Kincskereső túra a Zsámbéki-medencében

Talán nem csak számomra csengethet ismerősen az a nézet, hogyha utazok, akkor minél messzebb, és minél másabb táj legyen az úti cél, mint az a környék, ahol élek. Ez egy születése óta budapesti lakos tollából talán furcsán hangozhat, hiszen maga a főváros és térsége is ezernyi kincset rejt, mégis sokáig tartottam magamat a fent említett elveimhez.

Az utóbbi években azonban egyre több tematikus utat szervezek magamnak Budapest környékén, s bizonyos helyszínek szépségén, valamint turisztikai lehetőségein olykor magam is meglepődöm. Pontosan ilyen volt egy nem oly rég bejárt utam a Zsámbéki-medencében és annak szűkebb térségében, ahová azóta is visszavágyom.

Kilátás a Zsámbéki-hegy oldalából a Zsámbéki-medence és a Budai-hegység irányába – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái

Szeretek olyan tematikus túrákat összeállítani, amelyekben szerepel természeti gyalogtúra, történelmi helyszínek felkutatása, múzeum vagy kiállítóhely és persze valamilyen hagyományos, helyi érték, amely tartozhat akár a gasztronómiához, akár a folklórhoz. Ez alapján választottam ki a fővárosunktól nyugatra, a Zsámbéki-medencében és környékén található helyszínek és érdekességek közül a pátyi pincesort, Zsámbékot, Tök települést, a gyönyörűséges Epöl-sziklát és a magával ragadó bajnai bányatavat.

Biztos vagyok benne, hogy sokak számára ismerős, esetleg sokszor látogatott útvonal lesz, de bízom abban, hogy a hozzám hasonló nézeteket vallók számára tudok újdonságokat is ajánlani.

Kilátás a Zsámbéki-hegy oldalából a Zsámbéki-medence és a Budai-hegység irányába – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái 

A térség előnye, hogy Budapestről igazán könnyen, rövid idő alatt érhető el, akár autót, akár buszt választunk közlekedési eszközként. Már maga az utazás is nagyszerű látvánnyal kecsegtet, mivel a főváros határát átlépve a Budai-hegyek, az Etyeki-dombvidék és a Duna menti síkság triója kísér.

Mint gyermekét óvó édesanya, úgy védelmezik ezt a tájat a Budai-hegyek is: míg a Széchenyi-hegy, a Budaörsi Kopárok vagy a Kopasz-hegy kéklő sziluettet mutat mellettünk, addig az előttünk álló dombok lankáin télen mélybarna szántók, tavasszal virágzó táblák vagy szellő fújta legelők nyugalmas tája vár.

Ez a vidék a Békás-patak völgye, vagyis a Zsámbéki-medence, mely a Budai-hegyek, a Gerecse és a Pilis földrajzi határvonala.

A pátyi pincesor, a Zsámbéki-medence egyik legegységesebben megmaradt pincesora – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái 

A túra első állomása Páty község, s legvonzóbb látványossága a 222 méter magasságú Pince-hegy oldalában található, több lépcsőből álló pincesor, melynek legtöbb pincéje az 1800-as évek első felében épült.

Ez a Zsámbéki-medence egyik legegységesebben megmaradt pincesora.

A pincefalvak.hu szerint megkülönböztetünk pincesort, pincefalut és pincehegyet, a pátyi ez utóbbi fogalomkörbe tartozik: „Ez a kategória a sok helyen „szőlőhegyként” nevezett olyan térség, ahol akár több száz pince is áll, de a présházak, pincék laza hálózatot, heterogén struktúrát alkotnak. A présházak néhol ugyan hosszabb-rövidebb szakaszon pincesorokat képeznek, de a terület egészére inkább a présházak elszórtsága jellemző. Hagyományosan is pincehegyként, szőlőhegyként élnek a köztudatban, ott is, ahol hegynek nyomát sem látni. Mára egyes esetekben településrészekké is váltak. Többnyire színes, mozgalmas, helyenként több négyzetkilométeres területek.”

A pátyi pincesor – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái 

A kétszáznál is több pincéből álló pátyi pincehálózat napjainkban reneszánszát éli: egyre több ajtóról kerül le az „eladó” felirat. Az erdős, ligetes környezet, valamint az igényesen kialakított, ódon présházak és pincék, s azoknak borai, valamint a hangulatos előkertek nyugalma egyre több látogatót csalogatnak ide, nem csak a térségből, de távolabbi régiókból is. A kirándulók egyénileg is végigjárhatják a pincehegy kacskaringós utcácskáit, ezt informatív táblák segítik a helyszínen, ám egyre több helyi rendezvényen, szervezett programon is részt lehet venni.

Nem csak a rövidebb séták kedvelői számára vonzó ez a helyszín: a pátyi pincesor a hosszabb túrákra indulóknak is kiváló kezdőpont lehet. 

A Szent Jakab Zarándokút ikonikus jelzéséhez csatlakozva Makkosmáriáig, az abból kiágazó zöld háromszög jelzésen pedig egészen a Nagy-Kopaszig eltúrázhatunk.

A Zsámbék felett elterülő kis fennsík, peremén a fenyvesekkel – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái 

A barangolás következő állomása a Zsámbéki-medence névadó városa, Zsámbék, ahová Pátyról nem csak járművekkel, de akár gyalog is eljuthatunk. Sportértéke minden bizonnyal így van igazán, ám ha minél több látnivalót szeretnénk becserkészni, érdemes a korábban említett módok valamelyikével, autóval vagy menetrend szerinti járattal tovább utazni.

Zsámbék igazi gyöngyszem, ahol egyszerre ejt rabul a természet, a történelem és az építészet világa.

A város nevét említve bizonyára mindenkinek a híres premontrei kolostor romjai jutnak eszébe, melyet természetesen nem szabad kihagyni a látnivalók sorából, ám van itt kastély, lámpamúzeum, homokszobor, pincesor, kilátóhely, tájház, varázslatos terek és parkok, de még helyi jelentőségű természetvédelmi terület is számos látnivalóval, növény- és földrajzi különlegességgel, melyek felfedezése akár egy teljes napot is kitölthet.

A zsámbéki romtemplom – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái 

Célszerű a zsámbéki látogatást a Magyar utcában (főúton) található Lámpamúzeummal kezdeni, mely 1971-ben nyitotta meg kapuit, és kiemelt különlegessége, hogy

ez volt Európa legelső lámpamúzeuma.

Az intézmény Borus Ferenc rendkívül gazdag magángyűjteményéből jött létre, aki hosszú évtizedeken át szenvedéllyel gyűjtötte össze a világ különböző tájairól származó lámpákat és világítóeszközöket.

A lámpamúzeumban – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái 

A sajátos tárlat megtekintése után javasolt átsétálni a 2-3 utcával távolabb található Szent Vendel Domborműves Népi Lakóházhoz (Sváb tájházhoz), amely 1740-es évekből származik, Melchior Keller gazdag sváb állattenyésztő nevét jegyezve, aki az első betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A szobákban a kézzel festett, vagy különleges technikával készült bútorok a sváb népművészetet és a régi zsámbéki életet, jelképvilágot idézik.

Innen a központ felé haladva megérkezünk a Zichy Miklós térre, ahol a város képét jelentősen meghatározó, már távolról is jól látható, ma oktatási intézményként működő Zichy kastély épülete áll. Itt csodálhatjuk meg egyúttal Monostori Ferenc 2024-ben készített, Jézus Krisztust ábrázoló homokszobrát is.

Jézus Krisztus homokszobra: Monostori Ferenc alkotása – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái  

A séta további szakaszában keresztezzük a Zárdakertet, mely talán tavasszal a legszebb, de minden évszakban meg van a sajátos romantikája. Az egykor imáktól, fohászoktól hangos kertet mára a város legbékésebb, legcsendesebb szigetének tartják, melyben a fákon, cserjéken, virágokon túl a vízi világ is szerepet kap. A parkban található tavat és kis vízfolyást s szomszédos Török-kút vize táplálja, mely szintén évszázados történelmi jelentőséggel bír.

Romantikus környezet a Zárdakertben – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái  

A Zárdakerttől a Benedek utcán át indulunk meg a Nyakas-kő/Nyakas-hegy helyi védettség alatt álló természeti terület felé. Itt gyönyörű utcakép kíséri lépteinket, melyet a romtemplom házak fölé magasodó, tekintélyparancsoló képe színesít, valamint a térségi bortermelésre utaló jeleket, eszközöket is láthatunk. A sárga sáv turistajelzést követve érjük el a romtemplom kertjét, majd a temető mellett balra fordulva, hobbitelkek, nyaralók, présházak között kezdjük meg kapaszkodónkat a Zsámbéki-hegy oldalában. Mivel a román-gótikus templom közismert hazai látnivaló, így a történetét most nem mutatnám be, ám ha valaki még nem látta testközelből, semmiképpen se hagyja ki.

A Zichy-kastély – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái  

Rövidebb, de izzasztó emelkedőt követve érjük el a Zsámbéki-hegy oldalában, közel 300 méterrel a tenger szintje felett magasodó, látványos fennsíkot, ahol vegetatív időszakban gazdag növényvilág fogad. A kökénycserjékkel, galagonyabokrokkal, fenyvesekkel körbe ölelt, tavasztól vadvirágoktól színlő plató szélén álló kettős kereszttől bámulatos panoráma élvezői lehetünk: lábunk alatt Zsámbék és a Zsámbéki-medence, tőlünk délre a Duna menti síkság, előttünk, keletre a Budai-hegység és a Biatorbágy és Etyek környéki dombok szelíd vidéke, északra pedig a Pilis térsége.

A különleges természeti perspektívák kedvelői számára bátran ajánlom, hogy ne csak nappal, hanem akár éjszaka, vagy hajnalban is látogassanak el ide,

hiszen páratlan élményt kínál egy innen átélt napkelte vagy az éjjeli fények látványa.

Panoráma a kettős kereszttől kelet felé – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái   

A túrát folytatva, továbbra is a sárga sáv jelzést követve akár egészen a környék népszerű természeti úti céljáig, a 319 méter magas Nyakas-hegyig/Nyakas-tetőig is eljuthatunk, mely a kettős kereszttől mintegy 5 kilométerre magasodik. Ettől hamarabb, a sárga sáv és a zöld szőlő jelzés kereszteződésében ez utóbbira térve kanyarodhatunk vissza a városba. Ám mielőtt visszatérünk a központba, érdemes még útba ejteni a szintén látványos Szuszogó pincesort.

Zsámbékot magunk mögött hagyva még érdemes kitérőt tenni a várossal „össze nőtt” Tök község határában álló pusztatemplomhoz, melyet a helyi köznyelv „rossztemplomnak” is nevez.

A „Rossztemplom” Tök határában – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái   

A Zsámbéki-medencében, a hegyek bölcsőjében nyugvó templomot a 13. században építhették, bár a fennmaradt, igen csekély írásos emlékek birtokában keveset tudni róla. Alaprajzát tekintve megállapítható, hogy az egyperiódusú épület keletelt, a késő román kori falusi templomok sorába tartozik. Falazata igazán változatos összetételű, a helyben fellehető alapanyagok találhatók meg benne, mint például durva mészkő, forrásvízi mészkő, homokkő, néhol breccsa. A 2000-es években régészeti feltáráson és felújításon esett át, mellyel sikerült megállítani a romok tovább pusztulásának folyamatát, majd nem oly régen, 2022-ben újabb állagmegóvást végeztek el rajta, valamint környezete és megközelítési lehetőségei is megújultak.

Szomszédságában halad el a Mária-út, melyen túrázva akár a zsámbéki romtemplom és Budajenő, Telki települések szakrális értékei is összeköthetők.

A „Rossztemplom” Tök határában – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái

Zsámbék után – földrajzilag már kilépve a Zsámbéki-medencéből – Szomor és Bajna településeken átutazva érkezünk meg Epölbe, pontosabban Epöl határába, ahol a minden évszakban varázslatos Epöl-sziklát vesszük célkeresztbe, mely – szerintem – a környék egyik legszebb földrajzi és természeti pontja. Legkönnyebben Epöl keleti határában, a Vörös-hegyi-patak mellett található parkolóból, jelzetlen, de térkép segítségével (és a célirány szem előtt tartásával) eltéveszthetetlen úton, rövid, de izzasztó túrával érhetjük el a 315 méter magas sziklacsoport csúcsát, ahová a káprázatos panoráma és a tavasztól késő őszig igen gazdag növényvilág miatt mindenképpen megéri felkapaszkodni.

Az Epöl-szikla látképe a parkolóból – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái

Átszelve a Szarkabereki-földeket, meredeken emelkedik az utunk felfelé, azonban az egyre látványosabb kilátás kárpótol az elveszített izzadságcseppekért. Körülbelül 20-30 perces intenzív mászás után, a sziklameredély csúcsára érve lebilincselő panoráma fogad:

az egész napos kirándulás ékkövének nevezném ezt a helyszínt. 

A 360 fokos körkilátásnak köszönhetően a Budai-hegyek, a Zsámbéki-medence mélyedése, a Pilis és a Gerecse (középpontban a Nagy-Gerecsével) is kiválóan látszik, ha pedig napfényes időjáráshoz van szerencsénk, a látottakat az Epöl-hegy hófehér szikláinak „csillogása” is emeli. Túrázóknak, gyógynövény-gyűjtőknek, fotósoknak, csend-helyek szerelmeseinek, napkelte-és naplemente vadászoknak, egyúttal minden természetbarátnak kiváló választás ez a kilátóhely, melyet nem csak egy ilyen térségi kirándulás, de akár egy hosszabb, önálló, egész napos túra során is felkereshetünk. Felfésülve útvonalunkra további természeti látnivalókat a környékből, többek között a Palkó-hegyet, a Sárisápi-sziklát, a Babál-barlangot, a Sápi-erdőt vagy a Nagysápi-árok környékét.

Panoráma az Epöl-szikláról, középpontban a Nagy-Gerecse – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái

Ha még bírjuk befogadóképességgel a helyi értékek vadászatát, a nap végén megéri ellátogatni a Bajna határában található bányatóhoz, mely kellemes és egyben csodás levezetése lehet az átélt élmények sorozatának. Bajna délnyugati határában, a Pap-földek szomszédságában található dülőúton indulunk nyugatra, majd hamarosan elérjük a hajdani szénbánya meddőjének fenekén nyugvó különleges tavacskát, melyet a horgászok is dicsérnek.

A bajnai bányató – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái

Hirtelen mélyülése, helyenként a 10 métert is meghaladó mélysége miatt a tó nem veszélytelen, így még a környékén is óvatosan, körültekintően célszerű közlekedni. Az acélosan kékellő, kristálytiszta víz szépsége, a környék gazdag élővilága, a terület csendje és nyugalma véleményem szerint kiváló zárása egy ilyen élményekben, számos természeti és történelmi értékben gazdag hazai barangolásnak, mely újfent bebizonyítja, hogy nem minden esetben szükséges messzi vidékekre utazni ahhoz, hogy megannyi csodával gazdagodjon a bakancslistánk.

Az utazástervezéshez és a túrákon való könnyed tájékozódáshoz, valamint a földrajzi nevek ismeretéhez az ingyenesen letölthető Locus Map Lite alkalmazás volt segítségemre.

Nyitókép: Páty településképe, háttérben a Budai-hegység – Fotó: Demecs Norbert / Demecs Norbi túrái