Természetesen, ha a tényeket nézzük, nem ennyire durva a helyzet: a COVID-19 (ahogy most már hivatalosan nevezik) nagyjából csak az esetek 2 százalékában halálos, és az áldozatok akkor is többnyire rossz egészségi állapotban lévő emberek (akikre például a sima influenza is veszélyes lehet), a fertőzöttek nagy többsége pedig úgy vészeli át a betegséget, hogy komoly tüneteket sem észlel magán. Eddig egyébként kevesebb mint háromezren haltak meg a járvány kitörése óta (összehasonlításként: az egyszerű influenza minden évben félmilliónál is több áldozatot szedhet világszerte). A pánikot (ahogy történt a SARS, az ebola vagy a lépfene esetében is) leginkább az ismeretlentől való félelem gerjeszti, nem pedig a tényleges veszély. Hogy kicsit átérezzük, milyen egy valóban félelmetes járvány, következzen egy lista a világtörténelem 5 legdurvábbjáról, időrendben!
1. Antoniusi pestis: körülbelül 5 millió áldozat
Az első igazán nagy és feljegyzett járvány Kr. u. 165-ben csapott le a Római Birodalomra, és mai tudásunk szerint nem pestis, inkább himlő lehetett. A betegséget valószínűleg a Közel-Keletről hozták be az ott szolgáló katonák, és nem kevesebb, mint 15 évig tombolt a Birodalomban. Dio Cassius római történetíró szerint volt olyan időszak, amikor a betegség napi 2000 (!) áldozatot követelt Rómában, ez pedig nagyjából a fertőzöttek negyedét jelentette. Valószínűleg a járvány okozta Lucius Verus és Marcus Aurelius császárok halálát is, és komolyan megroppantotta a birodalom hadseregét.
2. Középkori pestis, 1346-1353: 75-200 millió áldozat
A Yersinia pestis-baktérium a Selyemút felől érkezett Európába, valószínűleg a kereskedőhajók patkányai, pontosabban a patkányok bolháinak segítségével, és ha már itt volt, hatalmas pusztítást végzett: a kontinens lakosságának 30-60 százalékát vitte el, és a bolygó 14. századi 475 milliós összlakosságát is 350-375 millióra csökkentette. Európának körülbelül 200 évébe telt, mire újra elérte a pestis előtti lakosság számát, de voltak olyan régiók (például Firenze), ahol ez csak a 19. században történt meg. Ráadásul a pestis rendszeresen visszatért ezután is, egészen a 20. század elejéig.
3. Spanyolnátha, 1918-1920: 50 millió áldozat
A 20 millió ember halálát okozó első világháborút a 20. század egyik legnagyobb tragédiájaként tartjuk számon a mai napig, de sokszor elfelejtkezünk arról,
hogy az azt követő spanyolnáthajárvány több mint kétszer annyi áldozatot szedett, alig több mint két év alatt.
A legtöbb influenzajárvány általában a nagyon fiatalok és a nagyon idősek között szedi a legtöbb áldozatot, de különös módon a spanyolnátha leginkább a fiatal felnőttekre volt veszélyes. A betegség a nevével ellenétben nem Spanyolországból terjedt el: a név azért ragadt rá, mert amíg a háborúzó országokban a cenzúra nem engedte, hogy a sajtó írjon róla, addig a semleges Spanyolországban szabadon lehetett róla tudósítani.
4. Ázsiai influenza, 1957-58: 1-4 millió áldozat
A H2N2 vírus altípus először 1957 februárjában jelent meg egy dél-kínai tartományban, és néhány hónap alatt az Egyesült Államokba is eljutott, ahol körülbelül 70 ezer ember haláláért volt felelős. Különösen sok áldozatot szedett az idősebbek körében. Sajnos a védőoltások gyártása csak akkor érte el a csúcspontját, amikor a járvány már elmúlt.
5. HIV/AIDS: 32 millió áldozat
1976-os megjelenése óta körülbelül 75 millió ember fertőződött meg HIV-vírussal, és összesen 32 millióan haltak meg miatta. Jelenleg körülbelül 38 millió HIV-fertőzött él a világon, és bár ma már tudjuk, hogy a HIV-fertőzés nem jelent automatikusan halálos ítéletet, (mert gyógyszerekkel a terjedése is megelőzhető), azért az mindenképp riasztó, hogy manapság (főleg a fiatalok körében) egyre kevésbé divat az óvszer használata, ez pedig megnehezítheti az ellene folytatott küzdelmet.
Több mint félezer évnyi okunk van emlékezni Magellán első Föld körüli útjára
505 évvel ezelőtt ezen az éjszakán ért véget a portugál felfedező, Magellán Föld körüli útja a Fülöp-szigeteki Mactan szigetén
