Inhalálás, az el nem múló egészség-divat

Az inhalálás folyamata egyszerű, és könnyen kivitelezhető. Egy maréknyi gyógynövényt aprítsunk vagy zúzzunk össze, és tegyük egy hőálló tálba. Forraljunk vizet, és ha kész, akkor öntsük a gyógynövényekre, majd egy nagyobb törölközőt vagy pokrócot sátorszerűen a fejünkre borítva hajoljunk a gőzölgő tál fölé. Lélegezzünk lassan és mélyeket, hogy minél eredményesebben tudjuk belélegezni a felszálló hatóanyagokat! Az inhalálás ideje negyed óra, maximum 20 perc lehet. Figyeljünk arra – főleg ha gyermekünknek gőzölünk – hogy a forró, meleg edény ne égessen meg bennünket!

A leghatékonyabb ha közvetlenül lefekvés előtt gőzölünk, ugyanis az alvás segítheti a gyógyulásunkat. Leginkább köhögés, orrdugulás és fejfájás esetén alkalmazhatjuk, de valamennyi felső légúti megbetegedés tüneteit enyhítheti. Inhalálni legegyszerűbben sós vízzel tudunk, de érdemes kipróbálnunk a kamillás vagy eukaliptuszos gőzölést is. Ha pedig már gyakorlott inhalálónak számítunk, sorra kipróbálhatunk más gyógynövényeket is, mindig a célunknak legmegfelelőbb gyógyhatással rendelkezőt.

Az inhalálás története

Már az ókori egyiptomiak is rájöttek, hogy a légutak növények és ásványi anyagok gőzének belégzésével tisztíthatóak. A növényeket tűzön melegített köveken gőzölték, a füstöt pedig lyukacsos gőzgyűjtőn keresztül szívták be. Az írásos feljegyzések szerint ezt a módszert Nefertiti egyiptomi királyné is szívesen alkalmazta. A perzsák felső légúti megbetegedések esetén a rózsa és egyéb virágok gőzét lélegezték be, de a pézsmát és ámbrát is előszeretettel alkalmazták. Állítólag ők figyeltek fel először a mindmáig népszerű mentolos-eukaliptuszos keverék kedvező hatásaira is, amelyet napjainkban bedörzsölő kenőcs formájában alkalmazunk.

A rómaiak számára a fürdőzés mindennapjaik meghatározó része volt, ezért hamar felfedezték, hogy a sós vízgőz tisztítja a légutakat és puhábbá teszi a bőrüket, ezzel együtt pedig fiatalító hatást is kifejt. A keleti népek már időszámításunk előtt 2000-ben is inhaláltak a ma-huang nevű gyógynövénnyel, amelyet magas efedrin tartalmának köszönhetően alacsony vérnyomás kezelésére és a koncentrációképesség javítására is használtak.

Gyakorlati tudnivalók

Inhalálás során a gőz és a gyógynövények feloldják a légutakban letapadt sűrű váladékot, ami így könnyebben és gyorsabban tud távozni. Ilyenkor sokan megijednek attól, hogy beindul a váladék, de ez a tisztulás jele, úgyhogy aggodalomra semmi ok! Érdemes odakészíteni a zsebkendőt, és távozásra bírni azt, aminek távoznia kell.

Sajnos sokan azonban idejekorán rossz tapasztalatot szereznek egy rossz szokás miatt. Bár a gyógynövényekre forrón kell ráönteni a vizet, az inhalálást soha nem szabad elkezdeni forró gőz fölött! A gőznek kellemesen melegnek kell lennie! Mindenki érzi magán, hogy mi az, amit kibír, ami még jólesik számára.

Nem kell megfulladni! Amennyiben valaki nem bírja a takaró vagy a törölköző alatt, semmiképpen se erőltesse! Ebben az esetben hajoljon kellő közelségbe a meleg gőz fölé, és lélegezzen mélyeket. A takarást nem szabad erőltetni, mert extrém esetben akár ájulást is okozhat azoknál, akik nem bírják.

Igen, valós állítás az, és komolyan is kell venni, hogy inhalálás után pár órán keresztül ne menjünk ki a szabadba. Az orvosok ezért ajánlják az este történő gőzölést. Mivel szervezetünknek szüksége van pár órára ahhoz, hogy visszahűljön, érdemes a meleg lakásban maradnunk erre az időszakra. Ha ezt az alapvető szabályt nem tartjuk be, csak rosszat okozunk magunknak, és betegségünkön is súlyosbíthatunk.

Leginkább ajánlott gyógynövények inhaláláshoz:

• A kakukkfű segít megszüntetni a köhögést és remek nyákoldó. Fertőtleníti a légutakat és erősíti az immunrendszert is.
• A kamilla elsősorban gyulladáscsökkentő hatásáról ismert és hamar megnyugtatja az erősen igénybevett nyálkahártyát.
• A menta nyugtató és görcsoldó hatású. Orrnyálkahártya-gyulladásra és légcsőhurutra is erősen ajánlják.
• A zsálya jó hatással van a légutakra, hiszen fertőtlenít és csökkenti a gyulladásokat. Lázcsillapító és nyugtató hatása is ismert. Szamárköhögésre is használják.
• Az ánizs nagyon jó immunerősítő és fertőtlenítő. Nemcsak a megfázást, hanem az asztma tüneteit is enyhíti. Ezenkívül nyugtatja az idegeket és megszünteti a fejfájást.
• Az eukaliptusz az egyik leggyakrabban használt illóolaj az év meghűléses időszakaiban. Nyákoldó és hűsítő hatású, kitűnő köptető, görcsoldó. Tisztítja az orrot, csillapítja a köhögést, megkönnyíti a légzést. Légzőszervi és bőrfertőzéseket okozó vírusokkal, baktériumokkal szemben is hatékony.
• A hárs egy olyan gyógynövény, amelyet köhögés, hörghurut és asztma esetén alkalmaznak. A benne található növényi immunanyagok, flavonoidok természetes antibakteriális hatásúak, ezért meghűléses betegségeknél eredményesen alkalmazhatók. Izzasztó, idegerősítő és vértisztító tulajdonságokkal is rendelkezik.
• A lándzsás útifű közkedvelt köhögéscsillapító, felszakítja a letapadt váladékot. Nemcsak betegség idején, de megelőzésre is használható.