Félni kell az E-számoktól? – Erre figyelj, ha tudatosan vásárolnál

Tudatos vásárlónak tartom magam, sőt mit több, egészségtudatosnak, ami főleg azt jelenti, hogy évek óta megnézem, milyen összetevőket tartalmaz egy-egy termék, amit a kosaramba teszek. Még a jutalomfalatok csomagolását is átnézem, amit a kutyának veszek, nehogy túl zsíros vagy cukros legyen, nem beszélve az ízfokozókról és egyebekről. Ugyanakkor nem mindig egyszerű eldönteni, mi is tesz nekünk rosszat...

Évekkel ezelőtt volt egy nagyobb hullám, amikor mintha mindenki összefogott volna az E-számok ellen, pedig nem is biztos, hogy tisztában voltak vele, mik is azok pontosan. Tudjuk róluk, hogy adalékanyagok – akkor biztos mind mesterséges, egészségtelen és káros, gondoljuk. Pedig ezt így nem lehet kijelenteni.

„Az E-számos adalékanyagok nem sorolhatók jó vagy rossz kategóriába, az egyéni preferenciák, egyéni döntések alapján lehet válogatni a polcokon lévő termékek között” – magyarázta Kis Hanga, az Univer termékfejlesztési vezetője.

Mi is az az E?

Az E-számok rendre olyan adalékanyagokat jelölnek, amelyek használatát az Európai Unió országaiban engedélyezték a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan adalékanyagok is, amelyek élelmiszerekben való használata az EU országaiban nem engedélyezett (de más országokban esetleg találkozhatunk azokkal).

Az „E” betű is erre utal, aminek a jelentése: Európa. 

„Bármely olyan anyag élelmiszer-adalékanyagnak számít, amelyet élelmiszerként önállóan általában nem fogyasztanak az emberek, valamint élelmiszerek jellemző összetevőjeként sem használnak. Ugyanakkor azért adják a termékhez gyártás vagy csomagolás közben az egyes adalékanyagokat, hogy a termék valamely minőségi vagy élelmiszerbiztonsági tulajdonságát javítsák, illetve fenntartsák azokkal” – tudtuk meg Hangától. Hozzátette: „az E-számok megítélése a köztudatban nagyon vegyes, de fontos tudni, hogy a rendeletnek megfelelően alkalmazott adalékanyagok biztonságosak”.

Az E-számos adalékanyagok között találhatók többek között színezékek, édesítőszerek, tartósítószerek, antioxidánsok, zselésítőanyagok, sűrítőanyagok és ízfokozók. Kétségtelenül félelmetesnek tűnhet, ha meglátjuk a csomagoláson, hogy az összetevők között például van E260, talán vissza is tesszük a polcra és tovább kutakodunk, pedig ha tudnánk, hogy az az ecetsav jele, és tartósítószerként vagy savanyúságot szabályozó anyagként van jelen, már nem is tűnik olyan veszélyesnek. Ahogyan az E300-as jelzésű aszkorbinsav (C-vitamin, antioxidáns), az E406-os agaragar (sűrítőanyag, zselésítőanyag, stabilizálószer), az E901-es számú méhviasz (sárga és fehér, fényezőanyag) vagy az E967-es jelzésű xilit (édesítőszer) sem.

„A likopin például a paradicsom természetes összetevője, így a paradicsom alapú szószokhoz nem alkalmazható, de más termékekben színezékként megjelenhet. Ekkor színezékként kell feltüntetni a címkén likopin megnevezéssel vagy E160d jelöléssel” – említ egy példát Hanga.

Ha valaki mégis ragaszkodik az E-számoktól mentes termékekhez, néhány éve már számukra is egyre bővülő választék található az üzletek polcain. „Az élelmiszeripar fejlődésének köszönhetően megvalósítható az olyan E-számoktól mentes termékek gyártása, amelyek a korábbiakhoz hasonlóan biztonságosak, jó minőségűek és hosszan eltarthatóak. Ezen termékek összetevői a természetben is megtalálható formában kerülnek felhasználásra” – magyarázta a szakember.

Vagyis tényleg

mindenki eldöntheti, hogy mi az, amit megenged magának és mi az, amit nem, érdemes lehet utánanézni a számok jelentésének, és annak alapján szelektálni,

hogy mit veszünk a boltban és mit hagyunk ott.

A cikket az Univer támogatta.