Egészség

Bizonyított tény, hogy a csoki segíthet gondolkodni – mégsem érdemes kicserélni rá a friss zöldségeket

Régen tudjuk, hogy a csoki, vagyis a benne található kakaó csodás dolgokra képes.

A mostanihoz hasonló sötét, hideg időben szinte életmentő lehet hangulatjavító hatása, hiszen elősegíti a szerotonin- és a dopamintermelést, de ezenkívül jót tesz a bőrnek, mindenféle antioxidánst tartalmaz, csökkenti a koleszterinszintet, és a bőrt is képes szebbé varázsolni. Azonban nemrég az is bizonyítást nyert, hogy a kakaó még az eszünket is élesíti: konkrétan gondolkodni és emlékezni is segít. Ezért a jó tulajdonságáért pedig a benne található úgynevezett flavonolok a felelősek.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a kakaóban található flavonolok képesek az átlagos érték háromszorosára növelni az agy oxigénellátását. Egy a flavonolok áldásos hatásait kutató vizsgálat szerint a kísérletükben résztvevő alanyoknak javult a memóriája, könnyebben tudtak vizuális infirmációkat feldolgozni és más, az agyi tevékenységekkel összefüggő pozitív változásokat is meg lehetett figyelni rajtuk azután, hogy csoki formájában kakaóflavonolokat vittek be a szervezetükbe. 

A kutatók megállapításai szerint ez azért történhetett így, mert a kakaóflavonolok növelték az úgynevezett prefrontális kéreg oxigénellátását, ez pedig az agynak az a területe, ami a tervezésért, a viselkedés szabályozásáért és a döntéshozatalért felel. Az oxigénnel telített hemoglobinok aránya háromszor nagyobb volt azoknak az alanyoknak a szervezetében, akik flavonolokban gazdag kakaót fogyasztottak, mint azokéban, akik alacsony flavonoltartalmút. A kísérletben résztvevők a flavonolban gazdag kakaó fogyasztása után átlagosan tizenegy százalékkal gyorsabban oldottak meg különböző problémákat azoknál, akik nem fogyasztottak a csokis italból, vagy csak alacsony flavonoltartalmút ittak. 

Ez a pozitív hatás egyébként a nők, az alvászavarral küzdők és az idősek esetében volt a legjobban megfigyelhető, nem volt viszont jelentős azoknál, akiknek egyébként is sok oxigén volt a vérükben.

Az viszont egyszerre jó és rossz hír, hogy a kakaó és a csoki nemcsak flavonoltartalmának köszönhetően pörgeti fel az agyunkat – ugyanis sokan nem tudják, de ezeknek az édességeknek jelentős a koffeintartalma is.

Olyannyira, hogy 100 gramm édesítetlen, természetes kakaóporban nem kevesebb, mint 230 milligramm koffein található.

100 grammnyi kávébabban persze 7-szer, 8-szor ennyi van, de ettől még azoknak, akik nagyon odafigyelnek a koffeinbevitelükre, számolniuk kell ezzel a tényezővel is. És persze azzal, hogy a hozzáadott cukrok és zsírok miatt a kakaót tartalmazó édességek nemcsak az agyunk sebességét, de a testünk méretét is hajlamosak megnövelni. 

Szerencsére van olyan megoldás, amivel nem kell kétpofára tömnünk magunkba a csokit akkor sem, ha ezt az áldásos agy-gyorsító hatást szeretnénk elérni. Ahogy a fentebb említett kutatás vezetője, Catarina Randeiro magyarázza: „a flavonolokban gazdag ételek, például a szőlő, a zöld tea, az alma vagy a különféle bogyók fogyasztása segíthet minket hozzájutni azokhoz a flavonolokhoz, amik jótékonyan hatnak az agyműködésre(...) Annak semmiféle hátrányos hatása nem lehet, ha a flavonolokat friss gyümölcsökön és zöldségeken keresztül visszük be a szervezetünkbe.” Tegyünk hát így, de azért ha télen forró, habos kakaót iszunk, nyugodtan fejtsünk utána keresztrejtvényt vagy tanuljunk néhány szót idegen nyelven, és lássunk csodát! 

Nyitókép: Jonathan Pielmayer/Unsplash

Ajánljuk még:

AZ ÉV GYÓGYNÖVÉNYE LETT A FEKETE NADÁLYTŐ – TE TUDOD, MIRE (IS) JÓ A FORRASZTÓFŰ?

A MAGAS VÉRNYOMÁS CSENDES ÜZEMMÓDBAN IS JELENTKEZHET, ÚGY, AHOGY NÁLAM

EZERSZÁMRA MENTENÉ AZ ÉLETEKET, HA HOZZÁJÁRULNÁNK – MIÉRT IS HALOGATJUK A SZŰRŐVIZSGÁLATOKAT?