Kipárnázott iroda – avagy a túl kényelmes munkahely sem mindig kifizetődő

Aktív

Kipárnázott iroda – avagy a túl kényelmes munkahely sem mindig kifizetődő

Az elmúlt évtizedben a munkakörnyezet optimalizálása hatalmas változásokon ment keresztül. Nagyon sok multinacionális cég felismerte és belátta, hogy a dolgozói teljesítményért a munkahely is felel, nem is kicsit. Dicséretes, hogy az elmúlt években a környezetpszichológia tudományos berkein belül is vizsgált kérdéssé vált a dolgozó kényelme és a terekhez való viszonya. Azonban mi történik akkor, amikor egy munkahely már túl kedvező feltételekkel biztosítja, hogy a napi 8 óra munka akár több is legyen? Hogyan hat ez az életünkre? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. 

Életünk meghatározó részét munkával töltjük, részben azért, mert szeretjük, amit csinálunk, részben azért, mert pénzre van szükségünk. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a munkakörnyezetünk, hogy milyen kedvezményekkel próbálja egyszerűbbé tenni életünket a munkáltatónk. A multinacionális szférában nagy a verseny, a cégeknek pedig el kell érniük, hogy a munkakereső őket válassza. Ezen túl természetesen minden munkahely azt szeretné, hogy dolgozói minél többet s jobban dolgozzanak. Nézzük meg, hogy mitől is függ a dolgozói teljesítmény, és hogyan reflektál erre a munkahely.

Kényelem és teljesítmény

Kutatások igazolják, hogy a dolgozó teljesítménye szoros összefüggésben van a kényelemmel. Nem a megnyugtató, ellazító kényelemre kell gondolnunk – amit akár egy kényelmes fotel, egy jó könyv és egy meleg bögre ital kínál nekünk, hanem arra a munkakörnyezetre, ami minimalizál minden kellemetlenséget, ami stresszt vagy figyelemelterelést eredményezhet. Egy olyan környezetre, ami segít és motivál minket a munkavégzésre. Ezt a munkakörnyezeti kényelmet Jacqueline Vischer környezetpszichológus három szintre bontja: fizikai, funkcionális és pszichológiai szintekre. A Maslow-féle szükséglethierarchia-modellhez hasonlóan, ebben a modellben is csak akkor képes a dolgozó a pszichológiai szükségleteire összpontosítani, ha a fizikai és funkcionális szintek be vannak töltve. De mit is takarnak ezek a szintek?

A komfort három szintje

Első szinten a fizikai kényelem található, azaz a munkakörnyezet adottságai. Van-e tisztaság, megfelelően felszerelt-e az épület, működik-e a lift? Illetve ide tartozik az is, hogy a munkavállaló egészsége és biztonsága nem sérül-e a munkavégzés során.

A következő, funkcionális szint szorosan kapcsolódik az előző szinthez: minden olyan környezeti elem ide tartozik, ami segíti az effektív munkavégzést. A zajvédelemtől kezdve, a levegő minőségén, a megfelelő világítás és hőmérséklet biztosításán keresztül rengeteg módon leírható ez a szint.

Végezetül a pszichológiai kényelem, vagy jó közérzet elsősorban a határok, a magánszféra biztonságával függ össze. A dolgozók jobban teljesítenek,

ha úgy érzik, picit el tudnak vonulni, ha nem érzik azt, hogy folyamatos megfigyelés alatt állnak.

Egyszerűen fontos, hogy a munkakörnyezeten belül a személyes szféra vagy territórium is kialakítható legyen. A dolgozó ehhez tudja a saját identitását, a kontroll érzetét és a biztonságot kapcsolni.

A három szint közül úgy tűnik, hogy a fizikai a legalapvetőbb. Egy 2015-ös felmérés alapján az effektív munkakörnyezet legfontosabb három aspektusa mind a fizikai kényelemhez kapcsolódnak: a munkaasztal, a szék és hőmérséklet szabályozásának lehetősége talán a vártnál is nagyobb hangsúlyt kapott a munkavállalók között. 

Teljesítmény mindenek felett

A fentiek mellett egyre több munkahely pörgeti maximumra a kényelemfaktort. Nem kell aggódnunk azon, hogy el kell menni a gyerekért, mert van óvoda vagy bölcsőde a munkahelyen. Már azon sem kell izgulnunk, hogy mi lesz házi kedvencünkkel és a lakással, mert van kutyamegőrző. Sőt, ha úgy kényelmesebb, haza is vihetjük a munkát. Adnak gépet, eszközöket, mindent, csak a munka legyen elvégezve. Vagy, ha lehet, még annál is több munka.

Minden előnyével és kényelmével csapda lehet számunkra a modern munkakörnyezet.

Az a veszély ugyan nem fenyeget minket, hogy dolgozni kellemesebb lesz, mint a tengerparton üdülni, de ilyen kényelmi faktorok mellett bizony könnyen elvethetjük a sulykot. „Nincs okom nem dolgozni.” – gondoljuk talán.

Nem szabad hagyni, hogy a munkaidő és a pihenés, vagy a munkakörnyezet és a magánélet fogalmai ennyire összeolvadjanak. Ne gondoljuk azt, hogy a munkáltató puszta szeretetből szolgálja ki igényeinket. A kényelem fontos, de a munka nem minden. Ha tudjuk magunkról, hogy hajlamosak vagyunk önmagunkat is feláldozni a munka oltárán, húzzunk meg előre egy időbeli határt. Legyen egy pontos célunk: ma ezt és ezt a projektet befejezem, ma maximum 8 órát dolgozom. Ha azt tényleg effektíven tesszük, az bőven elég lesz, bármilyen kényelmes is a munkahelyünk. 

Ha szeretjük a munkánkat, sokkal több energiánk marad a munkán kívüli életünkre is, így akár hetvenévesen is új hobbikba kezdhetünk bele. 

Ajánljuk még:

Négy társasjáték időhiányos felnőtteknek – teszteltünk!
Gyerekekkel mindenki társasozik, mert hasznos, kellemes időtöltés, egyszerre több területen fejleszti a csemetéket, és jó esetben a szülőknek sem unalmas program. Szerintem nincs is család, ahol ne kerülnének elő időről időre a játékok – szerencsére. De mi a helyzet azoknál a családoknál, baráti társaságoknál, ahol épp nincs gyerek? Megmondom: nekik ugyanúgy érdemes beszerezni néhány játékot, mert társasozni nem(csak) gyerekjáték!