Mindenki másképp csinálja: te hogy szoktál munka után kikapcsolódni?

Három dolog van, amit munka után szívesen csinálok, ha szeretnék egy kicsit kikapcsolódni. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb, hogy hazaérve és a bringámat betolva a helyére, elkezdek játszani a kutyával. Labdázunk, sétálunk, versenyt futunk (bár ő mindig csal és bevág elém cikcakkban), de már egy alapos simogatás, dögönyözés is jólesik: neki meg pláne! A másik a sport: tekerek egy kört valamerre, vagy lecserélem a szandált a futócipőre, esetleg keresek valami jó kis kardiót, és hajrá! Végül, de semmiképp sem utolsósorban a párommal való közös program is segít elfelejteni a munkát. Egy nagy beszélgetés, egy finom vacsora vagy csak a közös „együttlevés” is csodákra képes.

Miért fontos munka utáni pihenés?

Számos előnnyel jár a magánéletünkben és a munkánk tekintetében is, ha szakítunk időt a regenerálódásra. Meghálálhatja például a sokat emlegetett mentális egészségünk, hiszen ha levezetjük a stresszt, kiadjuk magunkból a feszültséget, az segíthet abban, hogy később jobb közérzettel, energiával telve tegyük a dolgainkat. Az agyunkat felfrissítve a nap hátralévő részében is aktívabban, hatékonyabban gondolkodhatunk, jobb döntéseket hozhatunk és a másnapi munkában is sikeresebbek lehetünk. Nem beszélve a fizikai egészségünkről, hiszen a szorongás, a stressz csökkentésével a különféle betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük.

Hogyan kapcsolódjunk ki?

Elővehetjük a régi, jó tanácsokat. Olvassunk könyvet, menjünk sportolni, hallgassunk olyan zenét, ami kikapcsol vagy keressünk egy jó hobbit. Jól hangzanak ezek, és minden bizonnyal hatásosak, de őszintén szólva egy fárasztó munkanap után akármilyen jó könyv kerül a kezembe, valahogy nem tudom a gondolataimat olyan gyorsan átprogramozni, hogy emlékezzek arra, amit olvastam, vagy ne aludjak el a második oldalnál. A zenehallgatás oké, de közben én biztosan csinálnék valamit, mondjuk vacsorát főznék, vagy sütnék egy finom sütit. Így a kettőt összekombinálva azonban már tényleg olyan programnak tűnik, ami segíthet elfelejteni a munkahelyi gondokat.

A sportolásra rá tudom venni magam és valóban jólesik, de vannak olyan napok, amikor négy lóval sem tudnának elvontatni a kanapéról. Mondjuk a munka utáni nagy séta is csodákat művelhet. Velem például előfordult többször is, hogy nem volt kedvem hazafelé buszra szállni, és inkább legyalogoltam a kicsivel több mint egyórás utat. Volt időm gondolkodni rendesen és kellemesen elfáradtam, mire hazaértem. És azt is el tudom képzelni, hogy valakinek olyan hobbija van, ami valóban a szenvedélye – nekem ez sajnos kimaradt az (eddigi) életemből.

Csak nagyon halkan jegyzem meg (halványan írom), nehogy tűzzel-vassal kergessenek az életmód-tanácsadók, de

olyat is szoktam csinálni, hogy elindítok egy sorozatot

(akár olyat is, amit már láttam) és a kanapén fekve „telefonozok”: posztokat nézegetek, kommenteket olvasok, sőt, játszani is szoktam! Másképp kapcsol ki, inkább eltompítja az agyamat, de néha ez is olyan jól tud esni, hogy szinte bűnösnek érzem magam, amiért leírtam.

Határozottan más jellegű és minőségű program, amikor egy bűnügyi sorozat nyolcadik évadjából a negyedik résznek a második ismétlése közbeni candy crush-ozás helyett például egy csendes szobában naplót írunk. Vagyis kiírjuk magunkból az aznap történteket, élményeket, érzéseket, vágyakat, terveket. És ahogy leírjuk, szinte megkönnyebbülünk. Mintha elmondtuk volna a legjobb barátnőnknek a legféltettebb titkainkat. S ha már a barátnőknél tartunk: egy kis kávézás, sütizés, vagy akár egy pohár bor melletti beszélgetés is szuper kikapcsolódás lehet. Persze, azt a pohár bort otthon is megihatjuk a teraszon, elmerengve a naplementét nézegetve: akárhogy is döntünk, maradjunk az egy pohárnál, mert másnap nem leszünk energikusak és kipihentek.

Rendhagyó kikapcsolódás, de néha nekem is bevált, amikor a munkából hazaérve nekiláttam kitakarítani a lakást. És ez nem az a Monica Geller-féle tisztaságmániás takarítás volt, hanem a napok óta magam előtt tolt „ki kellene már pucolni a fürdőszobát” vagy az „ideje lenne már felporszívózni és felmosni”-jellegű. A sporthoz hasonlóan érdemes ezt is hazaérve azonnal elkezdeni, mert ha nekiállunk még főzni, enni, tévézni, olvasni, horgolni, játszani, posztokat nézegetni, szinte biztos, hogy aznap már nem vesszük elő a szivacsot és a vödröt, a projekt pedig csúszik még egy napot… Ha azonban sikerül felvennünk a gumikesztyűt, és még szuper zenét is találunk hozzá, valóban jó kis agykikapcsoló program lehet. Ráadásul egy héten keresztül megint nem kell azon gondolkodnunk, hogy nekivágjunk-e kimosni a kádat, vagy ráér az holnap is… S ha már a fürdőszobában vagyunk, és a kád is tiszta, vehetünk egy illatos, habos fürdőt is. Nyugtató zenével és egy pohár borral kombinálva, vagy akár egy izgalmas könyvvel azért ez is elég jól hangzik, nem?

A világot is szebbnek látjuk

Van miből választani, a meditálást ráadásul még nem is említettük. A lényeg, hogy legyen mindig olyan ötletünk, ami valóban kikapcsolja az agyunkat, ami segíthet abban, hogy feltöltődjünk egy nehéz és fárasztó munkanap után. S ennek nemcsak mi élvezhetjük az előnyeit, de a környezetünk is. A párunk, a gyerekeink és a barátaink. Vagy éppen a postás, a rendőr, a villanyszerelő, a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő…