Egészség

A nőkre másként hatnak a gyógyszerek – érdemes ezt figyelembe venni az adagolásnál

Eltérően reagálnak a gyógyszerekre a férfiak és a nők, ami természetesen meghatározhatja a kezelések eredményét és mellékhatásait is. Például az aszpirin lasabban szívódik fel a szervezetükben, illetve a fájdalomcsillapítók erősebben hatnak rájuk. Vannak tehát különbségek a nők és férfiak szervezetében, és elengedhetetlennek tűnik ezek figyelembevétele a gyógyszerek adagolásánál, csakhogy ez a mai napig sem jellemző.

Én szinte bármelyik fájdalomcsillapítóra jól reagálok, a páromra viszont kifejezetten csak kétféle tabletta hat, azokon kívül nem is kísérletezik mással, ha fejfájásról van szó: nincs két egyformán működő szervezet, ahogyan nincs két egyforma egészségi állapot sem.

De az egyéni különbségek mellett régóta tudjuk, hogy a férfiak és nők közötti fiziológiai különbségek fontos szerepet játszanak a betegségek előfordulásában és azok kimenetelében is. A statisztikai adatok szerint például

a nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki szürkehályog, depresszió, hepatitis, irritábilis bél szindróma, migrén vagy pajzsmirigy-működési zavar.

A férfiak nagyobb valószínűséggel szenvednek szívinfarktust (viszont a nők nagyobb valószínűséggel halnak meg egy éven belül az infarktust követően). Eltérés az is, hogy a számos betegségre való fokozott fogékonyság mellett a nők mégis tovább élnek, mint a férfiak.

Mindebből logikusan következik, hogy a nemekkel kapcsolatos különbségek jelentős hatással lehetnek a gyógyszeraktivitásra is, ennek ellenére sokáig nem kutatták ezeket a különbségeket, sőt, a gyógyszerkísérletekben ma sem teljesen kiegyenlített a résztvevő férfiak és a nők aránya, a régi hatóanyagok esetében pedig még inkább az előbbiek voltak többségben.

Emésztés, felszívódás, anyagcsere

Azon túl, hogy a készítmény milyen módon (szájon át, bőrön keresztül, infúzióval vagy belélegzéssel) jut a szervezetünkbe, a beteg neme is befolyásolhatja azt, milyen utat jár be a szervezetben, milyen gyorsan mozog, miként szívódik fel, hogyan oszlik szét, és milyen gyorsasággal ürül ki. Persze a felszívódást befolyásolhatják az élelmiszer-kölcsönhatások is (például a narancslé), a bélmozgás és az áthaladási idő, a bél pH-értéke és a bélflóra egészségi állapota is.

Mivel a kutatások szerint a nők kevesebb gyomorsavat termelnek, a felszívódás szempontjából savas környezetet igénylő gyógyszerek kevésbé lehetnek hatékonyak az esetükben, hacsak nem valamilyen savas itallal együtt veszik be azokat. Ezenfelül lassabb az emésztésük, mint a férfiaknak:

a bélrendszeren való áthaladás átlagosan jóval rövidebb a férfiaknál (44,8 óra), mint a nőknél (91,7 óra).

Például az aszpirinról is kiderült, hogy a felszívódása lassabb a nőknél, mint a férfiaknál, ezért nekünk tovább kell várni a kívánt hatásra.

A felszívódás különbségei vonatkoznak az alkoholfogyasztásra is: ugyanolyan koncentrációjú ital elfogyasztása után a nők véralkoholszintje magasabb lesz, mint a férfiaké. Ezt egy enzim fokozott aktivitása okozza, amely a férfiaknál gyorsabb alkohol-lebomlást eredményez. Ennek következtében alacsonyabb a nők alkoholmérgezési küszöbértéke is, valamint gyorsabban alakulhat ki náluk alkoholos májkárosodás.

Súlykülönbségek

A gyógyszerek eloszlását a szervezetben számos tényező befolyásolhatja, beleértve a testtömeg-indexet (BMI) és általában a testünk összetételét. A férfiak jellemőzen nehezebbek, magasabb a BMI-vel rendelkeznek és nagyobbak a szerveik, mint a nőknek. Ezek alapján például számos gyógyszerből kisebb adagot kellene kapniuk a nőknek, hogy elkerülhetőek legyenek az esetleges mellékhatások (és túladagolások).

A kísérletek szerint a nők jellemzően érzékenyebben reagálnak a gyógyszerekre, így a mellékhatásokra is:

50-75 százalékkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak náluk gyógyszermellékhatást, mint a férfiak esetében.

Ráadásul a nőknek nagyobb a zsírraktáruk, mint a férfiaknak. A teljes testzsír egy átlagos felnőtt férfi esetében 13,5 kilogramm, a nőknél 16,5 kilogramm (19,8 kilogramm a terhesség negyvenedik hetében). Ez a gyógyszer tulajdonságaitól függően nagyobb mennyiségű gyógyszereloszlást eredményezhet, vagyis a zsírban oldódó gyógyszerek hosszabb ideig hathatnak a nők, mint a férfiak esetében.

Megint a hormonok

Megállapították a szakemberek, hogy a hormonok befolyásolhatják többek között a fájdalom útját és mértékét, megváltoztathatják az érzékelését, és befolyásolhatják a szervezet egyes gyógyszerekre adott reakcióját. Mivel az ösztrogén lényegesen magasabb szinten van jelen a nőkben, mint a férfiakban, a nők emiatt általában

alacsonyabb fájdalomküszöbbel rendelkeznek, a különböző ingerekre fokozott fájdalmat és alacsonyabb fájdalomtűrést jeleznek.

Azt gondolnánk tehát, hogy nagyobb adagra van szükségük, de eközben a kutatók azt is megfigyelték, hogy a nők az egyes készítményekre nagyobb fájdalomcsillapító válasszal reagálnak, például az egyenértékű fájdalomcsillapítás eléréséhez a férfiaknak 30-40 százalékkal nagyobb adag morfiumra van szükségük. A hormonok befolyásoló erejét ezenfelül a terhes, valamint a változó korban lévő nők gyógyszeres kezelése esetében is figyelembe kellene venni.

Egyéni eltérések is vannak

A két folyamat, az anyagcsere és a kiválasztás, külön-külön és együtt is felelősek a gyógyszer inaktiválásáért: ezek nélkül a gyógyszerek folyamatosan keringenének testünkben, különféle receptorokhoz kötődnének, és megszakítanák a fontos élettani folyamatokat. Tehát fontos, hogy kiválasztódjanak a szervezetünkből, ami a vesén, májon vagy tüdőn keresztül valósul meg: a gyógyszerek verejtékkel, könnyekkel, anyatejjel, kilélegzett levegővel ürülhetnek ki a szervezetből, de a leggyakoribb út a széklettel és a vizelettel való távozás.

Mivel az anyagcsere-folyamatok gyorsabban lezajlanak a férfiaknál, bizonyos gyógyszerek hamarabb ürülnek ki a szervezetükből. Alapvető fontosságú, hogy figyelembe vegyük ezeket az adagolásnál, ha ugyanis egy altató még másnap is hat, az például befolyásolhatja a reakcióidőt az autóvezetésnél. Emellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy mindez nemcsak a nemtől függ, a magasság, a testsúly, a testfelület és -összetétel is befolyásolhatja. 

Utólag derül ki

A legtöbb gyógyszer adagolását férfiakra állították be: a kísérletekben ugyanis nagyobb arányban szerepelnek, mint a nők. Ennek több oka is van, valaha úgy gondolták, hogy a női hormonok változékonysága befolyásolhatja az eredményeket, míg újabban a szülőképes korú nőket óvatosabban vonják be az esetleges későbbi magzatkárosodás okán.

Tehát a nemek közötti különbségekre vonatkozó adatokat többnyire utólagos elemzésekkel nyerik, ezért a levonható következtetések korlátozottak.

Jó példa a feltételezhető eltérések nem kis mértékére, hogy az Egyesült Államokban a zolpidem hatóanyagú Ambien adagolására 2013 új ajánlást tettek közzé, és eszerint a nőknek csak feleannyi dózisra van szüksége, mint a férfiaknak. De a legtöbb gyógyszer esetében nincsenek ilyen ajánlások, ha valamiyen mértékben vannak is, az orvosok ritkán tudnak róluk. 

Ajánljuk még:

Mi mindenre hat a bélflóránk, és mi árthat neki?

Az egészség a vastagbélben kezdődik – ezt a mondatot leginkább a helyes táplálkozás vonatkozásában szoktuk emlegetni, de többféle kontextusban is igaz. A bélflóránk egészségétől függ ugyanis a gyógyulásunk is, pontosabban az egyes betegségekre szedett gyógyszerek hatékonysága, továbbá az immunválaszunk. Eközben viszont nemcsak az antibiotikumok, hanem más gyógyszerek is képesek károsítani. Segítenek-e a probiotikumos készítmények?