Divatbetegség, modernkori huncutság lenne az ételintolerancia?

Egészség

Divatbetegség, modernkori huncutság lenne az ételintolerancia?

„Glutént ne. Adalékanyagot ne. Feldolgozottat ne. Sót ne, cukrot ne. Zsírt se. Akkor csak a bor marad.” – írta ki viccesen egy ismerősöm a közösségi oldalára. Szerencsére talán ennyire nem drasztikus a helyzet, viszont valós a probléma. Ugyanis létezik laktóz, vagyis tejcukor-, tejfehérje-, glutén-, vagyis gabonafélékben található növényi fehérje, kukorica-, tojás- és cukorérzékenység vagy allergia, melyekről egyre többet hallani. De miért alakul ki, és mit lehet tenni ellene?
 

Ételintolerancia akkor alakul ki, mikor az emésztés során bizonyos ételek, illetve alapanyagok ellen szervezetünk immunrendszere IgG típusú ellenanyagot termel, és ezek a „pozitív” ételek később bonyolult reakciókon keresztül, különböző tünetek kialakulásához vezethetnek.

Azok számára, akiket nem érint egyik ilyen betegség sem, ezért nem tájékozottak ebben a témában, elsőre úgy tűnhet, ez csak valami új trend. Így egy éttermi rendelés alkalmával a pincér vagy a barátok sokszor kételkednek: valóban vagy csak divatból „gluténérzékenykedik”-e asztaltársuk? Viszont aki tényleg ételintoleranciával küzd, közel sem éli meg viccesen ezeket a helyzeteket, hát még az egészségügyi panaszokat. Merthogy az ételintolerancia különböző tüneteket okoz: gyomorégés, hányinger, hasmenés, székrekedés, puffadás, fejfájás, reflux – csak, hogy párat említsünk.

„Az a tapasztalatom, hogy mindenki tünete nagyon eltérő lehet, persze vannak szinte mindenkinél jelentkezők, úgy, mint a hascsikarás, hasmenés, ezek főleg a glutén- és a laktózérzékenységnél jellemzőek. Gyerekkorom óta szenvedek a fájdalmaktól, de csak nyolc éve tudom, hogy érzékeny vagyok a gluténra, laktózra és a tojásfehérjére” – meséli Eszter. „Úgy jöttek elő a tüneteim, hogy néhány évente begyulladt kompletten a teljes emésztőrendszerem, aztán pár évig megint nem volt semmi. Mondanom sem kell, hogy ez több napig rettentő fájdalommal járt, ráadásul teljesen felborult az emésztésem.” 

A 36 éves nő elmondása szerint, egy évtizede az orvosok még nem nagyon tudtak mit kezdeni az ilyesféle nem rendszeres és konkrét kiváltó okra nehezen visszavezethető tünetekkel, így egy természetgyógyászhoz irányították, aki vérvizsgálattal állapította meg intoleranciáit.

Csak derülne már ki, mi ez!

Mint szakértőnktől megtudtuk, bár csak becsléseink vannak, de míg az ételallergia a gyerekek nyolc százalékát, és a felnőttek hét százalékát érinti – mert sokan kinövik –, addig az ételintolerancia akár a felnőtt lakosság ötven százalékára is jellemző lehet. Nem összekeverendő tehát a kettő! Kisgyerekek esetében ételintolerancia vizsgálatot nem végeznek, mert ebben a korban még nincs kialakulva az immunrendszer.

Nehezíti az orvosok munkáját az is, hogy az ételintolerancia tünetei jellemzően az ételek elfogyasztása után órákkal vagy akár két nap elteltével is jelentkezhetnek, szemben az allergiás tünetekkel, melyek azonnal kiütköznek bőrkiütés, légszomj, vagy nyálkahártya-duzzanat formájában. Persze, ha valaki ügyesen kitapasztalja, mely ételek elfogyasztása után jelentkeznek a kellemetlen, sokszor fájdalommal járó jelenségek, akkor ha elhagyja ezeket az étrendjéből, meg is van oldva a probléma.

Általában ez mégsem ilyen egyszerű, hiszen egyszerre több összetevővel szemben is intoleráns lehet szervezetünk.

Ma már egy Angliából származó módszer alapján, egy kevés vérből – amiben az IgG antitestek szintjét mérik – akár kétszáz féle ételre is ki lehet mutatni az ételintoleranciát – mondja Dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, a több mint tízezer hazai ételintolerancia-vizsgálat tapasztalatát ismerő Endomedix Diagnosztikai Központok orvosigazgatója.  

„Nagyon fontos, hogy előbb megbizonyosodjunk róla, van-e valamilyen szervi oka a panaszoknak, mert egy nagyobb fogyás, hízás hátterében komoly betegség is állhat. Ugyanakkor számos esetről tudunk, amikor szervileg minden rendben van, mégis krónikus bőrbetegségekre, álmatlanságra, figyelemzavarra, ízületi vagy mozgásszervi fájdalmakra panaszkodik a páciens. Ebben az esetben megnézzük az ételintoleranciát és sokszor két-három ételnél is magas IgG-szintet találunk. Jó hír, hogy nincs szükség gyógyszeres kezelésre, hanem az adott ételeket egyszerűen ki kell hagyni az étrendből, és vissza sem jönnek a panaszok.” 

Civilizációs betegség?

„Egy két évvel ezelőtti felmérés alkalmával, hatezer laboratóriumi ételintolerancia-vizsgálatot összesítettünk: első helyen a tehéntej, második helyen a tojásfehérje, harmadik helyen a búza szerepelt, mint leggyakoribb intoleranciát okozó alapanyag. Ráadásul az utóbbi időben fény derült a glutén egy alkotórészére, a gliadinra való érzékenységre, az úgynevezett, nem cöliákiás lisztérzékenységre is” – árnyalja tovább a képet Takáts doktor. 

Hogy mi okozza az ételintoleranciát és hogy ez mennyire újkeletű betegség, nehéz meghatározni. Régen nem voltak olyan vizsgálati módszerek, amelyekkel ezt ki tudták mutatni, így nem elképzelhetetlen, hogy több évezrede szenvednek emberek a fent említett reakcióktól. Ezt bizonyítja Hippokratész ókori görög orvos „Az ember természetéről” című műve is, melyben a következőket írja: „...ha egy időben sokféle betegség jelentkezik, akkor kétségtelenül kinek-kinek az étrendje a baj forrása és – amint másutt már mondottam – a kezelésnek az okra kell irányulni, az étrend megváltoztatására.

Mert általában vagy teljesen, vagy legnagyobb részben, vagy legalábbis kis részben rosszul táplálkozunk...”

Sokak szerint az életünkben fokozottan jelenlévő és mindenre hatással lévő stressz, és az élelmiszeripar által előállított ízfokozók, állományjavítók, adalékanyagok, de a mozgás hiánya is negatív befolyással vannak szervezetünk kiegyensúlyozott működésére. Érdekes lehet, hogy a kétszázas étellista gyakori panaszokat okozó összetevői között szerepel a vörösmoszatból készült, semleges ízű agar-agar is. De ki eszik idehaza agar-agart? Sokan, csak nem tudnak róla!

Ez ugyanis egy, az E406 néven futó közkedvelt állagjavító, sűrítésre és zselésítésre használják.  

A lekvárok, édességek, joghurtok közkedvelt alapanyaga a magyar lakosság leggyakoribb ételintoleranciát okozó ételei között az első tízben szerepel. 

Időközben Eszter sem adta fel, elhagyta étrendjéből az ételintolerancia-vizsgálat során feltárt problémás ételeket és több mint húsz év után újra úgy érezte, hogy végre levegőt vehet, megvan a diagnózis. „Napok alatt rendbe jöttem és teljes életet élhetek végre. Ami nehéz, hogy legalább egy év kell az új étrendre való átálláshoz, hiszen az embernek meg kell szoknia az új helyzetet, át kell formálnia az étkezési szokásait, az ételek elkészítését, de még az új beszerzési helyeket is fel kell fedezni, automatikussá kell tenni.”

Ajánljuk még: 

OLVASÁS, SPORT, HORGOLÁS – MERT IGENIS FOGLALKOZNOD KELL A MENTÁLIS EGÉSZSÉGEDDEL!
NAGYANYÁINK MULTIVITAMINJA: MINDENT A GYÓGYÍTÓ FOKHAGYMÁRÓL!