Az ismert amerikai utazó és egészségügyi újságíró, Rachel Bale írt egy cikket a világ legnagyobb nyugdíjasszervezete, az amerikai AARP oldalára, amelyben az utóbbi egy évtized minden legfontosabb tudományos kutatását gondosan összegezve arra jut, hogy a rostokban gazdag táplálkozás részint segíti a bélrendszer megfelelő működését, részint általánosabb élethosszabbító erővel bír.
Egy 2016-os kutatás szerint, amelyben több mint 1600, ötven év körüli személlyel végeztek táplálékellenőrző kutatást tízéves intervallumban, a rostokban gazdag élelmiszerekkel táplálkozó emberek azonos kiindulási egészségi mutatók mellett tíz év múlva sokkal egészségesebbek voltak, mint azok, akik erre a területre nem figyeltek. Sőt, kisebb rosttartalmú ételek gyakori fogyasztása
nagy valószínűséggel erősíti a demencia kockázatát is,
de az egészen biztosan kimondható, hogy összefüggésben van az agy gyorsabb időskori leépülésével, például a memóriaromlással.
A kutatások szerint ötven év felett a férfiaknak naponta 30 gramm, a nőknek 21 gramm rostot kellene fogyasztaniuk, miközben az amerikai napi átlag ennél a korosztálynál 15 gramm (sajnos a magyar is körülbelül ide helyezhető).
A rostok nagyon sokfélék, de alapvetően két típusba sorolhatóak: a folyadékban oldható rostok a vízben gélszerűvé válnak (pektin, zab, inulin, oligofruktóz), ezek hasznosak a koleszterin, a vércukor és a testsúly megfelelő kezelésében. A zab, a borsó, a bab, az alma, a banán és a citrusfélék mind kiváló forrásai az oldható rostoknak.
Édes sült zab gyümölcsökkel
Borbás Marcsi receptje
Az úgynevezett oldhatatlan rostok (cellulóz, szója-poliszacharid, egyes keményítők) viszont nem oldódnak folyadékban, hanem valamennyire magukba fogadják a nedvességet. Ezek a rostok különösen hasznosak a székrekedés megelőzésében, illetve a puffadás kezelésében. Ide tartoznak a teljes kiőrlésű gabonák, a diófélék, a bab, a karfiol és a zöldbab.
Hüvelyesek java: 9 recept, ha laktató főzelékre vágynál a hidegben
A hüvelyesekből készített zöldséges fogások minden évszakban jó választásnak bizonyulnak, de a hideg beköszöntével valószínűleg egyre gyakrabban nyúlunk majd értük a kamrában. Kedvenc főzelékeinket, laktató második fogásainkat gyűjtöttük most ötletadó céllal egy csokorba.
Ezeket a rostokat nagyon sokféleképpen adhatjuk az ételeinkhez. Jó megoldás, ha a reggeli tejterméket megöntözzük rostban gazdag magokkal (egy evőkanál chiamag 4 gramm rostot tartalmaz), a salátákhoz bulgurt teszünk, teljes kiőrlésű tésztákat fogyasztunk. Valóságos rotsbomba az avokadó (az egyik legegészségesebb élelmiszer) és a kivi is, ezeket hazánkban már hosszú évek óta nem kell idényterméknek tekintenünk, egész évben rendelkezésünkre állnak.
Céklasaláta teljes kiőrlésű lepénnyel
Segal Viktor receptje
Nagyon fontos, hogy a nagyobb rostfogyasztásra az embernek lassabban érdemes átállnia, hogy az emésztőrendszerünk megszokja ezen anyagok növekedését. Amennyiben igazán rostgazdag táplálkozásra vágyunk, meglévő betegségeink ismeretében célszerű megkeresnünk egy-egy dietetikust, aki pontosan elmondja, mikor és milyen rosttal tudjuk segíteni egészségünket.
