Egészség

Alma Alzheimer-kór ellen, avagy a nagy flavonoid-mese

Terjedő népbetegség a demencia, ezért egyre több információ, és téves információ kering róla a közbeszédben. Az egyik legújabb az, hogy ha rendszeresen almát fogyasztunk, nem leszünk Alzheimer-kórosok, s ha demens eszik rendszeresen almát, akkor lassabb a betegség lefolyása az almában található flavonoid nevű anyag miatt. Ez az elgondolás ebben a formában semmiképpen sem igaz, de abban van igazság, hogy a táplálkozás reformja lassíthatja a dementálódási folyamatot.

Kezdjük az alapoktól: mi az a flavonoid, és mire jó?

A növényi élelmiszerekben nagyon gyakran előfordulnak fitokemikáliák, aminek nagyjából 9000 fajtája ismert. Ezeket az anyagokat hat alosztályba soroljuk: flavánok, flavanolok, flavanonok, flavonok, flavanonolok és flavonolok osztályába.

A különféle gyümölcsök és zöldségek különféle flavonoidokat tartalmaznak. A legnagyobb mennyiségben a bogyók, az alma, a citrusfélék, a szőlő, a spenót, a hüvelyesek, a kelkáposzta, a brokkoli, a szójabab, a hagyma, a tea, a kakaó és a bor. Mindjárt érdemes tehát megjegyezni: nem csak az almában van flavonoid!

És hogy mire jó ez az anyag? A kutatók elsősorban a flavonolok kapcsán detektáltak enyhe gyulladáscsökkentő, AChE-enzimgátló és Aβ-, illetve tau-fehérjeblokkoló szerepet, ami révén

valóban segíthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben. 

De ha alaposan megfigyeljük az elmúlt évek kutatásait (például azt a legismertebb, 2020-ban, a The American Journal of Clinical Nutrition-ben megjelent vizsgálatot, amely 20 éven át követte 3000 idős ember táplálkozási szokásait), arra jutunk, hogy valóban igaz az, hogy aki rendszeresen fogyasztott flavonolt, annál kisebb volt az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív demencia-betegségek előfordulása, vagy ha meg is jelentek, lassabb volt a lefolyásuk. Ez azonban nem indok arra, hogy a flavonolt Alzheimer-gyógyszernek találjuk. Ugyanis a vizsgálatban részt vevő emberek, akik egészségesebben táplálkoztak, eleve többet mozogtak és a stresszt is jobban feldolgozták, mint a másik csoport, így a demencia kockázatát növelő altatókat, stresszoldókat és egyéb nyugtatókat is kevésbé vették igénybe. Vagyis sok faktor együttes hatása jelent meg abban, hogy ők kevésbé lettek betegek, félrevezető volna a flavonolnak betudni minden különbséget.

Mit jelent ez? Azt, hogy valójában nem lehet eldönteni, a javulást az étkezés vagy az azt is magába foglaló, helyes életmód okozta-e. Logikusan az utóbbira kell szavaznunk, hiszen könnyen belátható: hiába eszünk mondjuk mediterrán diéta szerint, ha közben stresszes az életmódunk vagy éppen napi 8-10 órát ülünk a számítógép előtt, és egyébként sem nagyon mozgunk.  

Jelenleg nincs sem olyan gyógyszer, sem olyan természetes élelmiszer (gyümölcs vagy zöldség), amely a demenciát megakadályozza és a romboló folyamatot visszafordítja.

Nincs olyan flavonoidtartalmú gyógyszer sem, amelyet rendszeresen bevéve a demencia folyamata lassul, s az sem bizonyított, hogy a nagy mennyiségű flavonoidfogyasztásnak bármilyen általános és egyértelmű lassító szerepe lenne.

A demencia elkerülésének a leghatékonyabb módszere a test fizikai, lelki és szellemi karbantartása, s egy olyan, zöldség és gyümölcsdús táplálkozás kialakítása, amely a zsír és cukorfogyasztást jelentősen redukálja. Nem igaz tehát az a gondolat, hogy „napi 2-3 alma az Alzheimer-kórt távol tartja”, de az biztosan igaz, hogy ha aktívak vagyunk, akkor jobb az esélyünk korunk egyik legnagyobb időskori népbetegségének elkerülésére.

 

Ajánljuk még:

Baj-e, ha magunkban beszélünk ötvenéves kor felett?

Ha egy sajátos csavarral elkezdünk a saját gondolkodásunkról gondolkodni (ezt hívja a filozófia „meta” helyzetnek), nagyon hamar rájöhetünk arra, hogy folyamatos belső beszédben vagyunk önmagunkkal. Ezt az agykutatás már régen meg is magyarázta: a jobb agyfélteke által állandóan kínált érzet- és képhalmazt a bal agyfélteke valós időben rendezi, racionalizálja, s ezt egy belső, értelmes beszéddel éljük meg mindannyian a leghatékonyabban. De mi a helyzet akkor, ha idősebb emberek otthon, magukban hangosan beszélnek, vagy az utcán látunk ilyesmit?