Egészség

Masszázskisokos: hogy tudd, miért jó a svéd, és mit tud a gyógy

A legtöbb ember szereti, ha masszírozzák, felfrissül testileg, lelkileg, mondhatni, megfiatalodik. Mégis, olykor nehéz kiigazodni a különböző masszázsok között. Ugyanaz a svéd, mint a frissítő, a gyógymasszázs valójában egy erős svédmasszázs, a sportmasszázs pedig még erősebb? Máshogy masszíroznak keleten, mint nyugaton? Az internetes oldalakat böngészve látszik, sok a keveredés az elnevezések és definíciók között, ezért utánajártunk, mit takarnak a leggyakrabban hallott masszázsnevek!

A masszázs mint gyógykezelés nem újkeletű. Indiában hatezer évvel ezelőtt írtak róla először, és ekkor a masszázsról mint gyógymódról beszéltek. Találunk masszírozásra vonatkozó írásokat vagy ábrázolásokat szinte az összes ókori kultúrából, de a természeti népek is alkalmazták gyógyításra.

A fejlett orvosi kultúrával rendelkező görögök már azt is megfigyelték – ahogy a nyugati orvoslás atyjának tartott Hippokratész leírja –, hogy a masszírozás legfőbb ellenjavallata a lázas betegség. A rómaiak pusztán az élvezet kedvéért is éltek vele, azonban a középkor évszázadai alatt Európában visszaesett a fejlődése. Bár a XV. századtól próbálták visszaállítani a masszázs becsületét, igazán csak a XIX. századra lett újra jó híre. Ebben nagy szerepe volt Pehr Henrik Lingnek, aki a század első évtizedeiben alapozta meg azt a technikát, amit ma – Ling nemzetiségére hivatkozva – svédmasszázsnak hívunk. Az ő személye egyúttal arra is rávilágít,

hogyan fonódik össze a keleti és a nyugati orvoslás a masszázson keresztül,

ugyanis a módszert utazásai alatt egy kínai orvostól tanulta, de mivel hazájában nem fogadták el ezt a fajta gyógyítást, elvégezte az orvosi egyetemet, hogy a legmodernebb anatómiai ismeretek mentén összeállítson egy olyan masszírozási és torna mozdulatsorokat, amelyek ötvözik a régi keleti és a modern nyugati tudást.

A kétféle felfogás azóta is párhuzamosan jelen van a divatos masszázstípusokban, ezért sem mindig könnyű eldönteni, milyen problémára melyiket érdemes igénybe venni! 

Masszázstípusok: melyik masszázs mire jó?

Svédmasszázs

Ling egészen pontos utasításokat adott a masszírozás mozdulataira, azok sorrendjére, így kétszáz év elteltével is ezek adják a svédmasszázs alapját. Sok félreértés van a szó körül, sokan helytelenül a frissítő masszázzsal, mások a gyógymasszázzsal használják szinonimaként. Ennek oka, hogy a svédmasszázs elnevezés a Ling által előírt mozdulatokra utal: a simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés és rezegtetés adják a masszázs alapját, melyek mára kiegészültek újabb fogásokkal. Ezeket a szakember felkészültségétől és a vendég igényétől függően lehet frissítő funkcióval használni, de részben ezek a mozdulatok adják a gyógymasszázs alapját is. Azonban míg frissítő masszázst egy néhány napos tanfolyam elvégzése után is biztosíthat valaki hivatalosan, a gyógymasszőri végzettséget szigorú feltételekhez és több éves tanuláshoz kötik. A fogalmi zavart fokozza, hogy mikor aromaterápiás masszázst hirdetnek valahol, általában szintén frissítő svédmasszázsról van szó, amely kiegészül az aromaterápiával...

Gyógymasszázs

Bár az imént azt írtam, hogy a gyógymasszázs egy intenzív és nagy tudást feltételező, gyógyhatású svédmasszázs, most mégis ellent kell mondanom magamnak: a fenti állítás ugyan igaz, más szempontból nézve viszont a gyógymasszázs összefoglaló elnevezése azoknak az eljárásoknak is, amelyek a kellemes, relaxáló masszírozás helyett (mellett) kimondottan gyógyhatással bírnak. Egyes orvosi kezelések vagy gyógytorna melletti kiegészítő kezelésnek szokták javasolni. Vannak orvosi masszázsok is, amelyeket kimondottan csak orvosi beutalóval vehetünk igénybe!

Kötőszöveti masszázs

Ez a típus egyike a gyógymasszázsoknak, kimondottan konkrét betegségek, például pajzsmirigy-megbetegedések, vegetatív eredetű ritmuszavarok, a bél beidegzési zavarai vagy artériás és vénás keringési zavarok esetén írja fel az orvos. Abban is különbözik az eddig felsoroltaktól, hogy relaxáló vagy pihentető hatásra nem számíthatunk, sőt időnként kimondottan kellemetlen egy ilyen kezelés. Kúraszerű, ciklikus alkalmazása vezet eredményhez.

Nyirokmasszázs

Szintén a gyógymasszázsfajták közé tartozik. Cellulitiszmasszázsnak is hívják, nem véletlenül: segít működésbe hozni a nyirokrendszert, ami által felgyorsul a méregtelenítés, és könnyebben beindulhat a fogyás – persze akkor, ha közben a táplálkozásunkon is javítunk, illetve rendszeresen mozgunk. Ilyen kezelések alkalmával gyengéd csavaró, pumpáló és gördülő fogásokat alkalmaz a szakember, de van a masszázsnak gépi változata is: ebben az esetben egy speciális „ruhát” húznak a kezelendő testrészre, melyben szabályozható erősségű hullámok futnak végig. 

Mielőtt kipróbálnánk, egyeztessünk a háziorvossal, mert sok ellenjavallata van!

Sportmasszázs

Eredendően sportolók izomzatának karbantartására jött létre, az intenzív izomlazító hatás miatt sokan a sporttól függetlenül szívesen élnek vele. Technikájában a svédmasszázs mozdulatait követi, jóval mélyebben stimulálja az izomszöveteket: magyarul sokkal erősebb, ami miatt olykor akár kellemetlen is egy ilyen kezelés.

Reflexológia

Természetgyógyász által végzett talp-, fül-, vagy kézmasszázsok gyűjtőneve. Ennek a technikának is ősi gyökerei vannak. Az egykori elgondolás szerint a talp pontjai összeköttetésben állnak egyes – jól meghatározható – szervvel vagy testrésszel. Az irányított nyomásoknak köszönhetően könnyebben beindulnak a szervezet öngyógyító folyamatai, illetve a jó szakember egyfajta állapotfelmérést is végezhet – ami nem azonos egy orvosi diagnózissal! Mindamellett a reflexológiai kezelés rendelőhöz és egészségügyi (elfogadott természetgyógyászi) végzettséghez kötött. Van olyan talpmasszázs is, amit kevésbé komoly végzettség mellett is lehet gyakorolni, de az nem reflexológia!

Thai masszázs

Évezredes múltra tekint vissza az akupresszúrát, az indiai gyógymódokat és bizonyos jógából ismert elemeket ötvöző masszázstechnika. Itt nem az izmokra helyez nyomást a masszőr, hanem az akkupresszúrás pontokra. Szertartásos masszázs, és komoly összefüggésben van a buddhista vallási tanokkal. Alapvetően száraz, vagyis nem használnak olajat az ilyen kezeléseken, de olyan változatok is vannak, amelyekben az aromaterápia is megjelenik, például épp olajak segítségével.

Lávaköves masszázs

Ennek a típusnak a hatásai nagyrészt hasonlítanak egy klasszikus frissítő, ellazító masszázséhoz, azonban a jó hőtartó lávaköveknek köszönhetően a hatás még teljesebb. A forró kövek vérbőséget okoznak, és az idegrendszerre is kedvező hatást gyakorolnak. Inkább wellness-ezésként érdemes egy ilyen alkalomra tekinteni, mint gyógyászati célú kezelésre, de az biztos, hogy jól ellazítja az embert!

Shiatsu

Ez egy hagyományos kínai orvosláson alapuló,

ma is fejlődő japán módszer, ami egyszerre kellemes és hatékony.

Nem az izmokra, hanem az akkupresszúrás pontokra és az azokat összekötő meridián vonalakra helyezi a masszőr a nyomást. Mivel holisztikus kezelés, nem egy-egy konkrét probléma megoldását célozza, hanem a test és lélek harmóniájának fennmaradását/helyreállítását. Ez a masszázs ruhában történik, így azoknak is ajánlott, akiket zavar, hogy a legtöbbször masszíroztatáshoz le kell vetkőzni. A shiatsu-gyógyászok általában bizonyos mozdulatokat: Do-in gyakorlatokat javasolnak a páciensnek, amelyekkel otthon önmagunkon alkalmazva is hozzájárulhatunk az eredményes kezeléshez.

A felsorolt masszázsok közti átfedésekből, hasonlóságokból látszódik, hogy olykor nem egyszerű különbséget tenni egyes típusok között. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a különböző módszerek más helyet foglalnak el a kellemes érzés - gyógyító hatás spektrumon, illetve annak is, hogy a keleti és a nyugati medicina hasonló eredményekre jutott, csak olykor teljesen más megközelítésből. Akárhogy is, aki csak teheti, éljen a masszíroztatás lehetőségével, mert az egészségmegőrzéshez egészen biztos, hogy az a fajta masszázs is hozzájárul, amelynek gyógyító szerepe nem bizonyított. Azonban nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a masszázs ellenjavallataival is, ezért minden esetben kérjük ki orvosunk véleményét, mielőtt egy új fajtát kipróbálnánk! 

Ajánljuk még:

Mint emberek a sót... – ami nélkül nincs ízes élet

„Úgy szeretlek Édesapám, mint emberek a sót!” – mondja a mesebeli királyleány, és valljuk be, a furcsa megfogalmazás ellenére – királyi édesapjához hasonlóan – igazat kell neki adnunk. Elsőre talán azt hihetnénk, hogy a só csak egy a gyakrabban használt konyhai ételízesítők közül, azonban ha jól végiggondoljuk, életünk szinte minden területén találkozhatunk vele. Változatos felhasználási lehetőségeihez hasonlóan történelme is izgalmas: volt már fizetőeszköz, rendeztek vele adósságot, ráadásul az egyik legjobb minőségű kősót Európában éppen a Kárpát-hazában bányásszák.

 

Már követem az oldalt

X