Egészség

Azok leszünk, amit megeszünk: agyat serkentő és agyat roncsoló ételeinkről

A szakembereket már hosszú évek óta foglalkoztatja az étkezés és az emberi teljesítőképesség kapcsolata, illetve az elfogyasztott ételek szervezetünkre és egészségünkre gyakorolt hatása. A táplálkozástudományi kutatások egyik legizgalmasabb területe az élelmiszerek és az intelligencia kapcsolata, aminek vizsgálata az elmúlt években igencsak érdekes eredményeket hozott. Ezekből szemezgettünk.

Magzatkori fejlődésünk és az ételek kapcsolata

Florence Gignac és Dr. Jordi Júlvez kutatása rávilágított arra a nagyon fontos tudnivalóra, hogy már egészen korán, az anyaméhben hatással lehetnek elfogyasztott ételeink szellemi teljesítőképességünk lehetőségeire. Kutatásukból az derült ki, hogy azok az anyák, akik megfelelő mennyiségű diófélét esznek a terhesség alatt, magasabb IQ-val rendelkező gyermekeket hoznak a világra. Azok az édesanyák, akik terhességük első 12 hetében heti háromszor 30 gramm diófélét fogyasztottak, olyan gyermekeket hoztak a világra, akiknek mérhetően fejlettebbek voltak kognitív képességeik.

A tudósok úgy vélik, hogy a mért eredmények a diófélékben megtalálható esszenciális zsírsavaknak köszönhetők, amelyek létfontosságúak az agy fejlődéséhez. A dió, a mandula, a földimogyoró, a fenyőmag és a mogyoró hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek jobb képességekkel rendelkezzenek például a memória vagy a figyelem terén.

A gyorskaják az agyunkat is roncsolják?

A Goldsmiths londoni egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással van a gyerekek szellemi képességeire a gyorséttermi ételek fogyasztása. A kutatást négyezer, 3-5 éves gyerek bevonásával végezték. A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a friss alapanyagokból készült ételeket fogyasztó gyermekeknél pozitív hatás volt észlelhető az IQ-szint terén, míg a gyorséttermi ételeket fogyasztó gyermekek IQ-szintje látványosan elmaradt társaikétól. Dr. Sophie von Stumm, a kutatás egyik vezetője hangsúlyozta, hogy ez az eredmény fontos bizonyítéka annak, hogy az elfogyasztott tápláléknak sok köze van az intelligenciaszint alakulásához.

A vegánság és az agy

Más kutatók arra szentelik az életüket, hogy a különböző étkezési típusok agyunkra gyakorolt hatásait vizsgálják. Az egyik legérdekesebb ilyen kutatás a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem részvételével zajlott még a kilencvenes években. Az egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a vegán étkezés milyen hatással van a kognitív képességekre, és ehhez több mint 500 kenyai gyermeket figyeltek meg. Négy csoportra osztották őket, minden csoport más kiegészítő étkezésben részerült (tejet, húslevest, olajozott levest kaptak, a negyedik csoport pedig maradt a húsmentes étkezésnél). 21 hónapig folyt a vizsgálat, majd a különböző vizsgálatok elvégzése után kiderült, hogy a húslevessel hozzátáplált gyermekek számos képességben felülmúlták társaikat.

További kutatások arra jutottak, hogy a vegán életmóddal járó tápanyaghiányok vezethetnek az észlelt különbségekhez – gondoljunk csak a B12-vitaminra vagy a folsavra. E kettő esetében ugyanis bizonyítást nyert, hogy nagy hatással vannak a kognitív képességekre.

Ugyancsak a vegán életmóddal összefüggésbe hozható vashiány is okozhatja az elmaradást, ugyanis a bizonyítékok arra utalnak, hogy az agy vashiánya az élet bármely szakaszában megzavarhatja az anyagcsere-folyamatokat, és ezt követően megváltoztathatja a kognitív és viselkedési működést is. Hogy a vegánság esetén megjelenő vashiány mennyiben törvényszerű vagy nem az, azon lehetne vitatkozni, és a vegán táplálkozást folytatók valószínűleg élből meg is cáfolnák a leírtakat, egy viszont biztos: a szakmai körökben végzett kutatások arra utalnak, hogy a fent említett hiánybetegségek valós veszélyt jelenthetnek az állati eredetű ételeket kerülők körében. Tehát ha valaki a vegán életmódot választja, bármilyen okból kifolyólag, olvasson utána, milyen vitaminokat, nyomelemeket szükséges fogyasztania egészsége megőrzése érdekében! 

Mire van szüksége az agynak, hogy jól működjön?

Tápanyagok közül feltétlenül ki kell emelnünk a D-vitamin, a szelén és a jód szerepét is, vagy a talán kevésbé ismert taurint, aminek a szerepe különösen fontos az agy működésében.

A taurint az emberi szervezet nem képes elegendő mennyiségben előállítani, így azt a táplálékkal kell felvennünk. Jellemzően a húsban és a tengeri herkentyűkben van jelen természetes módon. A taurin egy aminosav, ami sejtmembránjainkon keresztül a kalcium áramlását szabályozza, illetve elősegíti a glükóz sejtekbe áramlását, ami miatt a fizikai teljesítőképesség megnövekszik, a vércukorszint pedig csökken. Emellett nyugtatólag hat az idegrendszerre, és segíti annak kiegyensúlyozott működését. Sőt: bizonyítást nyert, hogy olyan agyvédő hatása van, amely képes megakadályozni a környezeti méreganyagokhoz kapcsolódó kognitív változások legalább egy részét. 

Kevésbé kutatott, de egyre nagyobb teret kapó elem a kolin is. Egy kutatás során bizonyították, hogy azok a babák, akiknek édesanyja a terhesség utolsó trimeszterében az elegendőnek tartott kolinmennyiség kétszeresét fogyasztották, tartós kognitív előnyre tettek szert társaikhoz képest. A kolinról úgy tartják, hogy

fejleszti a tanulási készségeket, elősegíti a megfelelő agyműködést, támogatja a koncentrációt és csökkenti a fáradságérzetet.

Amikor nincs megfelelő mennyiségű kolin a szervezetünkben, az agy „kereső üzemmódra” kapcsol, és más idegsejtek sejthártyájából kezdi el azt magához venni, ilyenkor pedig gyakorlatilag más sejteket rombol le a pótlás érdekében. A kolin tehát egy kulcsfontosságú anyag, amit a megfelelő táplálkozással tudunk biztosítani. És hogy miben található meg? A teljesség igénye nélkül:

  • hal,
  • marhahús,
  • marhamáj,
  • csirkemáj,
  • tojás,
  • tőkehal,
  • brokkoli,
  • mandula,
  • mogyoróvaj és
  • tej

is jó választás lehet, ha kolint gyűjtenénk!

Nem meglepően az élelmiszer termelésének körülményei is fontosak. Egy nemrégiben napvilágot látott kutatás ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása növeli a munkamemóriát és az agyi munka sebességét az iskoláskorú gyermekek körében. Az úgynevezett munkamemória létfontosságú ahhoz, hogy a vizuális, verbális vagy egyéb információkat feldolgozzuk és tároljuk, és a jobb munkamemória a jobb tanuláshoz, figyelemhez és más létfontosságú eredményekhez is kapcsolódik. A kutatás vezetői szerint

a bioétrendek gazdagabbak az agy számára szükséges tápanyagokban

(például zsírsavakban, vitaminokban és antioxidánsokban), és ezek együttesen javíthatják a gyermekkori kognitív funkciókat.

És végül egy újabb kulcsszereplő: a folát. A folát a B9-vitamin természetes formája, és nem, nem ugyanaz, mint a folsav (utóbbi a szintetikus változat)! A folát hiánya bizonyítottan károsíthatja a kognitív funkciókat és az idegi jelátvitelt az agyban. A kutatók szerint a folát hiánya miatt megnőhet a homocisztein nevű aminosav termelődése, ami rongálhatja az agyi ereket, illetve megakadályozhatja a vér áramlását az agyba, ez pedig a demencia kialakulásának esélyét is jócskán megnövelheti. Az alacsony folátszint az agynak azt a részét „éhezteti”, ami a memóriáért és a tanulásért felelős, így hiánya rossz agyműködést eredményez. Érdemes tehát több folátot fogyasztanunk, amit leginkább a következő zöldségekben találhatunk meg:

  • brokkoli,
  • avokádó,
  • okra,
  • cékla,
  • karfiol,
  • zeller,
  • spárga,
  • kelbimbó,
  • sárgarépa,
  • sötétzöld levelű zöldségek és
  • citrusfélék. 

Egyértelműen látható tehát, hogy a klasszikus mondás abszolút igaz: „az vagy, amit megeszel”. Érdemes tehát időt és energiát szánnunk étkezésünk, és főként gyermekeink étkezésének gondos összeválogatására, mert az elfogyasztott táplálék összetétele nagymértékben meghatározza életminőségünket.

Ajánljuk még:

„Istenem, ez a gyerek éhen fog halni!” – pszichológust kérdeztünk a kisgyermekkori evészavarról

Szinte minden kisgyerekes család életében van olyan időszak, amikor felmerül, hogy nem megfelelően étkezik a csemete. Alig eszik vagy nagyon válogatós. Mi az a határ, amíg életkori sajátosságról beszélünk és mikor kell komolyabban foglalkozni a témával? Bejczi Tímea pszichológussal, szülő-csecsemő konzulenssel beszélgettem, aki tippeket is adott arra, hogyan kóstoltassunk eredményesen új ízeket a kicsikkel.

 

Már követem az oldalt

X