Egészség

Színeket az asztalra

„Meg kell találni a mindennapi örömöt abban, hogy valamit nem ettünk meg”

Hogyan őrizhetjük meg kitartásunkat a fogyókúrában? Mire van szükségünk az egészséges súlyvesztéshez? Miért nem működnek hosszú távon a divatfogyókúrák? Hol a helye a sportnak a diétában? Ezek a kérdések mindannyiunk fejében megfordultak már. Angi Nimród személyi edző és többféle területen is szakképzett terapeuta segít megválaszolni ezeket, hogy megspórolhassuk magunknak az újabb csalódásokat.

A fogyás 70 százalékban a táplálkozáson múlik, a maradék 30 százalékban segít a megfelelően megválasztott mozgásforma és intenzitás. Mára egész tudományágak segítik a helyes életmódváltás iránt elkötelezetteket a változásban, érdemes tehát olyan szakemberhez fordulni segítségért, aki otthonosan mozog a sporttáplálkozás és a személyi edzés területén is.

„Mindenki egyéni szervezettel rendelkezik, ezért nagyon fontos, hogy a fogyáshoz megválasztott módszereknek, megoldásoknak, így az étrendnek és a mozgástervnek is egyénre szabottnak kell lennie. Egy jó személyi edző sosem ajánl tucatdiétát, hanem egyénre szabott állapotfelmérés eredményei alapján állítja össze az étrendet és az edzéstervet” – mondja a Nimród, aki személyi edzőként többek között gyakorlott fizikoterapeuta, neuro-ortopédiai manuálterapeuta, valamint gyógy- és sportmasszőr is. Praxisában a gerincbetegektől a testépítőkig igen széles spektrumban foglalkozott súly- és állapotváltozásra vágyó vendégekkel.

Fotó: Pexels.com

A józan számításon – vagyis szervezetünk alapanyagcseréjének és napi energiafelhasználásunknak összevetésén – túl a sikeres fogyókúrához nem csupán a kalóriadeficit elérésére kell figyelnünk, testünk működésének egyéb együtthatóit is ismernünk kell. Legfőképpen számolnunk kell azzal, hogy amikor diétázunk, vagyis csökkentett szénhidrátbevitelhez szoktatjuk a szervezetünket,

idegrendszerünk megsínyli a cukor hiányát: agyunk tiltakozni fog a csökkentett glükózmennyiség miatt.

Ez történik akkor is, amikor hirtelen elkezdünk edzeni, a fizikai megterhelés pedig ugyancsak kimeríti glükóz-raktárainkat, és egy idő után visszatérünk a korábbi táplálkozási mintákhoz, rosszabb esetben falási rohammal csapjuk agyon az addig fogcsikorgatva tartott diétát. A falási rohamok gyorsan megemelik az inzulinszintet, ami az újabb kalóriadeficit hatására ismét drasztikusan lecsökken, holott ezzel az inzulinszint-ingadozással teszünk a legrosszabbat a szervezetünknek és a fogyókúránknak egyaránt.

A cél, hogy a diéta és a mozgás egyensúlyban tartásával magát az inzulinszintet is alacsonyan tartsuk, amit leginkább alacsony glikémiás indexű, fehérjedús tápanyagok rendszeres fogyasztásával tudunk biztosítani. A hangsúly legalább annyira a rendszerességen van, mint amennyire fontosak a jól megválasztott élelmiszerek: naponta 4-5 alkalommal kisebb adagokban elfogyasztva, megfelelő folyadékpótlás mellett leszünk képesek kiegyensúlyozni inzulinháztartásunkat.

„Az edzéssel túlműködtetjük a szervezetet a kalóriaégetés szintjén, ezért ha a fogyni vágyó fokozatosan beépíti a mozgást a napi programjába, tartósabb eredményre számíthat. A fokozatosság azért nagyon fontos, mert az ülőmunkához vagy egyáltalán a mozgásszegény életmódhoz szokott szervezetnek időre van szüksége az új igénybevétel elfogadására ahhoz, hogy ne essünk vissza, ne tiltakozzon vehemensen a drasztikus változás ellen. Minden nap kell legalább egy félórányi intenzívebb mozgást végezni, ha pedig fogyni akarok, akkor a mindennapi mozgás megemeli és folyamatosan magas szinten tartja az alapanyagcserémet – ezáltal könnyebben olvadnak le a kilók és nehezebben rakódnak rám újra” – osztja meg az edző.

Hízni könnyű, fogyni viszont nagyon nehéz, mert rendkívül lassú a folyamat.

Többek között azért, mert a szervezet ragaszkodni fog a zsírraktáraihoz, de amiatt is, mivel a fogyás többletenergiát és tudatosságot igényel, ezzel szemben a hízás leginkább az oda nem figyelés, a spontán túlvés eredménye. Ebben az amúgy is nehéz folyamatban érdemes lehet szakszerű segítségért folyamodnunk, hogy jól indítsuk az életmódváltást.

Kezdetek, avagy: csak lélegezz!

„Ki kell deríteni, hogy van-e valamilyen betegségünk mielőtt még belekezdünk a diétába vagy az intenzív mozgásba. A lerakódott zsírpárnák önmagukban is veszélyesek, de megerőltető mozgás hatására rejtett betegségeket is felszínre hozhatnak, például lappangó trombózist, vércukor-ingadozást. Mindenki, aki súlycsökkentésbe fog, először vizsgáltassa ki magát, mert a hirtelen fogyókúrázással és mozgással akár betegségeket is előidézhetünk. Különösen a mai, ülő életformához szokott szervezetben például a hasi zsír magas kockázattal rejt egészségügyi problémákat, amelyek mozgás hatására fölszabadulhatnak” – figyelmeztet a kockázatokra az edző és terapeuta.

 

A hatékony mozgástechnikához a jó légzéstechnika elsajátítása is hozzá tartozik. „A mozgásszegény életmódról aktív életformára váltó vendégeknek az edzőteremben drasztikusan megemelkedik a pulzusszámuk az előbbiekhez képest, és ha rossz a légzéstechnika, gyorsan megemelkedik a szisztolés vérnyomás, aminek hatására akár a szív is sérülhet. Sok esetben ez történik, mikor arról hallunk, hogy valaki edzés közben meghalt. Nagyon nagy kockázata van a nem megfelelő légzéstechnikával végzett intenzív mozgásnak. Többek között az is a személyi edző feladata, hogy megtanítsa a megfelelő légzéstechnikát” – mondja Nimród.

Gyakori visszahúzó erő a fogyókúrában és a rendszeres mozgást is meg tudja akasztani az a tapasztalata, hogy amikor elkezdünk edzeni, a testsúlyunk nem csökkenni fog egy ideig, hanem nő:

többet mutat a mérleg nyelve a mozgással egybekötött életmódváltás elején.

Ez sokakat elbátortalanít és a célok feladására késztet, holott aggodalomra semmi ok. A mozgáshoz szoktatás révén az izmok elkezdenek vizet és vért tárolni, azaz tónusossá válnak és elkezdenek nőni. Ahogy az izmok nőnek, a testsúlyunk is nő. Ez megtévesztő lehet a laikus fogyókúrázók számára, viszont hosszú távon mindenképp csak jót tesz nekünk a sport, így nem érdemes megijedni és feladni!

És persze figyeljünk az egészséges étkezésre, sport mellett, de anélkül is, hiszen legkönnyebben és leggyakrabban a félreevéssel rontjuk el a fogyókúrát. 

A kialakított diétás étrendnek nemcsak a tartalma fontos, hanem a táplálékfelvétel ütemezése, valamint a „kihagyott” élelmiszerek is. Mindig csak az adott napra kell figyelni, mindig az aktuális napot szükséges megoldani és meg kell találni a mindennapi örömöt abban, hogy valamiről lemondtunk, valamit nem ettünk meg. 

Nem könnyű ezt a gondolkodást elsajátítani, azonban nagy ajándék az elégedettség érzelmi kárpótlása. „A nassolással az inzulinszintünket ráncigáljuk, ami megöli a fogyókúrát. Az olaszok például, akik nagyon értenek az egészséges táplálkozáshoz, az ebéd utáni szénhidrát-éhséget egy ristretto kávéval, vagyis egy rövid, erős feketével szüntetik meg, így tudják elhessegetni az édesség csábítását” – kapjuk a hasznos tippet a szakembertől. 

 A megjelenést a Zabosfa KerTÉSZ Kft. támogatta.

Ajánljuk még:

Egészségtelen, elhízunk tőle, és azt sem tudjuk, mennyit eszünk belőle: a nátrium-glutamátról

A nátrium-glutamátot egy japán kutató izolálta tengeri hínárból 1908-ban, majd az 1940-es években terjed el a nyugati világban mint az ételek ízletességét fokozó adalékanyag. Ma már gyakorlatilag nincs olyan élelmiszer, amiben ne lehetne ott. Szépen ívelő karrierje azonban pár évvel ezelőtt hanyatlásnak indult, ugyanis számos kutató megkérdőjelezte emberi egészségre gyakorolt hatását.