Horgászcsaliból orvosság és superfood: a krillolaj világhódító útja

Talán mindannyiunk hallott már az omega-3 zsírsavakról. Az omega-3 zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak, az élelmiszerekkel elfogyasztott zsírok és olajok lebontási termékei. Néhány kivételtől eltekintve a telítetlen zsírsavakat a szervezet nem képes előállítani, ezért nélkülözhetetlen, hogy az elfogyasztott ételekből kellő mennyiséget beszerezzünk. Az omega-3 zsírsavak nagyrészt a tengeri halakban fordulnak elő, heti ajánlott fogyasztási mennyiségük pedig 300 gramm körül van – és a hazai adatok szerint ennek csak töredékét sikerül bevinnünk.

Pedig az omega-3 zsírsavaknak számos olyan pozitív hatása van, amit érdemes lenne kihasználnunk. Az elmúlt évtizedek kutatói munkái arra a következtetésre jutottak, hogy az omega-3 zsírsavak hiánya az agyműködés olyan zavarát okozza, amely csökkenti a stresszhelyzetek megoldására irányuló képességet, és ami így – a tehetetlenség érzésével együtt – depresszióhoz vezethet. Rendszeres fogyasztásuk viszont segít erősíteni az idegrendszert, mérsékli a vér koleszterinszintjét, segíti az alvást, csökkenti az érelmeszesedés és szívinfarktus kialakulásának kockázatát, gyermekeknél pedig élesíti a látást és támogatja a megfelelő értelmi fejlődést is. A kutatási eredmények arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen fogyasztanak omega-3-zsírsavakat, feladat- és problémamegoldó képességüket javítani tudták, gyorsabban értették meg a feladatokat, és javultak az iskolai eredményeik is.

Gyermekeink számára, főleg 14 éves korukig kiemelten fontos fogyasztásuk,

mert addig fejlődik az agy a legintenzívebben. Kétségtelen hát: az omega-3 fontos, és halakból, más természetes forrásból, esetleg kapszulák formájában, de mindenképp érdemes beszerezni!

Ez idáig rendben van. Eddig is léteztek omega-3 kapszulák, miben más, miben jobb a krill?

A gyártók egyik legfontosabb érve, hogy az olajat az antarktiszi krillekből nyerik, akik az egyik legtisztább vizű területen élnek, és mivel a tápláléklánc legalján helyezkednek el, ezért tisztábbak, mint más halolajkészítmények.

Egyes kutatások szerint az így kinyert olaj gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, ezért eredményesen veszi fel a harcot az ízületi fájdalmakkal, lassítja az öregedési folyamatokat, segít a demencia megelőzésében. Segít csökkenteni a megemelkedett glükóz- és lipidszintet, ezért fontos kiegészítő lehet cukorbetegség kezelésében is.

A szakirodalom szerint a krillolaj hatására a bőr fiatalabb lesz, visszanyeri rugalmasságát. A gyakori bőrproblémák, mint az ekcéma, száraz bőr, pszoriázis is eredményesen kezelhetők segítségével. Védi a bőrt a napkárosodástól, rendszeres fogyasztása mellett kevesebb kozmetikumot és krémet kell használnunk, hogy bőrünk szép maradjon. A kutatások szerint a krillolaj táplálékkiegészítőként fogyasztva éppen annyira hatékony a pszoriázis ellen, mint az oregano- vagy a kukoricaolaj. De a vizsgálatok azt is egyértelműen kimutatták, hogy azokban az országokban,

ahol megfelelő mennyiségű krillolajat fogyasztanak, egészségesebb és hosszabb életet élnek az emberek.

A krillolajban lévő hatóanyagokat a szervezet sokkal könnyebben tudja hasznosítani, azaz kisebb mennyiségben is intenzívebben fejti ki hatását, mint a halolaj. Ennek oka, hogy a halolajban lévő zsírsavak triglicerid formájában vannak jelen, a krillolajban azonban a fontos omega-3 zsírsavak foszfolipidekhez vannak kötve, és ezért az emberi szervezetben sokkal jobban felszívódnak, mint a halolaj zsírsavjai. A krillolajban található foszfolipidek továbbá nagyon erősen hasonlítanak a szervezet saját foszfolipidjeire, ezért nagyon jól hasznosulnak a sejtjeinkben. Összehasonlításképpen: 500 mg krillolaj körülbelül 1000-1200 mg halolajnak megfelelő omega-3-at biztosít a szervezetünk számára. Ráadásul a krillolajnak nincs kellemetlen halas utóíze, ami sokaknak problémát okozhat a halolaj szedésénél. Mert bizony hiába a halolajak tutti-frutti ízesítése, a gyerekek legnagyobb részénél kifejezett ellenérzést vált ki a fogyasztása.

A világítórák régóta szolgál emberi és állati táplálékként, a 19. századtól egészen a 60-as évekig aranykorát élte halászata. A mértéktelenség ez esetben is tragédiához vezetett: a 70-es évekre drasztikusan lecsökkent a rákpopuláció, ezért megalapították a CCAMLR (Commission for the Conservation of Antarctic Marine Living Resources) nemzetközi szervezetét, amely maximalizálta a krillek halászhatóságát egy fenntarthatónak vélt szinten.

Napjainkban Japán, Dél-Korea, Ukrajna és Lengyelország a fő krillhalász országok, azonban tevékenységük sok kérdést felvet, mivel a krill az óceánok táplálékláncának egyik legfontosabb eleme, többek között azért, mert a krill rákok elfogyasztják azokat a fitoplanktonokat, amelyeket a nagyobb állatok nem képesek közvetlenül elfogyasztani.

A krillolaj étrend-kiegészítőkben való forgalmazásából világbiznisz lett, és ahogy ilyenkor lenni szokott: sok helyen hamisítványt, olcsó utánzatot vagy szennyezett termékeket próbálnak eladni nekünk. Mindenkit óva intek az elkapkodott vásárlástól: érdemes alaposan utánajárni a legmegbízhatóbb termékeknek, és azok etikus készítési módjának, hiszen egészségünk és környezetünk védelme mindennél fontosabb!

A cikkben idézett kutatásokat itt találjátok