Talán a legtöbben Rákóczi-várként ismerik a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotását, a Sárospatakon helyet kapó történelmi emléket - de az sem kizárt, hogy egyik bankjegyünkről lehet ismerős híressé vált várunk.
Ha megfordítjuk legkisebb papír címletünket, akkor elénk tárul annak a sárospataki várnak a képe, amely egykoron a hatalmas Rákóczi-birtok része volt, és amelyet 1534 és 1542 között Perényi Péter építtetett. A korabeli épületet 1573-ban zálogbirtokként a Dobó család kapta meg, 1605-ben Bocskaié lett, majd 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként vált a Rákóczi-birtok részévé.
A vár történetének legjelentősebb építkezései is hozzájuk köthetők, Zsuzsanna ugyanis komoly építtetésbe kezdett férjével, I. Rákóczi Györggyel. 1617-ben a várkastély keleti szárnyára egy emeletet húztak, 1628-ban elkészült az új-bástya, megerősítették a templom északi falát, majd 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet építettek. 1647-ben elkészült a Lorántffy-loggia, 1656-ban pedig a Vörös-toronyra egy új szintet emeltek, sarkain négy őrtoronnyal.
A vár számos fontos történelmi esemény helyszínéül is szolgált: 1670-ben itt robbant ki a Wesselényi-összeesküvés felkelése, 1702-ben a császáriak a külső várat felrobbantották, 1703-ban Rákóczi kurucai foglalták el, leégett a várkastély, majd 1708-ban a vezérlő fejedelem ide hívatta össze az országgyűlést. Sajnos a szabadságharc leverése után az osztrák-német birtokosok uralták a várat, akik a 18–19. században erősen át is építették azt.
A várban 1997 és 2003 között egy nagy rekonstrukciós projekt keretében több mint 855 négyzetméteren új, állandó kiállítás nyílt "Rákócziak dicső kora" címmel. Megismerhetjük a Rákóczi-család történetét, a Rákócziak szabadságküzdelmeit, a szabadságharcot, a száműzetést, és a 16-19. századi várkastélyi mindennapokat is.
Betekintést nyerhetünk a Rákócziak nevéhez köthető ágyúöntő műhelyek egykori mindennapjaiba is, amiről így írnak a kiállítás oldalán: „A 17. században elterjedt, a lángkemencék típusába sorolható műhely 1631-től 1648-ig működött. Jelen ismereteink szerint Sárospatakon 80 ágyút öntöttek, legnagyobb számban a mezei, vagy tábori ágyúk kategóriába sorolhatókat."
A magyar nemzeti örökség részeként bejegyzett vár ad otthont a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának. Az ehhez kapcsolódó fejlesztési projektek teszik lehetővé, hogy a hely, és a várat híressé tevő család történetének egyre több részletét megismerjük. A múzeum szabadon látogatható, de a Vörös-toronyba csak vezetéssel juthatunk fel, ezért érdemes utazásunk előtt tájékozódni.
És ha hosszabb kirándulást tervezünk, akkor a közeli Borsi és Kassa városa sincs messze. A két település és a Rákócziak kapcsolatáról itt olvashatnak.
