Még egy itthon is termeszthető, távol-keleti gyógynövény, amire bátran mondhatjuk: igazi csodaszer

Egészség

Még egy itthon is termeszthető, távol-keleti gyógynövény, amire bátran mondhatjuk: igazi csodaszer

A baktövis vagy kínai csüdfű Mongólia egy igen kedvelt gyógynövénye, sárga virágai és édeskés illata könnyen felismerhetővé teszik ezt az alig negyven centiméteresre megnövő többéves, télálló növényt. A kínai gyógyászatban már a második századtól használják, nemcsak betegségeket gyógyítottak vele, hanem úgy vélték, hogy az ember életenergiáját is erősíti, kitartást ad és javítja az ellenálló képességet.

Használata jóval korábbra nyúlik vissza, mint gondolnánk: Taiping Huimin Hejiju Fang (i.e. 12. század) művében bemutatja a „huang qui” négyfajta elkészítési módját, és különféle problémákra ajánlja azokat: a kifáradásra, az elgyengülésre, az izzadásra, és a fertőzött állapotváltozatokra.

Szárított gyökere évszázadok alatt Európába is elért, idehaza megfázás esetén és vírusfertőzést megelőző szerként alkalmazzuk.

A nők körében kifejezetten kedvelt, ugyanis eredményesen orvosolja a menstruációs panaszokat, kasvirággal, édesgyökérrel együtt alkalmazva pedig plusz életerőhöz, kicsattanó női energiákhoz segíthet bennünket. 

Fotó: Wikipedia / Averater

A kínai csüdfű a természetes gyógymódok kedvelői számára ígéretes lehetőség. Kiváló erősítője az immunrendszernek, mivel a szervezetet ellenállóbbá teszi a betegségekkel szemben. A szárított gyökérzetből készített tea rendszeres fogyasztása jótékony hatással van a fizikai és szellemi erőnlétünkre is, segítségével kipihentebbek, energikusabbak lehetünk.

És bár nem csodaszer, a tapasztalatok szerint a bőr öregedését is lassítja.

Jótékonyan hat a vese és a lép működésére, gátolja a kóros izzadást és a vizesedést, óvja a máj működését. Orvosi tanulmányok igazolják, hogy a csüdfű gyökere javítja a krónikus, vírusos májgyulladásban szenvedők állapotát. A baktövisben lévő antioxidánsok óvják a szervezetet a daganatos betegségektől és a cukorbetegségtől is, csökkentik kialakulásuk kockázatát.

Fotó: Wikipedia / Averater

Összetevői között szerepelnek glikozidok, aminosavak, szterolok, nyálka, telítetlen zsírsavak és egy poliszacharid is, amely az immunrendszer működésének serkentéséért felel (az immunrendszer sejtjeit interferon termelésére készteti, és ezek a fehérjék gátolják a vírusok szaporodását).

A kutatások szerint rendszeres használata növeli az őssejtek számát a csontvelőben, támogatva a fehérvérsejtek, a védelmi T-limfociták termelődését.

Orvosi tanulmányok bizonyították, hogy támogatást nyújt az olyan betegeknek is, akiknek az immunrendszerére hátrányosan hatott a kemoterápia, a sugárkezelés vagy a HIV-vírusfertőzés.

Fotó: Wikipedia / Averater

A baktövis vizelethajtó hatású és csökkenti a magas vérnyomást. Tágítja az ereket, ennek köszönhetően a vér könnyebben eljut a szövetekhez, továbbá szerepet játszik a vér mennyiségének és sűrűségének szabályozásában is.

A csüdfűből nyert hatóanyagokat sikeresen alkalmazzák szív- és érrendszeri megbetegedések (angina pectoris, infarktus) támogató és preventív gyógymódjában.

A vérkeringés serkentése által a növénynek afrodiziákumjellegű hatása is kimutatható, illetve előnyösen hat a férfi potenciálra és prosztataműködésre is. Nőknél a csüdfű szabályozza a nemi szervek működését frigiditás, alacsony libidó esetén és a változókorban, valamint segít növelni a mellmirigyek méretét.

Fotó: Wikipedia / I. Doronenko

Gyógyászati szempontból értékes gyökerei legalább négyévesek, ezeket a nyári virágzás előtt szedjük, majd árnyékban szárítjuk. A gyökerekből főzetet, teát készíthetünk: 3 grammnyi csüdfüvet (egy púpozott teáskanál) három deciliter vízben 15 percen át főzünk, majd leszűrjük. Mézzel és citrommal is ízesíthetjük. A baktövis hosszú távon is használható, mellékhatásai egyelőre nem ismertek.

Források: ITT, ITT és ITT

Nyitókép: Wikipedia / Averater

Ajánljuk még:

Honnan tudhatjuk egy illóolajról vagy gyógyteáról, hogy valóban azt tudja, amit ígér? A szakember elárulja!

A gyógynövényekről először valószínűleg a gyógyteák, gyógyhatású készítmények, illóolajok jutnak eszünkbe és nem a tudomány. Pedig a gyógynövényekkel kapcsolatos vizsgálatokra, felmérésekre, kísérletekre alapozott fejlesztések komoly tudományos alappal bírnak. A Magyar Tudomány Napja alkalmából arról beszélgettünk dr. Horváth Györgyivel, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának docensével, az egyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatójával, hogy hogyan készülnek azok a gyógynövény alapú készítmények, teák, olajok, étrendkiegészítők, amelyeket bátran fogyaszthatunk, hogyan tudjuk eldönteni, milyen készítményt vásároljunk, aminek a hatásában valóban megbízhatunk.