Itt a (bal)kezem, nem disznóláb

Agyunk bal és jobb agyféltekéje különböző funkciókat és fizikai aktivitásokat lát el. Például az írás, az olvasás, a számolás, a bal agyféltekéhez köthető, míg a zenei, művészi készségek a jobbhoz. Az idegpályák kereszteződése miatt testünk két oldalát, az ellentétes agyfélteke irányítja. Ezt az elrendeződést, „oldalivá válást” nevezzük laterális dominanciának. Vannak teljesen, illetve enyhén jobb- és balkezesek, és az agy fejlődése során alakul ki az is, hogy milyen arányban lesz egyik vagy másik agyfélteke domináns. Kevert dominanciáról beszélünk abban az esetben, ha például valaki jobbkezes, de emellett a bal lába, szeme vagy füle dominál.

Mikor dől el, hogy egy gyerek jobbkezes vagy balkezes lesz?

Ma már sejteni vélhetjük, hogy nem akkor dől el, amikor a gyerek először ceruzát fog a kezében, és nem is akkor, amikor néhány hónaposan képes megragadni egy tárgyat. A Ruhr Egyetem kutatói még ennél is korábbi időpontot említenek: már 13 hetes magzati korban is észlelhető a kézpreferencia, amikor a magzat szopni kezdi a bal vagy a jobb kezének ujját. Ez azért is érdekes, mert a magzat fejlődésének e pontján még nem küldhet jelet egy domináns agyfélteke az egyik kéz felé. Így talán nem az agyfélteke-dominancia lehet a kulcs a kézpreferenciában, hanem sokkal inkább a gerinc génaktivitása. Ennek aszimmetriájára a méhen belüli környezeti tényezők vannak hatással.

Hasonló eredményre jutottak a Padovai Egyetem munkatársai is, akik húszperces időtartamú, 4D-ultrahang felvételeken keresztül vizsgálták a szem, száj, illetve a méhfal irányába tett mozdulatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy a 18. hét előtt sokkal gyorsabban és precízebben végezték el azokat a mozdulatokat, amit a preferált kezükkel irányítottak, mint amit a másik kezükkel. Így tehát a kézpreferencia a 18 hetes magzatoknál is megfigyelhető. A kutatás kilenc évig tartott, és a vizsgálat lezárásának fázisában összehasonlították előzetes jóslataikat a gyermek későbbi, valós kézdominanciájával.

Honnan tudhatja a szülő, hogy melyik lesz a gyerek domináns keze?

Még mielőtt kialakulna a kezesség, már megfigyelhetünk erre utaló jeleket, vagy mi magunk is utánajárhatunk. Például rajzoltassunk vele köröket: az óramutató járásával ellentétes irányba rajzolt köröket, a domináns kéz rajzoltatja. Kérjük meg, hogy rajzolja körbe egyik tenyerét, és figyeljük meg, hogy melyik kezével rajzolt. Dobjunk felé egy labdát és nézzük meg, hogy melyik kezével nyúl utána. De természetes tevékenységei közben is jelezhet, például fogmosás közben, evés közben, azzal, hogy melyik kezével veszi el a ceruzát, melyikkel vág, melyikkel nyúl a játék után, melyik kezével emeli fel a poharat. Minden esetben a számára automatikusan adódó, egyszerűbb megoldást fogja választani. Amennyiben felváltva hajtaná végre bármelyik cselekedetet, legyünk türelmesek, és semmiképp ne akarjuk idő előtt eldönteni mi magunk, a kezességét.

A kezesség széles skálán mozog

A kezességet általában egy olyan skála mentén képzeljük el, aminek egyik végén vannak a jobbkezesek, a másikon pedig a balkezesek. Azonban balkezességnek is vannak fokozatai. Vannak, akik teljesen balkezesek, ugyanakkor léteznek bőven „kétkezesek” is, akik bizonyos cselekedeteket a jobb, míg másokat a bal kezükkel végeznek el. Az utóbbiak, vagyis az enyhén jobb- vagy balkezesek is, bár valószínűleg „egykezesek”, sok dologhoz a másik kezüket hívják segítségül. Ezek között nem mindig könnyű eligazodni, főképp addig, amíg egyetlen kéznek sem alakult ki erősebb dominanciája.

Számomra is időbe telt, míg kiigazodtam, és „leosztottam” a feladatokat, hisz valamikor egyértelműnek tűnt, ha jobb kézzel írok, akkor azzal kell csinálnom mindent.

Azonban bár sík írásban a jobb kezem dominál, táblára már jól tudtam írni mindkettővel. Emlékszem, az osztályomban a legnagyobb igazságtalanságnak nem egy rosszabb jegyet véltek, hanem azt, hogy „bezzeg a tanárnőnek könnyű, ha elfárad a keze miközben a táblára ír, tud váltani”. Telefonon való íráskor a jobb kezemből esik ki a telefon, míg csupán bal kézzel akármikor megírok egy üzenetet – és fel sem tűnt, hogy telefonáláskor automatikusan a bal fülemet használom, amíg rá nem kérdeztek, így megfigyeltem.

Amíg hallássérült gyerekeket foglalkoztató csoportban dolgoztam, arra is rájöttem, hogy a daktil ábécét csak balkézzel tudom használni, és magát a jelnyelvet is jobban tudom irányítani a bal kezemmel. Viszont a konyhai tevékenységekben a jobb kezem a domináns, továbbá azzal vágok, azzal írok. Lehetne még folytatni a sort, a lényeg:  nem vagyok ezzel egyedül, a két véglet között számtalan ponton helyezhetők el az emberek, a kézdominancia erőssége szerint.

 

Mi történik, ha átszoktatjuk a gyereket jobbkezességre?

Ami elsősorban történik, hogy a domináns agyféltekét kevésbé foglalkoztatjuk, azaz gyengítjük, míg a másikat megterhelő munkára késztetjük. Mint minden olyan esetben, amikor beavatkozunk valaminek a természetes rendjébe, itt is súlyos következményekkel járhat döntésünk. Példaként említhetem, A király beszéde című filmet, amelyben VI. György brit királyt láthatjuk, aki nem érezte magát méltónak élete legfontosabb szerepére, hisz dadogása miatt képtelen volt arra, hogy nyilvános beszédet tartson. Dadogásának oka az erőltetett jobbkezesség volt.

Komoly veszélyekkel is járhat tehát, ha egy szülő vagy tanár megpróbálja átszoktatni balkezes gyerekét a jobbkezességre – az agy eredeti berendezésében zavart kelt az átszoktatás.

További nehézség lehet az írástanulás terén: gyakran felcserélik a betű- vagy szótagrendet (például sz helyett zs, gy helyett yg), sokan fordítva vagy tükörírással írják a betűket, szavakat, írásuk rendetlen, olvashatatlan lesz. A térbeli tájékozódás szintén problémás lehet, keverik a jobb és a bal oldalt, gyengébb a mozgáskoordinációjuk.

Átszoktatott balkezeseknél vagy kevert, gyenge laterális dominanciájú gyerekek között nagyobb százalékban fordul elő tanulási nehézség, diszlexia, diszgráfia, beszédzavar, rossz koncentrációs készség illetve rossz emlékezőképesség. A sorozatos kudarcélmény, feszültség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, szorongás, agresszivitáshoz is vezethet, ami kihat a közösségi kapcsolataikra is. Természetesen nem törvényszerű, hogy minden érintett gyerek produkálja a fent említett tüneteket, ahogy az sem, hogy ugyanolyan mértékben teszik azt. Sokan közülük nagyon kreatívan és rugalmasan kezelik és oldják meg a problémát anélkül, hogy különösebb fennakadásokat okozna.

Hogyan segíthetjük a balkezes gyereket?

A világ többnyire még mindig a jobbkezesek számára van berendezve, azonban már számos módszer és eszköz van arra, hogy megkönnyítsük a balkezes gyerekek boldogulását a tanulás során. Elsősorban biztosítanunk kell a számukra megfelelő eszközöket. Írásmódunk nem kedvez a balkezeseknek, egyrészt mert balról jobbra halad, így egy balkezes tolja az íróeszközt, másrészt a folyóírásból adódó betűkötések is komoly feladat elé állítják őket. Gondosan válasszuk meg az írószereket: vastag vagy háromszögtestű írószer a legideálisabb, nem sima fogózónával. Ne legyen nehéz, gördülékenyen lehessen vele írni, és ha tollat veszünk, akkor figyeljünk arra, hogy simán folyó tintával írjon. Emellett már beszerezhetünk balkezes vonalzót, ami jobbról balra számozott, hogy ne takarja el a kéz a számokat vonalhúzás közben, de van már balkezes hegyező, illetve olló is. Az óvodában és iskolában a balkezes gyereket mindig bal oldalra ültessük, ha páros padok vannak, hogy írás közben ne akadályozzák egymást a jobb kézzel író társával.

Fontos továbbá, hogy írás tanulásakor a mintaformák ne a sor elejére kerüljenek, hisz a balkezesek eltakarják a kézfejükkel a lap bal szélét, ezért ott nem látják a mintául szolgáló betűt vagy számot. Írjuk a sor végére, egy feljebb lévő sorba, a lap jobb sarkába, külön papírlapra, amit kitámasztva a füzet felé helyezhetünk. Számos módon könnyíthetjük a tanulásukat akkor is, ha hagyjuk bal kezüket érvényesülni. Sokszor éri őket a vád, hogy lusták, ügyetlenek, azonban ez nem igaz – nem lusták, nem suták. Fogadjuk el, hogy a bal kézzel való írás lassabb és nehezebb feladat, hamarabb elfárad a kéz. Legyünk türelmesek, és teremtsük meg a számukra megfelelő tanulási közeget.

A sztereotípiákat már a nyelvhasználatban is megfigyelhetjük. A latin eredetű sinister szó bal oldalt jelent, ami angolul annyit tesz, hogy vészjósló, baljós. Azonban nem kell messzire mennünk, hisz a magyar nyelvnek is sok olyan szava van, amely már eleve valami negatívumhoz köti a balkezességet. Azonban a balkezesség magában nem okoz balszerencsét, balsorsot, nem kétbalkezesek, nem balfácánok, nem balfékek és még csak nem is balogsuták. Ahogy dr. Hámori József professzor, a balkezesség egyik kutatója is mondta:

„Nem sorscsapás, nem jelent intellektuális hátrányt vagy speciális tanulási nehézséget.”

Hisz zavartalanul fejlődik az a gyerek, akinél hagyják, hogy a balkezesség természetes formában kialakuljon. Számos ismert, sikeres balkezes embert ismerhetünk (megjegyezném, hogy Amerika legutóbbi hét elnökéből öt balkezes volt). Így azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a szándék és a céltudatosság a fontos, nem pedig az, hogy ennek jobb vagy bal kézzel kíván utánajárni az illető.

Forrás: itt és itt