál monitorozta a súlyom változását is, ami volt, hogy elég nagy szorongást keltett bennem. Lehet, akkor kezdtem el tudatosan csökkenteni az étkezéseim adagját. Azt persze még nem tudom, mennyire lesz majd nehéz teherbe esni, elvileg a vetélés is nagyobb kockázattal van jelen ebben a betegségben, és az biztos, hogy akkor változtatni kell majd a kezelésen. Mindent összevetve egyébként szerencsésnek tartom magam, mert nem okoz különösebb gondot ez a betegség a mindennapjaimban, de odafigyelést igényel.”

A pajzsmirigynek tehát sok orvosi és pszichológiai szempontból is jelentősége van, összefüggést mutat a lelki egészséggel, erre érdemes odafigyelni, és ez sok mindent meg is magyarázhat. Megoldás is akad, többek között terápiás segítség.