Hány órát mozogjon a gyerek, hogy ne hízzon el? – Egy finn kutatás megmondja

Alig egy hónappal ezelőtt tette közzé a WHO a legfrissebb adatokat a túlsúlyos és elhízott gyerekek számával és állapotával kapcsolatban. Az európai régió 33 országának adatait összesítve a 7-9 éves gyerekek mintegy 29 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, vagyis minden harmadik gyerekre igaz, hogy többet mutat a mérleg, mint amennyit kellene.

A jelentésből az is kiderül, hogy a 6-9 éves gyerekek 43 százaléka tölt átlagosan legalább napi két órát a képernyő előtt, amely nemcsak tévé lehet, hanem bármilyen elektronikus eszköz. Ha csak a hétvégét vizsgáljuk, akkor 76 százalékuk tölt két vagy annál is több órát elektronikus eszközökkel.

Ezzel szemben a régióban élő gyerekeknek csak egy picivel több mint fele sportol legalább 2 órát hetente. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a gyerekek mintegy 40 százaléka egyáltalán nem sportol, de összességében azért elmondható, hogy a gyerekek 87 százaléka játszik legalább egy órát a szabadban naponta.

Bár a WHO-jelentés vizsgálta a gyerekek gyümölcs- illetve zöldségfogyasztási szokásait is, a túlsúly kialakulásában komoly szerepet játszik a kevés mozgás. Az adatok szerint a vizsgált gyerekeknek ma már csak 41 százaléka jár gyalog, biciklivel vagy más, fizikai aktivitást igénylő eszközzel iskolába, míg 50 százalékuk valamilyen járművel teszi meg az otthona és az oktatási intézmény közötti távot. Holott jól tudjuk: a rendszeres és az életkori sajátosságuknak megfelelő mozgás nemcsak abba segít, hogy a gyerekek levezessék az energiáikat, de fejleszti az idegrendszert, és segít a megfelelő súly megtartásában is.

Heti hat óra sport és mozgás mire elegendő?

A gyermekek és serdülők elhízása világszerte az egyik legjelentősebb egészségügyi kihívás. A Folkhälsan Kutatóközpont és a Helsinki Egyetem közös tanulmánya azt vizsgálta, hogy van-e kapcsolat az iskoláskorú gyermekek digitális médiahasználata és a kamaszkori elhízás megnövekedett kockázata között. A tanulmány emellett arra is kitért, hogy a gyermekek testmozgással eltöltött ideje hatással van-e erre a lehetséges kapcsolatra.

A tanulmányban arra a – már eddig is sejtett – következtetésre jutottak, hogy a gyerekkorban megnövekedett képernyőidő összefüggésbe hozható a későbbi elhízással. Arra is fény derült, hogy a rendszeres és elegendő hosszúságú sportolás, a mozgékony életmód éppen ezt a megnövekedett kockázatot képes csökkenteni.

A közel 5000 finn gyerek adatait összegző tanulmány szerint a hat óránál kevesebb fizikai aktivitást végző tizenegyéves gyerekek nagyobb valószínűséggel váltak túlsúlyossá, mire betöltötték a tizennegyedik életévüket, mint az aktívabb társaik. A szakemberek nemcsak a fizikai aktivitást, de az étkezési, illetve az alvási szokásokat is vizsgálták.

Elina Engberg kutató szerint abból kellene kiindulnunk, hogy a gyerekeknek minimum napi 60 perc aktív mozgásra van szükségük az életkori sajátosságaikat figyelembe véve. Mindemellett csökkenteni kell a túlzott passzivitással járó tevékenységeket – már amennyire erre lehetőségünk van.

A tanulmány készítői szerint további kutatásokra van szükség annak meghatározásához, hogy a digitális médiahasználat pontosan milyen mértékben növeli a túlsúly kockázatát. Azzal kapcsolatban is szeretnének tisztán látni, hogy milyen mennyiségű és intenzitású testmozgással lehet a passzívan eltöltött időt a legideálisabban ellensúlyozni.

Ha pedig érdekel, szülőként, pedagógusként mit lehet tenni, hogy ez a helyzet javuljon, ezt az interjúnkat ne hagyd ki: „AZ ISKOLÁBAN BEKÖVETKEZIK AZ A TÁRSADALMILAG IS TÁMOGATOTT BŰNCSELEKMÉNY, HOGY A GYEREKEK 6-8 ÓRÁT ÜLNEK”