Az Egri Bor Ünnepe az Érsekkertben
Borok, ízek, élmények, történetek, sok-sok ember találkozása az ország egyik legszebb városában – az Egri Bor Ünnepe 2024-ben július 11–13. között vár minden bor- és gasztronómiai kalandort.Az Egri Bor Ünnepén Magyarország első védett eredetű borának, az immáron „Hungarikum” Egri Bikavérnek, fehér párjának, az Egri Csillagnak, valamint a védett eredetű egri borok népszerűsítésére született, hiszen a rendezvény kiemelt figyelmet fordít a kulturált borfogyasztás, a fogyasztóval való közvetlen találkozás, a gasztronómia, az étel és a bor, illetve a kultúra kapcsolódási pontjaira. A rendezvény komplex művészeti és gasztronómiai fesztivál, hiszen régi és közkedvelt hagyománya a Borünnepnek, hogy zászlósborainkhoz Eger és a környék legjobb konyhái elkészítik az egyedi alkalomra komponált ételkülönlegességeiket, melyhez a sokszínű magyarság népi kultúrájának, hagyományainak bemutatása, a kóstolási lehetőségek mellett komoly művészeti élményt is nyújt.
Fotó: Pexels
A szőlő- és bortermelők védőszentjének napja alkalmából díjazzák a legjobb borokat készítő borászokat, megválasztják az előző év legjobb szőlő- és bortermelőjét, borgasztronómusát, illetve indokolt esetben mintegy életműdíjként átadásra kerül az Eger Szőlő és Borkultúrájáért érem is. A bor, a mesés környezet, a koncertek remek apropó ahhoz, hogy felszabadultan, a hétköznapi gondoktól egy kicsit „távol”, a családdal, barátokkal, rég nem látott ismerősökkel újra átéljük az együttlét, a viszontlátás és a lelki közelség pótolhatatlan, egész életre szóló élményét.
Rezonancia – BOLDI és Incze Mózes tárlata a szegedi REÖK-ben
BOLDI Munkácsy Mihály- és Kossuth-díjas szobrászművész és Incze Mózes Munkácsy Mihály-díjas festőművész állít ki közösen a szegedi REÖK-ben. Együttműködésük nyomán különleges, a két ágazatot kölcsönhatásba hozó tárlat nyílik Rezonancia címen, amelyet július 13-ától tekinthet meg a közönség.
A két izgalmas életművel rendelkező, a képzőművészeti középgeneráció legerőteljesebb hanggal bíró képviselői közé tartozó alkotó nem először dolgozik együtt, ám a REÖK-ben való, nagyléptékű közös kiállítás új állomást jelent mindkettejük karrierjében. BOLDI (Szmrecsányi Boldizsár) és Incze Mózes alkotásai festészet és szobrászat között hidat teremtve, átvitt és szó szerint is értelmezett térbeliséget kölcsönöznek az emberi test, természet, szakralitás, kortársi jelenlét kérdésfelvetéseinek, az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti galéria egyedülálló helyszínén különleges művészeti élményt kínálva a látogatóknak.
Fotó: REÖK Szeged
Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok
Idén 2024. július 12-14. között rendezik a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat. E három napon látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár, koncertek és királyi borudvar várja az idelátogatókat, megidézve azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne Visegrád. A Palotajátékok rendezvény 1985 óta állít emléket a középkor egyik legjelesebb eseményének, az 1335-ös Visegrádi Kongresszusnak. A közép-európai térség három meghatározó uralkodója, János cseh, Kázmér lengyel és I. Károly magyar király, valamint a német lovagrend találkozóján született megállapodások a mai napig éreztetik hatásukat.
Fotó: visegradipalotajatekok
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 1985 óta állít emléket a középkor egyik legjelesebb eseményének, az 1335-ös Visegrádi Kongresszusnak. A közép-európai térség három meghatározó uralkodója, János cseh, Kázmér lengyel és I. Károly magyar király, valamint a német lovagrend találkozóján született megállapodások a mai napig éreztetik hatásukat.
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok Magyarország legrégebbi történelmi fesztiválja, mely a Kárpát-medencei térségen kívül Európa tíz országából fogad kiváló hagyományőrző csoportokat.
Velük együtt közel ezer kosztümös szereplő érkezik minden év július második hétvégéjén Visegrádra, hogy méltóképpen idézhessük fel az egykori királyi székváros legfényesebb történelmi eseményét. Három napon keresztül várjuk látogatóinkat programjainkra, melyek négy helyszínen – a Lovagi torna pályán, a Királyi palotában, a Parkszínpadon és a Salamon-toronyban reggeltől a késő esti órákig zajlanak.
Látogatás a Szent György-hegyi Balatoni Mediterrán Botanikus Kertben
Közel 700 növényfajt ismerhetünk meg a Bicskei Gábor által megálmodott és 2018-ban Kisapátiban létrehozott Balatoni Mediterrán Botanikus Kertben, ha bejelentkezünk egy egyéni kertlátogatásra. A kertépítő célja az volt, hogy maradandó értéket alkosson a Szent-György hegyen a klimatikus változások figyelembevételével. Ezért olyan növényeket telepített a kertbe, amelyek elsősorban a mediterrániumban találhatóak meg, azonban Magyarországon is télállóak.
Közel ötezer négyzetméteres botanikus kert Kisapátiban, a Szent György-hegyen 200 m magasan, déli tájolással terül el. Ez az elhelyezkedés szubmediterrán mikroklímát biztosít a kert számára, ugyanis a domborzati viszonyok és a Balaton közelsége, valamint a tanúhegyek általi határolás csökkenti a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat. Ez azt jelenti, hogy a fagy nem abban a formában és nem olyan hőmérsékleti tartományban jelenik meg, mint az ország többi területén.
Fotó: balatonibotanikuskert
A vezetett sétán – melynek időtartama 60 perc – szó esik a hely geológiai kialakulásáról, a növényekről, a kert művelése közben szerzett tapasztalatokról és praktikákról. A látogatás végén a kerthez tartozó borteraszon lehetőség nyílik – egy frissítő elfogyasztása közben – egy kötetlen beszélgetésre a tulajdonossal. A látogatók megkóstolhatják a hegy vulkanikus borait és a mediterrán ihletésű borkorcsolyákat.
ITT lehet jelentkezni a vezetett kertlátogatásra.
Hortobágyi Lovasnapok
2024. július 12-14. között Hortobágyi Lovasnapokon vehetünk részt Mátán. Kiváló lehetőség a lovassportok és a népi hagyományok kedvelői számára elmerülni a magyar népi kultúra egyik legmeghatározóbb szegmensében, a lovas hagyományokban. Múlt és jelen találkozása a délibábos Hortobágyon, három nap a csikósok földjén. A pályán a lovaké, de a bográcsban a szürkemarháé a főszerep. Idén a Kilenclyukú hídnál több mint 50 programmal várják az érdeklődőket: versenyek, bemutatók, gyereklovasfalu, táncház, gasztronómia és kézműves vásár.
Fotó: hortobagyilovasnap
Különleges év az idei, először kerül megrendezésre a ménesfesztivál a Hortobágyi Lovasnapok keretein belül, melyen az ország legnagyobb állami ménesei is tiszteletüket teszik. Érdekes bemutatókkal készülnek a látogatók számára, melyek hűen reprezentálják majd történetüket, így betekintést nyerve ebbe a világba. A lovasnapok rendszeres látogatói számára is új élményt és tudást nyújt majd ez a kiemelt programelem.
HULLÁMTÖRÉS – Magyar fotográfusok vízről és emberről kiállítás a Capa Központban
A dokumentarista fotográfia egyik fontos témája az ember és a víz törékeny kapcsolata, az a kötelék, mely örök és elválaszthatatlan, akkor is, ha valaki távol él a természettől, mert a víztől való függés mindenhol jelen van. A Robert Capa Krtárs Fotográfiai Központ Hullámtörés című időszaki kiállítása, mely augusztus 25-ig látogatható, olyan fotográfiai anyagokat mutat be hat magyar fotográfustól, amelyeknek központi eleme a víz, vagy éppen annak a hiánya. A sorozatok közös jellemzője a társadalmi felelősségvállalás fontosságára való figyelemfelhívás, legyen szó akár egy lokális probléma bemutatásáról, akár globális kérdésfelvetésekről.
A víz sok formát ölthet a környezetünkben, lehet az idilli táj egyik eleme, jelentheti a harmóniát ember és természet között, mítoszok, hiedelmek és rítusok kötődhetnek hozzá.
De lehet korlátok közé szorított, betonmederbe terelt vékonyan csordogáló erecske, szögesdrótok övezte zöld sáv, örvénylő, piszkos víztömeg, megközelíthetetlen és élet nélküli holt víz, megfigyelt és szigorúan őrzött határzóna, fegyveres konfliktusok és az elsivatagosodás terepe, vagy az életért folytatott küzdelem metaforája.
Fotó: Capa Központ
A fotóesszék a vízhez való kapcsolódásunk jelenét mutatják be, de általuk megismerhetjük a bemutatott területek múltját és magunk elé képzelhetjük a kirajzolódó jövőképüket is. A kiállításon tőlünk távol eső vidékeket járhatunk be, Nicaraguát, Majuli szigetét, Brazíliát, Törökországot és Európa más országait, de a szűkebb környezetünk is fókuszba kerül, a szomszédos Kárpátalja és Magyarország tájai, vizei. A sorozatok olyan témákat vázolnak fel, mint az erózió elleni védekezés, az őshonos növények termesztéséhez kapcsolódó vízigény, a vízhasználat ökológiai lábnyoma, a fenntarthatatlan bányaművelés következményei, a természetes vízfelületek kiszáradásának környezetre gyakorolt hatásai vagy a folyószabályozás beláthatatlan okozatai. De a problémaközpontú témafelvetéseken túl minden képanyag arról is szól, hogy az ember a természet része, kölcsönhatásba lép vele, belesimul vagy éppen ellenszegül neki, élvezi a lehetőségeit vagy elszenvedi az adottságait.
A felejtés csele – Válogatás André Kertész polaroidjaiból a Capa Központban
Ha már a Capa Központban vagyunk, ne hagyjuk ki a többi izgalmas tárlatot sem, melyek közül a legfrissebb a nemrégiben nyílt A felejtés csele. Válogatás André Kertész polaroidjaiból című kiállítás, amely negyven, az 1970-es és 80-as években készített polaroidképet mutat be a 2021-ben New Yorkból vásárolt anyagból. André Kertész késői polaroidjain saját lakását teszi műteremmé, ahol könyvek, fotók, tárgyak és az ablak kínálta perspektívák adják a nyersanyagot, amivel dolgozni kezd. Gyakran használja a fény és az árnyék kontrasztját is; előszeretettel veszi elő korábbi felvételeit és komponál köréjük új kontextust, értelmezi újra múltjának egy-egy darabját. Ám amiben igazán erős, az a megszemélyesített tárgyak bábjátéka.
Fotó: Capa Központ
A halott feleségének ajánlott from my window című albumában szereplő polaroid képek egy évekig tartó gyászmunka eredményei. A gyászfeldolgozás az apró színes kompozícióknak azonban csak egyik rétege. Kertész korábbi képeinek újraértelmezett motívumait is fellelhetjük ugyanis a késői polaroidokon. Mintha az idős művész „minden egyes képpel egy korábbira akart volna emlékezni”.
„Lassan, lassan, lassan fényképezni kezdtem. De hamarosan belebolondultam… Reggelente és késő délután dolgoztam. Szép az ég a reggeli fényben, és késő délután nagyon változatos. Reggelente nekiláttam, és csak fotóztam, fotóztam, fotóztam, enni se volt időm. Azt vettem észre, hogy eltelt az idő, és nem is reggeliztem. Délután ugyanígy…A gyógyszeremet is elfelejtettem. Egyszer csak magamat is elfelejtettem, a fájdalmat, az éhséget, és igen, a szomorúságot is.” (André Kertész, 1981)
Gólyák nyomában Béda-Karapancsán – kenuzás a nemzeti parkban
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekvő Béda-Karapancsa a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékét képviselő élőhelyeit foglalja magába. A program erre a különleges területre kalauzolja az érdeklődőket.
A résztvevők először kenutúrát tehetnek a Duna hullámterén található varázslatos Külső-Béda mellékágon, majd a Fehér Gólya Múzeumban érdekes tárlatvezetés keretében ismerhetik meg e gyönyörű madarak életét.
A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért minden esetben előzetes jelentkezés szükséges!
E-mail:
Találkozási pont: Fehér Gólya Múzeum (Kölked, Széchenyi u. 1.). Időpont: 9.00 óra.
A program időtartama: 4 óra.
Információ:
Fehér Gólya Múzeum
E-mail: , Tel.: 30/846-6020.
Fotó: Unsplash / Ben Berwers
A kenutúra négy- illetve hétszemélyes túrakenukkal zajlik, a túra időtartamára a résztvevők mentőmellényt és evezőlapátot kapnak, a résztvevők saját maguk eveznek. Amiről fontos gondoskodni: sapka, naptej, valamint a szúnyogok és kullancsok elleni védekezés. A túrát a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa vezeti.
Nyitókép: Unsplash / Andre Furtado
Ajánljuk még:
Egy különc grófnő, egy horrorisztikus történet és a legtisztább patak vár Cinkotán
Kincsvadászat Budapesten: találkoztál már valamelyik miniszoborral?
Egyszer volt szerelem a hűség városában: Sopron, te csodás!
