Azok leszünk, amit megeszünk: agyat serkentő és agyat roncsoló ételeinkről

Magzatkori fejlődésünk és az ételek kapcsolata

Florence Gignac és Dr. Jordi Júlvez kutatása rávilágított arra a nagyon fontos tudnivalóra, hogy már egészen korán, az anyaméhben hatással lehetnek elfogyasztott ételeink szellemi teljesítőképességünk lehetőségeire. Kutatásukból az derült ki, hogy azok az anyák, akik megfelelő mennyiségű diófélét esznek a terhesség alatt, magasabb IQ-val rendelkező gyermekeket hoznak a világra. Azok az édesanyák, akik terhességük első 12 hetében heti háromszor 30 gramm diófélét fogyasztottak, olyan gyermekeket hoztak a világra, akiknek mérhetően fejlettebbek voltak kognitív képességeik.

A tudósok úgy vélik, hogy a mért eredmények a diófélékben megtalálható esszenciális zsírsavaknak köszönhetők, amelyek létfontosságúak az agy fejlődéséhez. A dió, a mandula, a földimogyoró, a fenyőmag és a mogyoró hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek jobb képességekkel rendelkezzenek például a memória vagy a figyelem terén.

A gyorskaják az agyunkat is roncsolják?

A Goldsmiths londoni egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással van a gyerekek szellemi képességeire a gyorséttermi ételek fogyasztása. A kutatást négyezer, 3-5 éves gyerek bevonásával végezték. A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a friss alapanyagokból készült ételeket fogyasztó gyermekeknél pozitív hatás volt észlelhető az IQ-szint terén, míg a gyorséttermi ételeket fogyasztó gyermekek IQ-szintje látványosan elmaradt társaikétól. Dr. Sophie von Stumm, a kutatás egyik vezetője hangsúlyozta, hogy ez az eredmény fontos bizonyítéka annak, hogy az elfogyasztott tápláléknak sok köze van az intelligenciaszint alakulásához.

A vegánság és az agy

Más kutatók arra szentelik az életüket, hogy a különböző étkezési típusok agyunkra gyakorolt hatásait vizsgálják. Az egyik legérdekesebb ilyen kutatás a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem részvételével zajlott még a kilencvenes években. Az egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a vegán étkezés milyen hatással van a kognitív képességekre, és ehhez több mint 500 kenyai gyermeket figyeltek meg. Négy csoportra osztották őket, minden csoport más kiegészítő étkezésben részerült (tejet, húslevest, olajozott levest kaptak, a negyedik csoport pedig maradt a húsmentes étkezésnél). 21 hónapig folyt a vizsgálat, majd a különböző vizsgálatok elvégzése után kiderült, hogy a húslevessel hozzátáplált gyermekek számos képességben felülmúlták társaikat.

További kutatások arra jutottak, hogy a vegán életmóddal járó tápanyaghiányok vezethetnek az észlelt különbségekhez – gondoljunk csak a B12-vitaminra vagy a folsavra. E kettő esetében ugyanis bizonyítást nyert, hogy nagy hatással vannak a kognitív képességekre.

Ugyancsak a vegán életmóddal összefüggésbe hozható vashiány is okozhatja az elmaradást, ugyanis a bizonyítékok arra utalnak, hogy az agy vashiánya az élet bármely szakaszában megzavarhatja az anyagcsere-folyamatokat, és ezt követően megváltoztathatja a kognitív és viselkedési működést is. Hogy a vegánság esetén megjelenő vashiány mennyiben törvényszerű vagy nem az, azon lehetne vitatkozni, és a vegán táplálkozást folytatók valószínűleg élből meg is cáfolnák a leírtakat, egy viszont biztos: a szakmai körökben végzett kutatások arra utalnak, hogy a fent említett hiánybetegségek valós veszélyt jelenthetnek az állati eredetű ételeket kerülők körében. Tehát ha valaki a vegán életmódot választja, bármilyen okból kifolyólag, olvasson utána, milyen vitaminokat, nyomelemeket szükséges fogyasztania egészsége megőrzése érdekében! 

Mire van szüksége az agynak, hogy jól működjön?

Tápanyagok közül feltétlenül ki kell emelnünk a D-vitamin, a szelén és a jód szerepét is, vagy a talán kevésbé ismert taurint, aminek a szerepe különösen fontos az agy működésében.

A taurint az emberi szervezet nem képes elegendő mennyiségben előállítani, így azt a táplálékkal kell felvennünk. Jellemzően a húsban és a tengeri herkentyűkben van jelen természetes módon. A taurin egy aminosav, ami sejtmembránjainkon keresztül a kalcium áramlását szabályozza, illetve elősegíti a glükóz sejtekbe áramlását, ami miatt a fizikai teljesítőképesség megnövekszik, a vércukorszint pedig csökken. Emellett nyugtatólag hat az idegrendszerre, és segíti annak kiegyensúlyozott működését. Sőt: bizonyítást nyert, hogy olyan agyvédő hatása van, amely képes megakadályozni a környezeti méreganyagokhoz kapcsolódó kognitív változások legalább egy részét. 

Kevésbé kutatott, de egyre nagyobb teret kapó elem a kolin is. Egy kutatás során bizonyították, hogy azok a babák, akiknek édesanyja a terhesség utolsó trimeszterében az elegendőnek tartott kolinmennyiség kétszeresét fogyasztották, tartós kognitív előnyre tettek szert társaikhoz képest. A kolinról úgy tartják, hogy

fejleszti a tanulási készségeket, elősegíti a megfelelő agyműködést, támogatja a koncentrációt és csökkenti a fáradságérzetet.

Amikor nincs megfelelő mennyiségű kolin a szervezetünkben, az agy „kereső üzemmódra” kapcsol, és más idegsejtek sejthártyájából kezdi el azt magához venni, ilyenkor pedig gyakorlatilag más sejteket rombol le a pótlás érdekében. A kolin tehát egy kulcsfontosságú anyag, amit a megfelelő táplálkozással tudunk biztosítani. És hogy miben található meg? A teljesség igénye nélkül:

• hal,
• marhahús,
• marhamáj,
• csirkemáj,
• tojás,
• tőkehal,
• brokkoli,
• mandula,
• mogyoróvaj és
• tej

is jó választás lehet, ha kolint gyűjtenénk!

Nem meglepően az élelmiszer termelésének körülményei is fontosak. Egy nemrégiben napvilágot látott kutatás ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása növeli a munkamemóriát és az agyi munka sebességét az iskoláskorú gyermekek körében. Az úgynevezett munkamemória létfontosságú ahhoz, hogy a vizuális, verbális vagy egyéb információkat feldolgozzuk és tároljuk, és a jobb munkamemória a jobb tanuláshoz, figyelemhez és más létfontosságú eredményekhez is kapcsolódik. A kutatás vezetői szerint

a bioétrendek gazdagabbak az agy számára szükséges tápanyagokban

(például zsírsavakban, vitaminokban és antioxidánsokban), és ezek együttesen javíthatják a gyermekkori kognitív funkciókat.

És végül egy újabb kulcsszereplő: a folát. A folát a B9-vitamin természetes formája, és nem, nem ugyanaz, mint a folsav (utóbbi a szintetikus változat)! A folát hiánya bizonyítottan károsíthatja a kognitív funkciókat és az idegi jelátvitelt az agyban. A kutatók szerint a folát hiánya miatt megnőhet a homocisztein nevű aminosav termelődése, ami rongálhatja az agyi ereket, illetve megakadályozhatja a vér áramlását az agyba, ez pedig a demencia kialakulásának esélyét is jócskán megnövelheti. Az alacsony folátszint az agynak azt a részét „éhezteti”, ami a memóriáért és a tanulásért felelős, így hiánya rossz agyműködést eredményez. Érdemes tehát több folátot fogyasztanunk, amit leginkább a következő zöldségekben találhatunk meg:

• brokkoli,
• avokádó,
• okra,
• cékla,
• karfiol,
• zeller,
• spárga,
• kelbimbó,
• sárgarépa,
• sötétzöld levelű zöldségek és
• citrusfélék. 

Egyértelműen látható tehát, hogy a klasszikus mondás abszolút igaz: „az vagy, amit megeszel”. Érdemes tehát időt és energiát szánnunk étkezésünk, és főként gyermekeink étkezésének gondos összeválogatására, mert az elfogyasztott táplálék összetétele nagymértékben meghatározza életminőségünket.