Egészség

Fülzúgással élni nem könnyű, de egy ingyenes terápiával könnyebbé tehető

A fülzúgás a népesség tíz-tizenöt százalékát érintő, nagyon kellemetlen betegség: egy zavaró hangélmény, ami csökkenti a hallást. Többféle szervi eltérés okozhatja, de jellemzően nem megszüntethető probléma. Viszont a tünetek erőssége összefüggésben van a beteg pszichés jóllétével, tehát a megfelelő terápia sokat segíthet. Ezért is nagy szó, hogy a Semmelweis Egyetemen már egy éve zajlanak foglalkozások, amelyek az érintettek életminőségét jelentősen javítják.

A budapesti orvosegyetem Fülzúgás Ambulanciáján érhető el a csoportterápiás lehetőség, a héthetes programban kezeltek pedig arról számoltak be, hogy könnyebben megbirkóznak a fülzúgással együtt járó szorongással, frusztrációval, illetve képesek befolyásolni annak erősségét. Ez azért is jó hír, mert egyre többen küzdenek ezzel a tünettel: csak ezen az ambulancián évente mintegy kétszáz új és több száz kontrollvizsgálatra érkező beteget látnak el.

Mi a fülzúgás?

„Ez is egy civilizációs betegség, mint a diabétesz vagy a magas vérnyomás. Habár az okaival még nem vagyunk teljesen tisztában, terjedése valószínűleg a modern életformánkkal jár együtt. A kialakulását magyarázhatják fül-orr-gégészeti, neurológiai, érrendszeri, belgyógyászati, váz-izomrendszeri és egyéb elváltozások, amely hatások képesek egymást erősíteni, de a tüneteket a stressz is fokozza” – magyarázza dr. Szigeti F. Judit, a terápiás csoport vezetője.

Leggyakrabban a 40-60 éves korosztályra jellemző ez panasz, de sok esetben hamarabb megjelenik, van 18 éves beteg is az ambulancián. 

A hangélmény a zúgáson kívül lehet sistergés, sípolás, csengés vagy morajlás, a közös pont az, hogy olyan érzet, amit a beteg külső akusztikus inger nélkül érzékel, tehát nem magyarázza az élményt semmilyen külső hang.

Elsődlegesen szubjektíven észlelt tünet, a páciens megélése alapján lehet diagnosztizálni, illetve a javulását mérni.

Habár időskorban lehet a halláscsökkenés előjele, maga a fülzúgás nem okoz fizikailag halláscsökkenést, csupán tud olyan erős lenni, hogy gyakorlatilag nem hall tőle az illető.

A megjelenése utáni első három hónap az akut időszak, amelynek során a többek között fül-orr-gégészeti, neurológiai, kardiológiai és MR-vizsgálat után gyógyszeres kezelések kezdődnek. Ez idő alatt a háttérben meghúzódó okok és társbetegségek feltárása a cél. Ha a tünet ezután is fennáll, akkor beszélünk krónikus – latin nevén – tinnitusról.

Pszichés tényezők

„Mindenkinek van egy genetikailag sérülékenyebb szervrendszere. Látjuk a gyerekeken, hogy egyiknek inkább a hasa, másiknak a torka, tüdeje érzékenyebb, harmadiknak pedig a füle gyullad be gyakran. Tehát van egy érzékeny szervünk, és ha stresszes élethelyzetben találjuk magunkat, akkor az hatni fog részben az immunrendszerünkre, azon keresztül egy bizonyos mértékig az egész szervezetünkre is, de azon a szerven jelentkezik direktebben, amelyik sérülékenyebb. A fülzúgás tüneteit a stressz, a fáradtság, az idegesség, a kialvatlanság mind felerősítheti” – hívja fel a figyelmet a szakember.

A betegség 22-es csapdája, hogy maguk a tünetek is fokozzák az illető szorongását, frusztrációját, hiszen a hallása szubjektíve csökken: hangzavarban, például egy forgalmas utcán, plázában, egy nagyobb társaságban, összejövetelen, netán egy zajosabb munkahelyen képtelen követni, megérteni mások beszédét, miközben a koncentrációban is zavarja a zúgás. Így

a beteget egyre jobban frusztrálja a helyzet, egyre fokozódik benne a stressz, amitől még inkább erősödnek a tünetek. 

Az érintettek gyakran visszahúzódóvá válnak, s ezzel olyan programokból is kizárják magukat, amelyek jótékonyan, nyugtatóan hatnának az életükre, mint a családi, baráti összejövetelek, különböző hobbitevékenységek. Nehéz kilépni ebből a körforgásból.

Bűntudat

Dr. Szigeti F. Judit már hét éve foglalkozik egyénileg is fülzúgástól szenvedő betegekkel. Szépen mutatja a pszichés összefüggést egy olyan eset, amikor egy várandós nő esetében jelent meg a tünet. Ő nagyon örült a babának, de a partnere nem, így egyedül maradt a várandóságban. Mivel az első időszakban szterodios kezelés tud segíteni a fülzúgáson, és ennek alkalmazása később nem olyan hatásos, döntenie kellett a gyógyszer és a baba között, mert a kettő összeegyeztethetetlen. Választania kellett, hogy megtartja a babát, egyedül neveli föl, és még a füle is zúg, vagy elveteti a magzatot, de van esélye a tünetek csökkenésére. „Szegénykém az utóbbit választotta, de hiába a kezelés, az egész történet annyira megviselte, hogy nem múlt el a fülzúgása. Nagyon érzékeny kérdés ez, hiszen

a különböző betegségek pszichoszomatikus vetületét hangsúlyozni olyan, mintha a páciens nyakába varrnánk az egész történetet: magával vonja a bűntudatot.

A pszichés jóllétünk hozzájárul mindenféle, konkrét biológiai folyamat felerősödéséhez vagy csökkenéséhez, de nem lehet teljes egészében felelőssé tenni a kialakulásáért. Ám ha felvetül ez a szál, hajlamos a páciens olyan bűntudatot érezni, mintha az egész megjelenése rajta múlt volna, holott ez biztosan nincs így, hiszen számos depressziós vagy pszichés problémákkal küzdő embernek nincs fülzúgása vagy akár egyéb betegsége. Ez a kérdéskör a meddőség és a daganatok kialakulása kapcsán is felmerülhet különböző mértékben, és áldozathibáztatást is magával vonhat a környezet részéről” – figyelmeztet dr. Szigeti F. Judit.

Végül a pszichoterápia hatására csökkent az illető hölgy fülzúgása, megtanulta, mi erősíti fel, mi csökkenti az élményt, illetve úgy gondol rá, mint egy figyelmeztető jelre: tudja, ha nagyon zúg a füle, akkor valami baja van, s annak utána érdemes járni. „Egy másik páciens úgy tudta elfogadni a fülzúgását, mintha az valamiféle rásózott  háziállat lenne, például este azt mondja, na gyere, kis barátom, megyünk aludni. Sokan egyértelműen a munkahelyi stresszhez tudják kötni az erősségét, és tudtak olyan élethelyzetet teremteni, hogy magát a stresszforrást ki tudták iktatni az életükből.” – meséli a szakpszichológus.

 

Nem vagy egyedül

Külföldön már régóta csoportos kognitív viselkedésterápiával segítenek a fülzúgással élőkön, nálunk dr. Bencsik Beáta adjunktus kezdeményezésére egy éve kezdték meg a bizonyítottan hatásos foglalkozásokat a Semmelweis Egyetemen. 

Mivel a fülzúgás sok esetben krónikussá válik, meg kell tanulni együtt élni vele. Maga a tünet a legtöbb esetben már a kezdetekben szorongást, frusztrációt vált ki, tehát a Búgócsiga Csoportba már az elsődleges orvosi vizsgálatokon átesett páciensek is jelentkezhetnek, még akkor is, ha adott esetben később megszüntethető okot találnak náluk, és számukra nem válik később krónikussá a fülzúgás. De természetesen olyan betegek is csatlakozhatnak a csoportterápiához, akik már évek vagy évtizedek óta küzdenek ezzel a panasszal, rajtuk másképpen segíthetnek az alkalmak.

„A csoportos foglalkozás egyik nagy előnye, hogy a páciensek a hasonló problémákkal küzdők között nem érzik magukat olyan egyedül, olyan szerencsétlennek, mint az átlagos emberek között. Tehát

normalizáló hatása van a kezeléseknek, 

ez pedig jelentős életminőség-javulást eredményez” – osztja meg dr. Szigeti F. Judit.

A terápia három részből áll. Az egyik a relaxációs módszerek elsajátítása, hiszen a stresszel fölvehetjük a versenyt, ha megfelelő rendszerességgel különböző feszültségoldó gyakorlatokat végzünk. A terápia másik része a figyelem irányítására vonatkozik: ha folyamatosan hallunk egy zavaró hangot, nyilvánvalóan nagyon nehéz bármire koncentrálni, az inger magára vonja a figyelmünket, amitől még inkább felerősödik. Biztosan érezte már mindenki, hogyha a testében fájdalom van, és odafigyel rá, fokozódik annak erőssége, ellenben ha elvonja a figyelmét, esetleg egy másik testrészre koncentrál, csökken a fájdalomérzet. Tehát megtanítják a pácienseknek, hogyan tereljék el a figyelmüket. A harmadik csomag pedig a fülzúgással kapcsolatos negatív gondolatok semlegesítésére irányul. „Az alkalmazott módszer segítségével, megvizsgáljuk a gondolat tartalmát, megkérdőjelezzük a létjogosultságát, belátjuk, hogy ez csak egy gondolat, nem az igazság. Ha ugyanis azt hiszem, hogy már nem mehetek sehova, ki fogok maradni mindenből és végül a munkámat sem tudom elvégezni, akkor innentől már csak egy lépés az, hogy nem is érdemes leélni az életemet. Ez a folyamat depresszióhoz vezethet, tehát érdemes már az elején ezekkel a gondolatokkal szembesülni és átstrukturálni őket” – állítja a szakember.

Fedd el!

A csoporttagok tudják segíteni egymást ötletekkel is, hogy lehet ezzel megbirkózni, hogyan lehet „maszkolni”, elfedni ezt a kellemetlen hangélményt.

Van, akinek a zene segít, más számára egy kis szobai szökőkút surrogó hangja.

„Akad olyan a csoportunkban, aki keresztrejtvényfejtéssel nyugtatta le az idegrendszerét esténként, és kifejezetten kellemesnek találta, ahogy a ceruzának a hegye surlódik a papíron, számára az fedte el a zavaró zúgást. De van, aki fehér zajt hallgat. Tehát egyénileg más-más hangforrás nyújthat megoldást” – mondja a doktor.

Az, hogy megtaláljuk, nekünk mi segít, különösen az alvás miatt fontos – napközben is zavaró lehet a fülzúgás, de akkor sokminden elvonhatja a figyelmünket. Este viszont csend van, nincs is annyi tennivaló, ezért felerősödik a zúgás. „Ettől nyilvánvalóan ideges lesz az illető, ami hat a szimpatikus idegrendszerre, és ez végképp összeegyeztethetetlen az alvással. Nem is a hanghatásnak van ebből a szempontból jelentősége, hiszen vonatállomás mellett lakó emberek is tudnak aludni. Nem a zúgás zárja ki az alvás képességét, hanem a hangélményhez fűződő negatív viszony. Aludni csak az az ember tud, aki nyugodt” – összegzi véleményét a Szigeti F. Judit.

Szerinte meg lehet tanulni együtt élni a fülzúgással, mint egy olyan, kellemetlen szomszéddal vagy rokonnal, akitől megtanuljuk tartani a megfelelő távolságot, így elviselhetővé válik, és akár meg is szelídülhet. A terápiás foglalkozásokon éppen ehhez kaphatunk segítséget.

 

Már követem az oldalt

X