A hazai közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) egy kisméretű lágyszárú növény, aminek fő ismertetőjegyei a narancssárgára érő, puha bogyói egy szintén narancssárgára színesedő, jellegzetes formájú burokban. Ártéri keményfaligetekben, szárazabb lomberdőkben fordul elő, de nem egyszerű rábukkannunk, mert nem alkot tömeges csoportosulásokat.
Régebben sok helyütt szerepelt a kínálatban, de ma is találkozhatunk vele a virágárusoknál:
lampionvirágként árulják.
Fontos, hogy a közönséges zsidócseresznye alapvetően egy mérgező faj: mérgező a levele, a szára, a termést védő burok, és mérgező az éretlen termése is. Akkor mégis miért foglalkozunk vele? Azért, mert van egy része, ami megfelelő odafigyelés mellett nem okoz problémát, sőt, fogyasztása kifejezetten jó hatással van szervezetünkre. Ez nem más, mint az érett termés, a burokban levő beérett bogyó.
Fotó: 123RF
Vitamintartalma magas
Régebben köszvény, reuma és májbetegség kezelésére alkalmazták. Egészen az időszámításunk előtti ötödik századtól találkozhatunk a gyógyhatásait tárgyaló feljegyzésekkel: gyulladáscsökkentő, lázcsillapító, köhögéscsillapító és köptető hatása van, alkalmazták húgyúti fertőzések és bőrbetegségek kezelésére is. A hagyományos kínai orvoslásban az ekcéma és a sárgaság kiegészítő terápiájaként is megjelent, szilárd eleme volt az etnomedicina gyakorlatának. Minden jótékony hatása mellett ki kell emelnünk, hogy várandósoknak használata nem javasolt, ugyanis túladagolása vetélést idézhet elő!
A Plants for a Future növénylexikona szerint a zsidócseresznye termése nyersen és főzve is fogyasztható, de nem kell tőle nagy gasztronómiai élvezetet várni. Íze kesernyés, fanyar, ezért leginkább salátákhoz használják. A zsidócseresznye termése aszalható is, és a világ számos pontján levét kifacsarva, vitaminkoktélokban is alkalmazzák: főleg gyenge és vérszegény betegek erősítésére.
Fotó: 123RF
A legújabb fitokémiai vizsgálatok szerint kiváló immunerősítő, pozitív hatással van a pajzsmirigy-, illetve a szexuális és reproduktív hormonok egyensúlyára, támogatja a máj enzimjeit, és
fogyasztása remek kiegészítése lehet a rákbetegségek elleni küzdelemnek.
A kutatók úgy látják, a zsidócseresznyében még számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik, ezért folyamatos munka folyik fogyasztásának hatásvizsgálatával és alkalmazhatósági területeivel kapcsolatban. Mivel a termés hatóanyagai a feldolgozási eljárás módjának függvényében széles határok között mozognak, a szakembereknek meg kell találniuk azt a módszert, ami a lehető legtöbb hatóanyagot tudja megőrizni, a lehető legkisebb kockázat mellett.
Fotó: 123RF
De azt javaslom, hogy ha nem bizonyosodtatok meg száz százalékig abban, miszerint a begyűjteni kívánt termés érett, akkor ne kockáztassatok! Fő a biztonság. Az internetnek hála: ma már számtalan helyről biztonsággal beszerezhetőek a kivonatok és más gyógyhatású készítmények, így a zsidócseresznye hatóanyagait rejtő finomságok, étrendkiegészítők is.
Csak akkor vágjatok bele a kísérletezésbe, ha előtte alaposan tájékozódtatok, és akkor is azt javaslom, előbb hőkezeléssel készítsétek el a kívánt zsidócseresznye-étket.
Aztán gyakorlat teszi a mestert, ráadásul megtapasztaljátok, milyen hatással van szervezetetekre, és ha minden rendben van, jöhetnek a saláták és a natúr levek is.
Fotó: 123RF
Ne keverjük össze!
Pár évvel ezelőtt megjelent idehaza a közönséges zsidócseresznye külföldi rokona, a perui zsidócseresznye (angolul Goldenberry). Előszeretettel telepítik kertekbe, és termését ehetőként kínálják. Ez alapvetően meg is állja a helyét, de azt tudnunk kell, hogy a perui zsidócseresznye termése éretlenül ugyanolyan mérgező, mint hazai rokonáé. Úgyhogy csak óvatosan ezekkel a cseresznyékkel: mindig hiteles forrásból és alaposan tájékozódjatok!
Ajánljuk még: