A parlamenti választások alkalmával a Magyar Kerékpárosklub kérdéssort intézett a Tisza-párt vezetőihez, azt tudakolva, hogy miként gondolkodnak a hazai kerékpározás egészéről, és hogyan kívánják fejleszteni a bringás infrastruktúrát. A Tiszától érkezett válaszokat mi is közreadjuk, hiszen az minden magyar bringás számára érdekes és fontos lesz a jövőben.
A kormányváltás egyik fő momentuma az, hogy végre mindannyian világos képet kaphassunk az ország állapotáról. A gazdaság valós helyzete, az eladósodás mértéke, a tények talaján álló energiabiztonság, az emberek mindennapi életét érintő problémák kezelésének lehetőségei mind a kerékpáros fejlesztések elé sorolandóak érthető okokból. Bízunk benne, hogy a Tisza párt válaszában összefoglalt elképzelések mihamarabb a megvalósítás fázisába léphetnek.
A Magyar Kerékpárosklub által a Facebook-on közzétett szöveget változtatás nélkül közöljük.
“A TISZA számára már megalakulásától kezdve teljesen egyértelmű volt, hogy a kerékpáros közlekedés támogatása egyszerre szolgálja a klímavédelmet és a tisztább, élhetőbb városok megteremtését. A Fővárosi Közgyűlésben szerzett tapasztalataink is megerősítették, hogy a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a legköltséghatékonyabb közlekedéspolitikai beruházások közé tartozik. A rövid városi utaknál a kerékpár valós alternatívát jelent, amely időt és energiát takarít meg a mindennapokban. A biciklis közlekedés erősítése továbbá csökkenti a dugókat, így gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a mindennapi közlekedést, emellett élhetőbb köztereket hoz létre.
A rendszeres kerékpározás hozzájárul az egészségesebb társadalomhoz, és hosszú távon csökkenti az egészségügyi kiadásokat. Az is teljesen egyértelmű, hogy a kerékpárosbarát városok gazdaságilag is erősebbek, mert élénkebb helyi kereskedelmet és szolgáltatásokat generálnak: a modern, fenntartható közlekedési rendszer fontos eleme a kerékpár, amely növeli a városok versenyképességét. A kerékpáros közlekedés fejlesztése szervesen illeszkedik a közösségi közlekedéshez, és együtt egy korszerű mobilitási rendszert alkotnak.
A társadalmi igény egyértelmű: egyre többen szeretnének biztonságosan és kényelmesen kerékpárral közlekedni. Ennek megfelelően a működő és emberséges Magyarország alapjai című programunkban hitet tettünk amellett, hogy megvalósítjuk a Nemzeti Kerékpáros Stratégia céljait és irányelveit.
A megküldött kérdések alapvetően konkrét beruházásokkal kapcsolatosak. Ezek adott esetben évtizedes adósságai a magyar államnak, amelyek kapcsán sokszor egyetlen kapavágás sem történt. A jelenlegi kormány öröksége jobb esetben lepusztult, elhanyagolt, rosszabb esetben pedig meg sem épült infrastruktúra. Sajnos nem lehet kétségünk afelől sem, hogy az Orbán-kormány kifosztott államkasszát fog hagyni a TISZA kormányára. A TISZA ezzel szemben a pazarlás, a lopás, a korrupció megszüntetésével, illetve az uniós források hazahozatalával meg fogja teremteni a lehetőséget az ország újjáépítésére – a kerékpáros infrastruktúra területén is.
MAGYAR KERÉKPÁROSKLUB: Mikor készül el a 20 éve épülő EuroVelo 6 kerékpárút magyarországi szakasza?
TISZA: Ütemezetten, EU-s források függvényében fog a megvalósítás folytatódni. A célunk egy olyan összefüggő, magas színvonalú hálózat kialakítása, amely egyszerre szolgálja a mindennapi közlekedést és a turizmust. A fejlesztéseknél a források hatékony felhasználását és a hosszú távú fenntarthatóságot tartjuk szem előtt.
MK: Mikor lesz teljes, jó minőségű és biztonságos a Balatonkör?
TISZA: Célunk a balatoni egészéves turizmus, valamint a helyi hivatásforgalmi célú kerékpározás feltételeinek javítása, az útfelújítási programban kerékpárutak is szerepelni fognak. A Balaton-kör egyes elemei a kiépítéskori szabványoknak megfelelően létesültek, mára elavultak, ezeket ütemezetten fogjuk fejleszteni. A Balaton térségében olyan komplex közlekedési és turisztikai szemléletet képviselünk, amelyben a kerékpár nem kiegészítő, hanem meghatározó elem. A fejlesztések során a biztonság, a minőség és a használhatóság egységét tartjuk irányadónak.
MK: Mikorra épül ki az EuroVelo 14 hazai szakasza?
TISZA: Nem tudunk konkrét dátumot meghatározni, a rendelkezésre álló források függvénye. Azon leszünk, hogy minél hamarabb. A cél egy olyan nemzetközi szinten is versenyképes útvonal létrehozása, amely erősíti Magyarország bekapcsolódását az európai kerékpáros hálózatba. A megvalósítás során az összehangolt tervezést és a fokozatos előrehaladást tartjuk kulcsfontosságúnak.
MK: Hány százalékot fordítanak a közlekedési kiadásokból kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére és karbantartására?
TISZA: A költségvetési irányszámokban útnormatíva és üzemeltetés-fejlesztési sorok szerepelnek, ezek pontosítása, a feladatlista összeállítása folyamatos munka. Konkrét arányszámot nem tudunk meghatározni jelenleg, ugyanis a kerékpáros infrastruktúra döntő része nem különül el a közúti közlekedés más fajtáitól, a teljesen önálló létesítmények aránya elenyésző. A megközelítésünk lényege, hogy a kerékpáros szempontok ne elkülönülten, hanem a teljes közlekedési rendszer részeként jelenjenek meg. Így biztosítható, hogy minden fejlesztésnél érvényesüljenek a biztonsági és használhatósági szempontok.
MK: Milyen nagyságrendű forrást nyitnak meg a kerékpáros közlekedésért tenni kívánó települések számára?
TISZA: Célunk az egyedi támogatásokra épülő finanszírozás arányának csökkentése, és a normatív rendszer fejlesztése. A korszerű forgalmi rend alá tartozó úthálózatokra, pl. forgalomcsillapítás, gyalogos utca, stb. emelt normatíva meghatározását vizsgáljuk. A hangsúlyt a kiszámítható, átlátható és szakmailag megalapozott forráselosztásra helyezzük, amely valódi mozgásteret ad a településeknek. Ezzel ösztönözhető a helyi szintű kezdeményezés és a hosszú távon fenntartható fejlesztés.
MK: Milyen szabályozási és épített környezet biztosítja, hogy a közlekedők akkor is biztonságban legyenek, amikor kerékpárral indulnak útnak?
TISZA: A KRESZ és a közúti közlekedés tervezésére, kezelésére, üzemeltetésére vonatkozó más jogszabályok ütemezett korszerűsítése kiemelt célunk. A szabályozás és az infrastruktúra fejlesztését egységben kezeljük, hiszen a biztonság nemcsak jogszabályi, hanem tervezési és üzemeltetési kérdés is. Olyan közlekedési környezet kialakítására törekszünk, amely minden közlekedő számára kiszámítható és biztonságos.
MK: Milyen források és szemléletformáló programok révén ösztönöznék a kerékpáros közlekedés terjedését?
TISZA: Megítélésünk szerint a Nemzeti Kerékpáros Stratégiában meghatározott intézkedések mentén lehet ezt a munkát a leggyorsabban megkezdeni, kiemelt, közvetlen cselekvési lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak. A szemléletformálásban a partnerséget és a helyi közösségek bevonását tartjuk kulcsfontosságúnak. A cél egy olyan közlekedési kultúra erősítése, amelyben a kerékpározás természetes és széles körben elfogadott választás."
Rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatjátok.
Teljesítménytúrára készülsz? Méz lesz nálad?
És milyen színű?
