„A középkori Magyarország históriájában kiemelkedő szerepet betöltő Báthori család eredete az 1043-46 között az országba telepedett népes Gut-Keled nemzetséghez nyúlik vissza. A majadi főágból származó Bereck, a család megalapítója, 1279-ben IV. László királytól adományként kapja Bátor birtokát. Ettől kezdve Nyírbátor és a Báthori család története szorosan összekapcsolódott: ahogy nőtt a Báthori család politikai, gazdasági hatalma, úgy lett egyre jelentősebb mezőváros Nyírbátor is”- olvashatjuk a vár történetét bemutató oldalon. https://bathorivarkastely.hu/tortenet
A Báthori Panoptikum ennek a történetnek ás a mélyére: az egész kiállítás egy időutazás, ami a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit eleveníti meg. Összesen negyvenöt életnagyságú figura jeleníti meg a múltat: több neves történelmi személyiség és a család hírhedt tagjai is megismerhetőek.
A Kenyérmezei csatát elénk táró alkotás Báthori István csata előtti fogadalmáról regél, aki megfogadta, hogy ha Isten győzelemre segíti a keresztény magyar harcosok fegyvereit, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátor városában. A győzelem után betartotta szavát, és két templomot is építtetett: az egyik a mai református, a másik a mai minorita templom.
1549. szeptember 8-án Fráter György és Ferdinánd király megbízottjai itt írták alá az Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését kimondó szerződést, amelyet bátori egyezménynek is neveznek. A Panoptikumban a tárgyalás pillanatait idézhetjük fel, ahogyan a történelmi Magyarország térképénél Báthori András, Fráter György és Salm Miklós tanácskoznak.
Talán nincs olyan, aki ne ismerné a hírhedt Báthori Erzsébetet, akinek legendája szerint fiatalságát és szépségét annak köszönhette, hogy szolgálóleányainak vérében fürdött. Hogy ez mennyire volt így, az bizony örök rejtély marad, a történészek egy része szerint ugyanis a vádak teljes egészében koholmányok. Az Erzsébet ártatlanságában hívők szerint Thurzó György a vagyon megszerzésének reményében tartóztatta le, és vádja, miszerint Erzsébet hatszáznál is több lány életét oltotta ki, csak eszköz volt a gazdagság elérésében. A kiállításon Erzsébet mellett vádlói, II. Mátyás és Thurzó György is helyet kaptak az alkotáson, amelynek hátterében a hírhedté vált vérfürdő képei is láthatók.
Báthori Gábor erdélyi fejedelem halálával kihalt a nemesi család, ami után Bátor a Rákóczi családhoz kerül, a 18. században pedig a Károlyi családé lett. A kastélyt igencsak elhanyagolták: a 18. századra már erősen romos állapotba került, ekkor az épület még használható részeiben magtárat hoztak létre. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben nyilvánította műemlékké a megmaradt épületrészeket- ezeket 2006-ban felújították.
A megújult épületben valóban megelevenedik a történelem, és a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki megtalálja a saját kapcsolódási lehetőségeit. A várkastélyt végigjárva ugyanis számos érdekességet fedezhetünk fel: a pincében lévő Kőtárban a feltárt faltöredékeket tekinthetjük meg, a felsőbb szinteken pedig a várkastély állandó kiállítása és a panoptikum érhetők el- nem mellesleg a vár környezete is kellemes: az épület körül egy gondozott park várja a megpihenni vágyókat.
Képek: wikipedia,123rf
